Magyarország, 1932. március (39. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

2 ­én elsőrangú szervezőerő vagyok... Ő inkább belpolitikai dolgokkal foglalkozott. Kovács százados­ hadbíró ezután is­mét arra vonatkozólag ad fel kérdése­ket, mi történt az összejöveteleken, nem beszéltek-e fegyveres puccsról és a kormány erőszakos eltávolításáról.­­ Gyulai Molnár azonban mindent tagad, valamennyi rendőrségi beismerő vallomását visszavonja. — Hát mi van a terminusokkal? — kérdi Kovács százados. •­­ — Voltak terminusok, én említettem egyes dátumokat, ezek azonban csak arra vonatkoztak, mikor jöjjünk ösz­­sze. Felkelés terminusáról nem volt szó közöttünk. — Vannay tudott a szervezkedésről­? — Igen, ő tudhatott róla és mondot­ta is, hogy legyünk készen... A tárgyalásvezető ezután több rendőrségi vallomást olvas fel, ame­lyekben Gyulai Molnár bevallotta, milyen terve­k voltak, hogy a lakta­nyákat akarták elfoglalni és szükség esetén erőszakot is alkalmaztak vol­na. — Gyulai Molnár azonban most mindent visszavon. — Ezek mind előre elkészített jegy­zőkönyvek voltak — hangzik a vá­lasz. Gyulai Molnár Piroskáék letartóztatását reklamálja A tárgyalásvezető tovább ismer­teti a jegyzőkönyvet. — Az ön rendőrségi vallomása sze­rint a legközelebbi összejövetelt 29-ére tervezték. Mondja meg, miért kellett maguknak gyakran összejönniük. — Hát kérem, én gyakran jöttem Pestre és szerettem összejönni bajtár­saimmal, mert nemsokára meg akartam tartani a szemlét is, amelyet december közepére tervez­tem. — De ön arról is vallott a rendőrsé­gen, hogy 25-26-ika táján már be­látta az akció lehetetlenségét és visz­­sza akart lépni az egész szervezke­déstől. — Lehetséges, hogy esetleg vissza­léptem volna, de azt nem mondtam, hogy az akció nem ér semmit és hogy véget kell vetni a dolognak... — Azt is előadta ön a rendőrségen, hogy Vánnay és Baád befolyása alatt állt, akik viszont mások intenciói sze­rint, jártak el. — Nem, azt nem mondtam. Vannay beszélt ugyan különböző dolgokról, de ezek nem érdekeltek,­­ engem csak egy dolog érdekelt: a szervezkedés. Egyébként, százados úr, itt valami nem stimmel. A jegyzőkönyvekben valami hibá­nak kell lennie, mert különben már Piroskáékat és Francia Kiss Mihályt is le kellett volna tartóz­tatni ... itt bizonyosan nem stim­mel valami, — mondja Gyulai Molnár. Most Bárkányi őrnagy-ügyész kezdi faggatni a letartóztatásban lévő vád­­lott­ tanút. — Mondja, kérem, mit csinált volna, ha december közepére sikerül össze­hozni a társaságot? Hiszen az előbb említette, hogy szemlét akar tartani? — Felhívtam volna embereimet ar­ra, hogy tovább szervezkedjenek. — Deh­át miért éppen december kö­zepén akarta megtartani a szemlét? — Kérem, tudomást szereztem arról, hogy a kommunisták 17-ére meg akar­nak mozdulni.. Gyulai Molnár kihallgatása ezzel véget is ér. A fegyőr kivezeti az elő­szobába, a tárgyal­ás­vezető pedig rö­vid szünetet rendel el.­ Fogolykaszinózás az előszobában Az előszobában összekerül a három mai vádlott-tanú: Gyulai Molnár, Baád Árpád és Tóth Ferenc. Barátaik ennivalókat hoztak be nekik. A jó fel­vágottat, sajtot, tortát, süteményeket, egy-kettőre megették. Az előszobában tartózkodó egyik fiatalember enge­délyt kér Kovács tárgyalásvezetőtől arra, hogy beszélhessen Gyulai Mol­nárral. — Kérem, sajnos, erre nem adhatok engedélyt, — feleli a százados — a vádlottakat mi csak kihallgatásra kaptuk meg a polgári hatóságoktól, egyéb intézkedésre nincs jogunk. — Ugyan százados úr, — feleli mo­solyogva Gyulai Molnár — hiszen egy órakor már úgyis sörözünk, a vádtanács úgyis szabadlábra helyez ma bennünket... Evés közben Gyulai Molnár kínál­gatja Tóth Ferencet. — Feri bácsi, egyék egy kis sajtot, nagyon