Magyarország, 1932. június (39. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
X Bútor szenzáció I Kombinált bútorok hálószoba és ebédlő berendezések nagy választékban I BOGNIL rt. bútoráruháza, VI., Vilmos császár út 43 (Nagymező a sarok mellett) | 2 MAGYARORSZÁG 1932. június 1. szerda t akarata (minden becsületes alkotmányos élet célja és eredője) valahogy meg ne nyilatkozhassék ... hogy a Bethlen-kormány formai (matematikai) többsége, sőt a többségnek mindent lehengerlő túlsúlya minden körülmények között biztosíttassák,... annak dacára, hogy akkor már a bizalmi kapcsolatokat a nemzet többségéhez jóformán teljesen elvesztette s egy szabad, csak nekünkre is tisztességes választás során még a mai választói jog mellett is vajmi kétségesnek látszott a kormány többsége.Tűzzel és vassal kellett tehát választatnia, egy olyan választói törvénnyel, mely hű fotográfiája megalkotói lelkiségének... s olyan módszerekkel, melyek miatt a Balkánnak is pirulva kellene szégyenkeznie. Az eredmény!?... a mai parlament, 200 tagú kormánypártjával és 60 tagú apró párttöredékekre széttagolt ellenzékével. Persze,az volt az elgondolás s arra volt minden beállítva, hogy a pénzügyi összeomlás kirobbanásakor már újab öt évre biztosítva legyen a korhiány nagy és mindenre kapható parlamenti többsége. Hogy a nemzet gúzsbakötözött kézzel legyen kénytelen nézni és tűrni, miként kormányoz tovább a többség segítségével ez a kormány, mely tíz évóta burkolt kényuralommal ült az országon s parlamentje tulajdonképpen sohasem volt egyéb, mint ennek a kényuralomnak alkotmányos fügefalevele. Csakhogy Bethlen váratlan felmentésével hiba csúszott be a számításba. Némileg az is változtatott ahelyzeten, hogy az ország számos kerületében sok régi képviselőt kellett elejteni, ezekben még ilyen választások mellett is csak helyileg népszerű új jelöltek voltaik keresztülvihetők. Ezzel ha korátolt számban is, mégis bizonyos új lelkiség vonult be az eladdig, központilag kinevezett s jóformán teljesen homogénné gyúrt régi hatalompártba. Az évek során elnyűtt s kerületeikben lehetetlenné vált talmi agrárok elvtelen mamelukjai helyébe jó néhány valóban s becsületesen agrárgondolkozású egyén is bekerült. Ezek a többségi párt zömének teljesen ellazult etnikai felfogásával nem volltak hajlandók — árkon-bokron, kijárásokon, összeférhetetlenségeken és álláshalmozásokon át — magukat mindenben azonosítani. Sehogysem tudják megemészteni, vagy legalább is nem tudnak lelkesedni azért, hogy őket a kormány minden tájékoztatás nélkül vitte bele olyan politikai szituációba,hogy jóhiszeműségük dacára nolens volens kelljen politikailag fedezniük egy katasztrofális pénzügyi összeomlást, melyet a kormány rég foadott ugyan, de tendenciózusan elhallgatott. Mely csak a választások után meglepetésszerűleg pattant ki, egész ódiumával nehezedvén rá — most már — az egész újdonsült többségre. A többségi pártnak kétlelkűsége Bethlen váratlan távoztával s Károlyi kinevezésével még élesebben kiütközött. A párt látszólag együtt maradt, de Bethlen mögé sorakozott fel a régi, a hangadóbb, nagytőkés s nagyiparos érdekszférához elkötelezett »garnitúra«... s Károlyi mögé (akinek személyétől bizonyos erkölcsi megújhodást reméltek) szeparálódott a hallgatagabb »újak« inkább agrárvelleitású csoportja. Kifelé, látszólag még egységesek, de befelé mélyreható az ellentét köztük, mely egyes problémák felvetődésénél (koncentráció, közéleti tisztogatás, kartelek megrendszabályozása, mezőgazdaság megsegítése, hitelpolitikai kérdések, stb.) több ízben is élesen szembekerült. Még groteszkabbá teszi a helyzetet, hogy Károlyi (Korányi és Teleszky pénzügyi gyámsága alatt) — az