Magyarország, 1931. december (38. évfolyam, 274-297. szám)

1931-12-01 / 274. szám

. J TL \ I ' O ' Ifi / \ M V 11 %, »-/'•. \ ‘ ,’/» ttJStatusSigl** dt 74k oldala^ dwa 10 fitte* MAGYARORSZÁG re­a«-cs 93? december 1 kedd Telefon: J.455—50-től 57-ig, J.464—18. J.464—19. XXXVIII. évfolyam 274. szám Merényléivé szövetkeztek. Kápoly, Bethlen, Gömbös és Keresztes-Fischer ellen I. a puccskísérlet Fosztogatásokra is készültek­­ Vagyondézsmát akartak kivetni 21-ikére tervezték, 28-ikára halasztották a posta, rádió, telefon és laktanyák „elfoglalását" — 71 rendőrség idejében közbelépett Többen beismerő vallomást tettek Statárium vár a tettesekre? (A Magyarország tudósítójától.) Károlyi gróf miniszterelnöknél ma délben nagyfontosságú tanácskozás volt a puccskísérlet ügyében. A ta­nácskozás órák hosszat tartott. Meg­jelent Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter, Zsitvay Tibor igazságügymi­­niszter, Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter, Hetényi Imre főkapi­­tányhelyettes, a rendőrség politikai osztályának vezetője, továbbá Csáky István gróf, a külügyi és Hlatky Endre, a miniszterelnökségi sajtó­­osztály vezetője, valamint Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatója A tanácskozáson behatóan meg­vitatták az elmúlt napok eseményeit és megállapodtak abban a hivatalos közlésben, amelyet a lázadási kísérlettel kapcso­latban kiadnak. A kommünikét alább közöljük. A puccskísérletről beavatott forrásból a következő rendkívül érdekes részle­tekről informálták a Magyarország munkatársai: Eredetileg 16 egyént vett őrizetbe a rendőri és a katonai hatóság. Ezek közül­­hetet szabad­on bocsátottak és további szabadlá­brahelyezések is vár­hatók, miután egyik-másik résztvevő még csak az előkészítő cselekményig sem jutott, éppen ezért büntetőjogi felelősség nem igen terheli őket, vagy pedig cselekményük olyan jelentéktelen, hogy további fogvatartásuk nem in­dokolt. A nyomozás most már ott tart, hogy a kihallgatottak nagy része beis­merésben van. Megállapítható a kihallgatásokból és a nyomozás során felmerült egyéb adatokból, hogy a nyomozó hatóságok által fel­tételezett közönséges bűncselekmé­nyekhez egy közös politikai terv kapcsolódott az akció során: a hatalom átvétele. E tekintetben azonban a résztvevők között nem volt még megegyezés, hogy kik és hogyan veszik át a hatal­mat a jelenlegi kormánytól. kigondolt programot végre akarták hajtani. A köznyugalom megóvása érdekében preventív eszközöhöz kel­lett nyúlni, ezért a tervezett lázadás éjjelét megelőző­­ éjszakán a rendőri és katonai hatóságok együttes közre­működésével elfogták a résztvevőket. A nyomozó hatóságok a legerőseb­ben kutatják a puccs hátterét és azt A nyomozás minden irányban ki­terjedt. Feltűnő, hogy a kritikus éj­szakán a főváros több pontján kisebb kommunista tüntetések voltak. Fel­tűnő az is, hogy ennek a fantasztikus akciónak egyik része volt az, hogy amennyiben a hatalomrajutás sike­rül, általános, vagyondézsmát hajta­nak végre. Illetékes tényezők felfogása szerint ez a lázadási terv korántsem le­­kicsinylendő. A kormány és elsősorban Gömbös honvédelmi, valamint Keresztes-Fi­scher belügyminiszter a legkomo­lyabban léptek fel és fognak fellépni a­ jövőben is ilyen vagy eh­ez hasonló kísérletekkel szemben. Úgy Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, mint