jó. Csakhogy jó lenne utána inni is valamit. — Ugy­e meginnál egy lu­yit, — mondja Zsabka. — Hát bizony jólesne — feleli jó­kedvűen mosolyogva Gyulai Molnár. Egyik barátja megkérdi Gyulait, szokott-e a fogházban tornázni? — Hát bizony sokat tornázunk — feleli Gyulai Molnár... — ...azért, hogy megint erősek le­gyetek a következő »puccskísérletnél« — teszi hozzá gúnyosan a barát. Az előszobás idillnek csengetés vet véget. Folytatják a tárgyalást és be­vezetik a következő tanút: Tóth Ferenc vivómestert. Tóth Ferenc Vannay fantasztikus terveiről Tóth Ferenc elmondja, hogy Van­­nayval Raád Árpád útján ismerke­dett meg még 1922-ben az ébredők­nél. Vannay többízben felkereste őt esténként, borozgatás közben eldis­­kurálgattak. Vannay főként a múlt kormány­­­­zattal szemben volt ökölrázó han­gulatban, de ő nem vette komo­lyan fantasztikus terveit.­­ — Hát Vannay foglalkozott puccs­­tervekkel? — Beszélt ilyesmiről, de komolyan nem foglalkozott vele. Egy év óta kü­lönben egy kicsit elhidegült tőlem Vannay, bizonyára azért, mert ami­kor esténként feljött hozzám, nagyon fáradt voltam és néha bizony elszun­­dítottam. Húszfilléres bor mellett, mert a kenyér 40 fillér, legfeljebb csak beszélgethettünk, de komolyan­­ nem tervezgettünk semmiről. — Hát nem volt szó a zsinagóga felrobbantásáról? — Vannay ezzel i­nkább csak hu­­m­ort akar kelteni. Egyszer mondotta ugyan, hogy kezében tartja a fúriákat és majd ki fogja ereszteni őket. Elmondja ezután, hogy Vannay hozta össze Raitscsal, akit bizonyos akcióba akartak belevonni, az altábornagy azonban mereven elzárkózott. — Vannay szerint airi forszírozta a fegyvereket. — Ez nem igaz, kérem. — Ön állítólag megígérte, hogyha Tóth Ferenc ^j tökélet«h«h MAGYARORSZÁG 1932. március 1. kert. sikerül a puccs, akkor Ön elintézi annak külföldi elismerését. — Ilyen formában erről nem volt szó, csak azt mondottam, hogy előző­leg el kell ismertetni a külföldi ha­talmakkal legaábbis öttel, de ez ne­héz dolog. Különben is én csak meg akartam őket ijeszteni. A tanút ezután zárt tárgyaláson hallgatják tovább. Feloszlott a ceglédi egységespárt Helyesli Erdélyi Aladár kilépését, egyelőre mint pártonkívüli ellenzéki párt működik, de rövidesen csatlakozik a független kisgazdákhoz (A Magyarország tudósítójától.) Február 28-ikán, vasárnap népes érte­kezletet tartott a ceglédi egységespárt Dobos Sándor pártelnök elnöklése mellett, aki azt a kérdést terjesztette az értekezlet elé, hogy milyen állás­pontot foglal el a pár­t Erdélyi Aladár országgyűlési képviselőnek a kor­mányzópártból való kilépésével szem­ben. Az elnök semmi irányban nem tett javaslatot. Síri csend követte az elnök felhívását, amelyet Kukta Béni, a megalakult Független Kisgazdapárt új elnöke tört meg, aki hangoztatta, hogy Erdélyi Aladár kilépése talán jó alkalmul szolgálhatna arra, hogy Cegléden megalakítsák az egységes polgári frontot úgy, hogy az egységes párt testületileg csatlakozzék a Független Kisgaz­dapárthoz, amelynek keretében a kispolgári nép­­rétegek legjobban megtalálják érde­keiknek és így, ami ezzel egyet jelent, a nemzet legfontosabb, legéletbevá­góbb érdekeinek szolgálatát. Hitler Miklós úgy látja, hogy vár­ják be előbb Erdélyi Aladár elhatáro­zását. Hunyadi Ferenc helyesli a Kukla Béni által felvetett gondolatot. He­lyesli,­­ ha a helybeli egységes párt ki­mondja a feloszlását, de egyelőre ma­radjon pártokon kívül. Bezzegh Ernő és Rubint János ha­sonló értelemben szólaltak fel. Ezek után az elnök megállapította, hogy a ceglédi egységespárt helyesli, országgyűlési képviselőjének a párt­ból való kilépését s kimondja a helyi egységespárt fel­oszlását, egyelőre azonban nem csatlakozik egyik ellenzéki polgári párthoz sem és mint pártonkívüli