agráriusokkal a háta mögött — hirdet és folytat konzervatívan dogmatikus nagytőkés pénzügyi és hitelpolitikát s tehetetlenül, szinte közönnyel látszik nézni az elviselhetetlenül súlyos egyoldalú adóztatás, a vasúti tarifák, a kartelprofit s a gazdasági lehetetlenülés folytán elviselhetetlenné fajult eladósodás terhei alatt... a törzsökös magyarság százezreinek összeroppanását, pusztulását. Károlyi s kormánya az »adós — fiziess« plutokratikus elv alapján áll. Azt is kijelentette legutóbb, hogy ő »nem az adósok minisztere”. Pénzügyminisztere is olyan expozét adott, mely után egy agrártöbbséggel a háta mögött nyomban meg kellett volna buknia. Vagy az egységes pártnak kettészakadnia. Bethlen pedig ugyanakkor a legkülönbözőbb taktikai mozdulatokat végzi. Több ízben is kijelentette már, hogy híveivel együtt fentartás nélkül támogatja Károlyit... nyilvánvalólag a pártegységet (a hatalmi bázist) kívánván ezzel megőrizni. Máskor tízéves politikája mellett tett újabb hitvallást, kijelentvén, hogy az minden vonatkozásában helyes volt s ha újra kellene kezdenie, megint csak úgy csinálná ... úgy látszik ezzel akarván megnyugtatni mindazokat, akiknek holmi etikai s gazdasági irányváltoztatásoktól a hátuk lúdbőrzik... a zsíros stallumok, a kartelprivilégiumok, a monopóliumok profitjai boldog élvezőinek s a »nem adózunk« elve árnyékában vígan prosperáló nagytőkéseknek hadat. Legutóbb, Debrecenben pedig abban a meglepő élményben volt részünk, hogy ők az egységes párt és környéke bankokratáival és kartellitáival a háta mögött — az ag■ ráradósságok devalorizációja s a kamatterheknek egészen 2 (kettő) százalékig történő »demagógiamentes« leszállítása mellett tör lándsát... szemben a Károlyi—Korányi kormánynak dogmatikus plutokrata irányú pénzügyi politikájával, azzal a kormányéval, amellyel ugyanakkor teljesen egynek vallja magát. Kinek higgyen már most az ország? ... Károlyinak-e, aki agrárhíveivel a háta megett plutokratikoindusztrialista adó-, közlekedési-, deviza- és hitelpolitikát »csinál«... vagy Bethlennek, a másik »vezér«nek, aki miközben ezt a politikát de fakto »támogatja« ,— egy agrárellenes tábor sűrű falankszával a háta mögött — legutóbb Debrecenben is agráradósság-devalorizációt és két százalékig menő kamatleszállítást »hirdetett". Joggal kérdezhetjük, komoly elvi elhatározásokkal állunk-e szemben?... A hatalom megtartásának görcsös vágyán kívül van-e még az egységespártnak s vezetőinek egyáltalában programja?... Vagy pedig olcsó taktikázás az, ami itt az ország szemei előtt lejátszódik?... Károlyi legalább úgy »tesz«, ahogyan »beszél«. ő és kormánya nyíltan hirdet és csinál agrárellenes politikát, akárcsak Bethlen és kormányai »csinálták« (bár nemi »hirdették«) hosszú tíz éven át. Károlyi kormányzásánál legfeljebb az egységes párt agráriusainak magatartása volna »logikusan« kifogásolható. Bethlen azonban most egyszerre mást »hirdet«, mint amit »támogat« s mint amit tíz éven átcsináltz; a mögötte felsorakozott plutokrata köröknek pedig a szemük sem rebben, pedig látszólag a lélekharangot kongatja agráradósoknál kihelyezett tőkéik s kamataik felett — a »vezér«. Abban bizakodnak vájjon, hogy a Debrecen II.«nek programja is a »Debrecen I.