Keresztes-Fischer belügyminiszter a maguk hatáskörében , a legerélyesebb kézzel még csírá­jában elfojtanak minden ilyen az úgynevezett második garnitúrát, amely esetleg a kulisszák mögött ma­radt, mert hiszen nincs kizárva, hogy az ilyen mozgalmakra kapható embe­reket mások eszközül akarták felhasz­nálni, vagy ehez hasonló megmozdulást A közvélemény megnyugtatására szolgálhat, hogy a terv keresztülvi­tele két momentumon megtorpant. Az egyik momentum, amellyel a puccsisták egyáltalában nem számol­tak, a nyomozóhatóságok állandó ébersége, amely hónapok óta minden lépésüket figyelte, a másik pedig a katonai intézmények és általában a honvédséggel kapcsolatos sze­mélyek higgadt magatartása, ami lehetetlenné tette azt, hogy a szervezkedés honvédségi személyekre kiterjedhessen. Az egyetlen honvédségi állományú egyénen, egy gazdászati tiszten, Van­­nay Lászlón kívül, más katonai szen­mély ellen egyelőre nem merült fel nyom. „A legerélyesebb kézzel..­ Merénylettervek 1A letartóztatottak közül egyesek bevallották, hogy egyes miniszterek elfogását, ille­tőleg meggyilkolását tervezték. A hatalom átvétele aszerint ala­kult volna, hogy kik és hogyan tudják végrehajtani a tervet. Mint beavatott informátorunk to­vább közli velünk, merényleteket terveztek Horthy Miklós kormányzó, Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Bethlen Ist­ván, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és Keresztes-Fischer belügyminiszter ellen. Azonkívül ékszerüzletek és olyan köz­hivatalok megtámadását is tervezték, ahol közpénzek kezeléséről tudtak. Mindenütt a pénztár azonnali lefog­lalása volt tervbe véve. A hatóságok előzetes megállapítása alapján Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, továbbá Keresztes-Fischer belügyminiszter együttesen tettek előterjesztést Károlyi Gyula minisz­terelnöknek, hogy a lázadásra szövetkezettekre a legerőteljesebben csapjanak le. Gömbös Gyula és Keresztes-Fischer miniszterek a legenergikusabb eljá­rást javasolták a miniszterelnöknek, amelyhez Károlyi Gyula hozzá is já­rult. A felfogás ugyanis az volt,­ hogy feltétlenül példát kell statuálni. A katonai és polgári nyomozó ható­ságok részéről a szövetkezésben résztvevő elemeket a legpontosabb megfigyelés alatt tartották. A rövidesen megszerzett pontos ér­tesülések alapján a hatóságok tudo­mására jutott az a terv, amellyel a­ lázadásra szövetkezettek az általuk é Statáriátis eljárást Felvetődött az a kérdés, hogy minő eljárás alá tartoznak a láza­dás résztvevői. A kormányhoz közelálló körökben nyilvánvalónak tartják, hogy az ügyet igen súlyosan fogják el­bírálni, mert az az álláspont, hogy nem lehet kisebb jelentő­ségű cselekménynek minősíteni az állami és társadalmi rend fel­forgatására irányuló bűnszövet­kezést, mint egy revolveres rab­lást. A legrövidebb időn belül megtörté­nik a polgári terhelteknek a budapesti királyi ügyészségre való átszállítása. Ettől kezdve Baróthy Pál ügyész­ségi elnök kezében futnak össze a pol­gári büntető eljárás összes szála. Hogy a statáriális eljárás kikre és mennyiben fog kiterjedni, azt az igazságügyi hatóságok fogják a legközelebbi jövőben eldönteni. A 33-as bizottság mai ülése előtt és szünet közben a folyosón sokat beszél­tek ma délelőtt arról, hogy Prónay Pál megjelent a szociáldemokraták lapjának szerkesztőségében. "

Next