Magyarország, 1932. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
4 szükségessé tette. Az állami költségvetés keretében a dologi kiadásoknál eszközölt megtakarítások, sajnos, nemvoltak elegendők ahoz, hogy elérjük azt a 850 millió pengős nívót, amelynél magasabb költségvetést jelenleg az ország gazdasági ereje, és adózóképessége el nem bír. Ez a kényszerhelyzet hozta magával, hogy a kormány kénytelen volt hozzányúlni az állami alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeihez és azokat is arányba volt kénytelen hozni az általános teherbírókésséggel. Tűrhetetlenül az infláció ellen A gazdasági élet köréből hangzanak el panaszok a devizakorlátozások miatt, amelyekről el kell ismerni, hogy bizonyos fokig kényelmetlenek, mindazáltal, ha a magyar valutát védeni akarjuk, nem tekinthetünk el azoktól a korlátozásoktól. Meg kell óvnunk magunkat az inflációtól és a leghatározottabban vissza kell utasítani azokat a törekvéseket, amelyek inflációt eredményeznének. A vezetésem alatt álló kormány gazdasági politikájának legsarkalatosabb tétele, az infláció elkerülése. Semmiféle áldozat nem lehet olyan nagy, mint amilyen nagy volna az a károsodás az ország egész egyetemére, minden egyes polgárára, ami az inflációból származik. Naiv elképzelés az, hogy csináljunk inflációt, de csak bizonyos fokig. Ki tudja ugyanis meghatározni, hogy melyik pont az, amelyen innen az infláció még nem veszedelmes és amelyen túl már veszedelmes. A leghelyesebb és legokosabb eljárás az, ha a pengő védelme érdekében száz százalékig ragaszkodunk a deflációs pénzügyi politikához és a jövőért vállaljuk az ezzel járó átmeneti nehézségeket. A kormány komoly és megfontolt elhatározása azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, amelyek az előbb vázolt célok elérésére vezetnek. Jórészt már életbeléptek a legszükségesebb rendeletek, amelyek hivatva vannak a súlyos bajokat orvosolni. Károlyi Gyula gróf 1932 politikai feladatai — A kormány legfőbb munkaprogramját olyan javaslatok kidolgozására fordítja, amelyek ezekkel a nagy kérdésekkel vannak összefüggésben. Az 1932-es esztendő politikai feladatainak során a többszörös állások kérdésének törvényhozási rendezése, az összeférhetetlenségi kérdés revíziója és a részvénytársasági reform fogja megnyitni, mind olyan kérdések, amelyek ugyancsak a gazdasági helyzet kényszere során vetődnek napirendre és amelyek az ország szociális nyugalmának fokozására vannak hivatva. A bajok orvoslása, ha a gazdasági és pénzügyi helyzet komolyságát kellőképpen értékeljük, nem lekicsinylendő feladat. Igazságtalanság tehát a kormánytól azt követelni, hogy ezeket a prominens kérdéseket na,, pártpolitikai kívánalmak megoldása kedvéért esetleg tegye félre és olyan kérdésekkel foglalkozzék, amelyeknek az említettek mellett még tizedrangú jelentőségük sincs. . Optimizmus és Deherev Kio ■a kormánynak nagy nehézségekkel kél megküzdenie. Felvetődik a korainak-e optimizmusra jogosító momentumok, a síie,ők felbátorítják arra, hogy felaíja,fílikerében bízzon. Bármennyire sötétnek akarnák egyesek feltüntetni a pillanatnyi helyzetet, felelősségem bagában mondhatja, hogy ilyen inséget igenis vannak. Vigasztalást szólalhat bajainkban az, hogy a tdlun is tapasztalható pénzügyi és izssági nehézségeket az egész világon- Hogy rövidlejáratú kölcsöneint nem tudjuk viszszafizetni, ebben a nehézben osztoznak velünk sokkal izalmasabb orszájk is. Mindezeknél szempontoknál jelentősebb azonban az a meggondolás, hogy a világktzis kimélyülése előbbutóbb el fog válni ahoz a belátáshoz, hogy minden baj egfőbb oka az elhibázott beleszeződésekben keresendő. Bizonyos pandoxonnal azt mondhatnám, hogy mindenkinek, aki a trianoni bele revízióját kívánja, — és van-e oyan ember, aki ezt ne kívánná? — a Magyarországra nehezedő faziffasági helyzetben egyik jelét kell ütnia annak, hogy ennek a revíziónak mielőbb el kell következnie. A véglet helyzet önmaga teszi lehetetlenné és szükségszerű kényszerűséggel fogja megszülni Európa állaános politikai és gazdasági struktúrájának a megváltoztatását. Az az új eset, amelyet a győztes hatalmak elképzelése szerint a békeszerződések lettek volna hivatva megalapozni, világszerte csődbe,került, napról napra érezhetően dokumentálja a benne rejtőző belső ellentmondásokat. Aobb jövő felé szenvedéseken át viszi az út és a ránk szakadt nehéz esztendőket minden magyar embernek úgy kell tekintenie, mint megváltást azért a boldogabb életért, amelyhez való jogunkat bebizonyítjuk azzal, hogy a válság idején nem törünk meg és nem csüggedünk el. Ennek az elgondolásomnak