ellenzéki párt folytatja működését. Ctukla Béni a gyűlés után úgy nyi­latkozott, hogy az egységes párt mai határozatát ideiglenesnek tekinti s azt hiszi, hogy tulajdonképpen ez egy áthidaló határozat a végleges állás­foglaláshoz, ami nem is várathat so­káig magára. A végleges elhatározás más irányban nem is dőlhet el, mint hogy a párt teljes egészében fog csatla­kozni a Gaal Gaston vezérlete alatt csoportosuló Független Kisgazda­­párthoz, mert hiszen a gazdák közül már eddig is egyénenként többen beléptek a mi pártunkba. Hiszen nincsen is más ellenzéki politikai párt, amelyhez gaz­dák, iparosok közelebb állanának, mint a mi pártunkhoz, amely rövid "s öt hét alatt nagy erővel nyomul előre. Izgalmak a debreceni főispáni beiktatáson Hegymegi Kiss Pál figyelmeztette a főispánt, hogy Debrecenben a szabadságjogokat megnyirbálni nem lehet Debrecenből jelentik. Hajdú vár­megye és Debrecen város törvény­­hatósági bizottsága ma délelőtt iktat­ta be hivatalába ünnepélyes keretek között Vay László bárót, az új főis­pánt Az installációs közgyűlést Básó István alispán nyitotta meg, majd megjelent Vay László báró főispán, aki a hivatalos eskü letétele után székfoglaló beszédet tartott. Beszéde során Bethlen István gróf és Károlyi Gyula gróf hívének vallotta magát. Behatóan foglalkozott gazdasági kér­désekkel. A mezőgazdaság gyors talp­­raállításának nemzeti fontosságát hangoztatta és különösen kiemelte a minőségi termelés fontosságát, vala­mint a kisgazdatársadalomnak közsé­genként­ termelő és értékesítő szövet­kezetekben való tömörülésének szük­ségességét. A főispán beszéde után felállt Hegy­­megi Kiss Pál országyűlési képviselő és kifogásolta a főispáni intézmény fentartását, majd szokatlannak mondotta, hogy Kossuth városában, a demokratikus szellemben élő Debrecenben a városi tényezők meghallgatása nélkül Vay László báró lett főispán. Nem akar ünneprontó lenni, elfogadja a főispán programbeszédét, csak az ellen tilta­kozik, hogy a főispáni székből a kor­mány támogatására hívta fel a párto­kat. A beszéd nagy vihart keltett. Töb­ben közbekiáltották: — Üljön le! Elég volt! Ne rontsa a hangulatot! Hegymegi Kiss Pál azonban foly­tatta és figyelmeztette a főispánt, hogy Debrecenben jobban vigyázzon a szabadságjogokra, mint Bihar megyében. A főispáni állás bizalmi pozíció, alá-­­írja, hogy a főispánnak bizonyos dolgokat a kormány megbízásából teljesítenie kell, de a szabadságjogokat Debrecenben megnyirbálni nem lehet. Állandó vihar közben kritizálta a fő­ispán beszédét. Vay főispán röviden reflektált és kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak az a neki imputált kije­lentés, mintha ő a főispáni székből a kormány támogatására hívta volna fel a pártokat. Hegymegi beszédének többi részére nem kívánt reflektálni. Ezzel a főispáni installáció véget ért. Víz és jégállás A földmivelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Esztergomig és Paks—Gombos közt apad, másutt árad, alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 100, Struden 36, Stein —126, Bécs —146, Pozsony —14, Komárom 127, Budapest 54, Paks 166, Baja 253, Mohács 250. A Dráva Barcsnál —123. A magyar Dunaszakaszon a jég Esz­tergom— Dunapentele között zajlik, Pakstól a határig áll. A Tisza végig apad, igen alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs —2, Vásárosnamény —87, Tokaj 80, Tisza­füred 160, Szolnok 0, Csongrád —86, Szeged —15. A Szamos Csengérnél 70. A Körös Békésnél 18, Gyoménál 54. A Balaton Siófoknál 74. Nem fog krákogni, tóval gőzöli torkát. Egy Pilavin 2—3 inhalá­­­­lásra elég. Csakis négyszögletes Pilavin valódi ha tengersós és fenyőillatos Pilavin-tablettát vesz 40 fillérért a szaküzletekben s ennek oldal

Next