Magyarország, 1932. július (39. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

,2 A miniszterelnök beszéde A pártközi konferencián egyébként Károlyi miniszterelnök érdekes be­szédet mondott. Mindenekelőtt elő­adta, hogy a felhatalmazási törvény alapján működő 33-as bizottság man­­dátuma ma lejárt és ezért új bizott­­­­ság megválasztása vált szükségessé. Kifejtette, hogy a 33-as bizottság mű­ködésére nem a kormány és a többsé­­gi párt érdekében van szükség, tehát ha valaki részt vesz a bizottság mun­kájában, nem a kormánynak és a többségi pártnak tesz szolgálatot, ha­nem az ország nehéz helyzetében van szükség arra, hogy valamennyien együttműködjenek a nehéz kérdések megoldásában. Hangoztatta a minisz­terelnök, hogy a legsúlyosabb problé­mákon már túlestünk és a bizottságot a jövőben nem is fogja annyiszor összehívni, mint a múltban. Mégis lesznek még olyan problémák, ame­lyek megoldása a 33-as bizottság fel­adata lesz. — Felkérem az összes ellenzéki kép­viselő urakat — mondotta a miniszter­­elnök, — hogy a 33-as bizottság mun­kájában résztvenni szíveskedjenek, mert a bizottság csak úgy tudja fel­adatait megoldani, ha ebben bírála­tukkal és tanácsaikkal az ellenzéki képviselő urak is részt vesznek. Kik vesznek részt az ellenzékből a 33-asba­n Ezután Nagy Emil jelentette ki, hogy honorálni kívánják a miniszter­­elnök felszólítását és úgy a maga, mint a pártonkívüli képviselők nevé­ben bejelenti, hogy hajlandók a bi­zottság munkájában újból részt venni. Hunyady Ferenc gróf közölte, hogy csoportjával együtt belép a kisgazda­­pártba és ennek folytán nem tehet már önálló nyilatkozatot. Gaal Gas­­ton, aki később jelent csak meg a kon­ferencián, bejelentette, hogy a füg­getlen kisgazdapárt álláspontja nem változott és így a bizottságból tovább­ra is távol marad. Vázsonyi János pe­dig a demokrata párt nevében jelen­tette be, hogy miután a legnagyobb polgári párt nem vesz részt a 33-as bizottság munkájában, a demokrata párt is hasonló álláspontra helyezke­dik. A szocialistákat meghívták u­gyan a konferenciára, de kimentet­ték magukat azzal, hogy álláspontjuk nem változott, a 33-as bizottságba nem mennek be. Rassay Károly már kül­földi tartózkodására való tekintettel mentette ki magát és bár beválasztot­­ták a 33-as bizottságba, nem nyilatko­zott arról, hogy elfogadja-e a meg­választást vagy sem. ­ Mélyen szomorodott szívvel jelent­jük, hogy szemünk ténye, drága jó édesanyánk Kurz Gyu­láné életének 92-ik évében rövid szenvedés után e hó 29-én elhúnyt. Adjon a Min­denható drága jó lelkének csendes nyugodalmat. Gyászolják gyermekei Hugó, Oszkár, Szöllössyné szül. Kurz Esztella (Los­ Angeles), nővére Altamann Mérné, unokái és az összes rokonság _________ Pártközi konferencia a 33-as újjáalakításáról (A Magyarország tudósítójától.) Július elsején megszűnik a 33-as or­szágos bizottság megbízása és ezért szükségessé vált, hogy úgy a képvi­selőház, mint a felsőház a felhatal­mazási törvény alapján újból meg­válassza a bizottság tagjait. Károlyi miniszterelnök már napok óta ta­nácskozásokat folytat a 33-as bizott­ság újjáalakításáról és régebbi elha­tározásának megfelelően ismét fel­hívta az ellenzéki pártokat, hogy ve­gyenek részt a 33-as bizottság mun­kájában. Bizalmas tárgyalás folyt Károlyi miniszterelnök és az ellen­zéki pártonkívüli Sigray Antal gróf és Pallavicini György őrgróf között és ezeknek a tanácskozásoknak az eredménye volt az, hogy a ma dél­előtt összeült pártközi konferen­cián az öt pártonkívüli képviselő a bizottságba újból való részvételét je­lentette be-Az arán­yszám tekintetében indult meg ezután vita. Nagy Emil azt kérte, hogy azoknak az ellenzéki pár­toknak helyett, amelyek nem kíván­nak résztvenni a bizottság munkájá­ban, más ellenzéki képviselők számára tartsák fenn, így is határoztak. A 33-as bizottságba a képviselőház 22 tagot választott meg. Az ellenzék ré­széről csak Kállay Tibor, Nagy Emil, Pallavicini György­ őrgróf, Rassay Károly és Sigray Antal gróf vesznek részt a bizottságban, továbbá még Szilágyi Lajos, mint pártonkívüli képviselők. A felsőház holnap választja meg a 33-as bizottság 11 tagját. MAGYARORSZÁG 1932, fáliga 1. péntek Egyetemi tanárok revolveres merénylete a bécsi központi temetőben A bécsi egyetem rektorára rálőtt egy professzor egy tudós síremlékének felavatásán Bécs, június 30. (A Magyarország bécsi szerkesztősé­gétől­) A bécsi központi temetőben ma délben, mikor ünnepies keretek kö­zött leplezték le Wettstein Richard hírneves botanikusnak, a bécsi egye­tem kiváló tanárának síremlékét, re­­volveres merényletet követtek el Othenio Ábel dr. bécsi egyetemi tanár ellen, akit az egyetemi tanács a tudo­mányegyetem jövő évi rektorává vá­lasztott. Befejezte