a keresztülvitele az én jobb jövőbe vetett hitem alapköve és amikor cikkemet befejezem, mondja Károlyi Gyula — tiszta szívből kívánok Székesfehérvár szabad királyi város minden egyes lakójának az 1932-ik évre egy szebb, boldogabb esztendőt. \ ATHENAEUH K 2 PENGŐS jár ^ KÖNYVEI J&r 2 ^ Jr W % \Cy * lm* '▼KÖHYVKERESKEDÉSBEM^r^ MAGYARORSZÁG Az év végén kisebb a bankjegyforgalom a tavalyinál Csak a váltótárca emelkedett 107 millióval— A kincstári pénzek 25 millióval szaporodtak — Érdekes kép a magánbankok helytelen politikájáról — A váltópénz-tezaurálás mérlege (A Magyarország tudósítójától.) Az esztendő végén az idei pénzforgalom mérlegét is összeállítják. Már eddig is sok érdekes és tanulságos következtetésre adott alkalmat a bankjegyforgalom alakulása. Egyelőre csak a december 23-iki jegybanki kimutatás áll rendelkezésre, amely szerint a jegyforgalom 375 millió pengőt tett ki. 1930 december 31-én 469 millió pengő volt a forgalomban levő bankjegyek összege, 1930 december 23-án 392 millió, tehát az idén az év végén 23 millió pengővel kevesebb bankjegy forog a közönség kezében, mint tavaly. A jegyforgalom csökkenésével szemben áll a váltóállomány erős növekedése. Tavaly december 31-én 298 millió értékű váltót eszkomptált a Nemzeti Bank. 1931 december 23-án 405 millióra duzzadt a váltótárca, vagyis egy év alatt 107 millióval emelkedett a váltóállomány, ami a hiteligények jelentős növekedését mutatja. Az államháztartás helyzete határozottan javult a múlt évvel szemben. Tavaly december 31-én az állam zsírókövetelése a Nemzeti Banknál 31 millió pengőt tett ki, az idén december 23-án az állami zsírókövetelések 56 millió pengővel szerepeltek, tehát most 25 millió pengővel több készpénze van a kincstárnak. Mindez amellett is bizonyít, hogy az utolsó hónapok folyamán az adóbeszedés eredményesebb volt. Messzemenő következtetéseket lehet levonni a helytelen magyar bankpolitika irányáról, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly december 23-án a Nemzeti Banknál elhelyezett magán zsíró követelések csak 16 millió pengőt tettek ki, míg 1931 december 23-án 81 millió pengőre emelkedett a magánosok zsírókövetelése. A különbség tehát 68 millió pengő, ezt a 68 millió pengőt a budapesti bankok helyezték el a Nemzeti Bank zsírószámláján, ahelyett, hogy a belföldi hiteligényeket kielégítették volna belőle. Tudni kell, hogy a Nemzeti Bank nem fizet kamatot a magánosok zsírókövetelése után, viszont a bankok a náluk elhelyezett betéteket kamat ellenében gyümölcsöztetik. Inkább vállalják tehát a kamat kifizetését az ügyfeleknek, mintsem maguk is kamatozás mellett kihelyeznék a rájuk bízott pénzeket. A váltópénzek alakulása is érdekes: december 23-án 66 millió értékű váltópénz volt forgalomban, tavaly december 23-án 61 milliót tett ki a váltópénz- forgalom, tehát ötmillió pengővel emelkedett a kiadott érmék összege. A Nemzeti Bank megállapítása szerint ennek a többletnek jórésze a falvakba jutott, amit hivatalosan általában helyeselnek. A váltópénz-forgalom kulminációját szeptember 7-én érte el, amikor a közönséget oktalan rezoválási hajlandóság fogta el, amely azután fokozatosan teljesen, megszűnt. Az idén szeptember 7-én 70 millió pengő összegű váltópénz forgott a közönség körében, tavaly szeptember 7-én csak 55 millió értékű. De ez a 15 milliós többlet is lassanként, csökkent és a váltópénz visszaszivárog a Nemzeti Bankhoz. A hamisított receptek ügyében szombaton ismét kihallgatják az OTI egyik orvosnőjét a t-íltíSfey.V0 . ország tudósítójától. A rendőrségre bizalmas feljelentés érkekezett arról, hogy fiktív OTI receptek egész sorozatát váltották be az utóbbi időben gyógyszertárakban. A fiktív recepteken szereplő sálbetegek egyhangúan kijelentették, hogy részükre nem írtak fel ilyen szert, ők nem kaptak ilyen OTI-vényeket. Az volt tehát a gyanú, hogy a recepteket az OTI egyik orvosnője azzal a szándékkal állította ki, hogy a rajtuk szereplő betegek nevében orvosságokat vegyen fel a gyógyszertárakban és azokat értékesítse. Az orvosnő kihallgatása egész délelőtt folyt a rendőrségen, ahová ebben az ügyben számos tanúk is beidéztek. Az orvosnő mindvégig kitartott amellett, hogy nincs része a visszaélésekben és kihallgatása után eltávozott a főkapitányság épületéből, de szom-baton újra kihallgatják. A nyomozás egyébként tovább folyik, hogy megállapítsák, kik állnak a recepthamisítások hátterében. A főkapitányság intellektuális osztálya valószínűleg még a hét végéig tisztázni fogja a titokzatos ügy hátterét és megállapítja, hogy kik állították ki és kik váltották be a fiktív recepteket.