« négy év előtti igéinek sorsára kerül? ... Az kétségtelen, hogy teljes a káosz. Teljesebb már alig lehetne. Ez a parlament holtpontra jutott s a politika is, melyet többsége képvisel. Kibontakozást nem remélhetünk tőle. Kormánya tehetetlenül vergődik az ellentétes pártfrakciók Scyllája s Charbdise között. A régi dogmák s elgondolásoknak fenékig felázott, járhatatlan országútján egy helyben tipegtopog. Ettől a parlamenttől kibontakozást, de még csak előbbrejutást sem várhatunk. Pártjai közül a »nagyok«« politikai vonatkozásban mondtak teljes csődöt, már maguk sem tudják, mit akarnak. A »kicsinyek« közül pedig (hála érte Bethlen István gróf erkölcsös választási rendszerének) számszerűleg nem alkalmas egyik sem arra, hogy ezzel a parlamenttel, új választások biztosítéka, nélkül, kormányzásra vállalkozhassál. Ez a parlament, mondjuk meg végre, nem életképes. Meghalni nem akar, megélni pedig nem tud, a nemzet immár semmi hasznát sem veheti. Alig mutatkozik tehát más megoldás, mint egy új, titkos választói törvény sürgős megalkotása után, becsületesen végrehajtott választáson megkérdezni a nemzetet. Ez a becsületes megoldás úgy látszik elmaradhatatlan, sőt elodázhatatlan. Végtére is nem hatalmi csoportoké, kormányoké és pártoké az ország. Választóinak iránymutatását — különösen a mai élére állított helyzetben — nem helyettesítheti sem egyeseknek, sem kormányoknak, vagy pártoknak a hatalom birtokáért rejtett vitustánca. Rendet pedig az érdekek divergáló harcaiközött csak olyan kormány teremthet, melynek az ad »erőt"«, hogy nem csupán a »parlament«-ben, hanem az ország lakosságának »közérzésében«t is megvan a többsége. „Franciaország késznek nyilatkozott Ausztriát és Magyarországot megsegíteni" Londoni közlés a szenzációs Rist-jelentésről — Miért nem kaphat pénzt Románia?—Tízperces román kormányválság — Koronatanács a román pénzügyekről — Cáfolják az inflációt és a pénzlebélyegzést London, május 31. A Financial News szerint Rist francia pénzügyi szakértő jelentésében nem ajánlja, hogy Franciaország Romániának kölcsönt nyújtson, mert Románia nem nagyon lelkesedett a Tardieu-féle dunai kollaborációs tervért. Franciaország ugyanis csak a Tardieu-terv feltétlen elfogadása ellenében hajlandó kölcsönt adni.Is Ezsaz igazi oka annak a fordulatnak is, hogy Franciaország késznek nyilatkozott Angliával együtt Ausztriát és Magyarországot megsegíteni. Franciaország tényleg azt várta, hogy az Ausztriának és Magyarországnak adandó 5 millió fontnyi kölcsönben való részvétele ellenében Anglia a kisantantnak nyújtandó kétszer ekkora kölcsönhöz hozzájárul. Bukarest, május 31. A Dimineata szerint a tegnapi kormányválság csupán tíz percig tartott. Jorga benyújtotta lemondását, de minisztertársainak tíz perc alatt sikerült rávenni őt elhatározása megváltoztatására. Bukarest, május 31. A Banca Nationala igazgatótanácsa tegnapi értekezlete után Anghelescu vezérigazgatót a király hosszabb kihallgatáson fogadta. A kihallgatással kapcsolatban ijesztő hírek terjedtek el a pénzügyi helyzetről és különösen az infláció valamint a bankjegyek felülbélyegzésének híre került forgalomba. A kormány tegnap este erélyes cáfolatot adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy inflációról és lebélyegzésről semmiesetre sem lehet szó. Ma délután fontos pénzügyi tanácskozások lesznek, melyeken a király is részt vesz és ezeken Jorga különböző ötletét vitatják mest: -J Vízállás A földmivelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Oroszvárig és Esztergom— Budapest közt árad, másutt apad. Közepes vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 488, Struden 683, Stein 285, Bécs 183, Pozsony 217, Komárom 297, Budapest 261, Paks 170, Baja 277, Mohácz 310. A Dráva Barcsnál 50. A Tisza Tiszabecsnél és Tiszafürednél árad, másutt apad, Tokajig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 88, Vásárosnamény 72, Tokaj 163, Tiszafüred 212, Szolnok 268, Csongrád 261, Szeged 334. A Szamos Csengérnél 16, a Körös Békésnél 15, Gyoménál 126. A Balaton Siófoknál 98. 4 awto k ASSZONYaKÚm AZ új IIImmmmmmmmmmmmm. PENGŐS REGÉNY m | ATHENAEUM .rSBigMSggfr. MINDENÜTT KAPHATÓ