avatóbeszédét Redlich Osivald, a bécsi tudományos akadé­mia elnöke és magasztalta Wettstein tudományos érd­emeit, aki az akadé­mia alelnöke volt és lehullott a lepel a síremlékről. Utána Maresch egye­temi tanár, a tudományegyetem je­lenlegi rektora ment fel a szószékre s rövid beszédben ismertette Wett­stein jelentőségét a botanika terén, végül a barátok nevében Othenio Ábel tanár lépett a márványem­lék­­műhöz. Ebben a pillanatban egy éltes úr a kegyeletes közönség tömegén átfurakodott s alig há­rom lépésnyire a sírkőtől revolve­réből rálőtt Othenio Ábel tanárra. A golyó a szónok bal válla fölött rö­pült el. A merénylő így kiáltott: -7- Végre itt a leszámolás ideje! Újból célzott, de a fegyvert nem süthette el, mert Seitz polgármester hozzáugrott és jobb karját félreütötte. Ugyanakkor valaki kicsavarta a Stei­r-pisztolyt a merénylő kezéből. Még öt golyó volt a fegyverben. Az avatóünnepen jelenlévő rendőr­­tisztviselő vitte ki az ünnepelő gyü­lekezetből a revolveres merénylőt, akinek személyazonosságát nem volt nehéz megállapítani. Neve Schneider Károly Kamillo dr., a bécsi egyetem zoológiai tanszé­kének rendkívüli tanára. Akiről tudják az egyetemen, hogy mindenkivel összeveszett, mindenki­ben vetélytársat látott és mindenki­nek elpanaszolta, hogy üldözik, mert különben már régen neki kellett vol­na lennie a bécsi egyetem zoológiai rendes tanárának. Az utóbbi időben szorgalmasan járt­­spiritiszta szeán­szokra. Mikor a rendőrtisztviselő el­vezette, olyan hangosan, hogy az egész temetői gyülekezet hallotta, ezt kiáltotta: — A rendőrségen nem vagyok haj­landó beszélni, majd a vizsgálóbíró előtt mindent elmondok! Tudom, hogy mit tettem! A merénylet után Othenio Ábel tanár néhány szóval befejezte be­szédét, végül Seitz polgármester a­ város gondozásába vette Wettstein tanár márványsírkövét, mert a tu­dós Bécs város díszpolgára volt.­­Othenio Ábel tanár meleg szavakkal köszönte meg Seitz polgármesternek, hogy megmentette életét. A Tour de Hongrie versenyzői Szolnok előtt búzatáblák között Széchenyi Emil gróf koronaőr csütörtök hajnalban meghalt Szombaton temetik a nagycenki családi sírboltba (A Magyarország tudósítójától.) A poli­tikai és társadalmi élet széles köreiben nagy részvétet kel­tett az a ma reggel fógaj®s||j®® elterjedt hír, hogy Széchenyi Emil gróf ||Bp||8. koronaőr, a felsőház tagja, az éjszaka hirtelen meghalt. pSSL''­'' Széchenyi Emil gróf­­ az utóbbi napokban szorgalmas látogatója volt a felsőház ülé­­seinek és így várat­lan halála nagy meg- Széchenyi Emil gróf döbbenést keltett. Széchenyi gróf feleségével, Hunyady Mária grófnővel kedden autón látogatóba ment leányához, Barcza Imre földbirtokos feleségéhez a fehér megyei Pusztazámorra. Kitűnően érezte magát, még szerdán este is eljátszadozott unokájával, amikor le­fekvéskor rosszul lett, fejfájásról panasz­kodott. Veje telefonon értesítette a gróf fiát, Széchenyi Pál Imre grófot, hogy Budapestről hozzon orvost. Közben elhív­ták a sóskúti orvost, aki azonban már nem tudott segíteni és Széchenyi Emil gróf csütörtök hajnalban meghalt. Szív­­szélhűdés ölte meg. A haláleset hírére gyermekei és pedig fián kívül Magdolna leánya, aki a somogy­­megyei lábodi birtokon tartózkodott és Eliesta grófnő, aki Schwarzenberg Ervin herceg felesége, édesapjuk ravatalához siettek. A beszentelés július 1-én délelőtt 11 óra­kor lesz a Mátyás-templomban, a temetés előreláthatóan július 2-án délután lesz Nagycenken, a Széchenyiek családi sír­boltjában. Széchenyi Emil gróf 1865-ben született Bécsben. Budapesten végezte jogi tanul­mányait, majd Magyaróváron a Gazda­sági Akadémián oklevelet szerzett. Több évig volt Sopron megye és Sopron város főispánja, a világháború alatt a Magyar Vöröskereszt Egylet főmegbizottja volt. 1915-ben a Merítő Civili Tempóra Belli érdemrenddel tüntették ki. Elnöke volt a Magyar Vöröskereszt Egyletnek, tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsának és meghívott műértő tagja az Országos Magyar Gyűjteményegyetem­­nek, örökös tagja volt Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának. Az országgyűlés a múlt év május 29-én választotta meg a szent korona őrévé Ká­rolyi Gyula gróf helyébe. Verekedések a berlini. Az egyetemet bezárták . Berlin, június 30. Ma délben az egyetemen verekedésre, került a sor a jobb- és baloldali diákok között. A két szélsőséges csoport kölcsö­­­nősen megrebedést kívánt egymásnak, majd uszító dalokat énekelt. Ezután séta­botokkal és szíjakkal verekedésre került a sor. A nemzeti szocialisták azt követel­ték, hogy a zsidók távozzanak az épület­ből. A rektor, miután 1­4 óra hosszat hiába tárgyalt a diákok vezéreivel, el­rendelte az egyetem bezárását. Ennek megtörténte után a két csoport a tanárok­­rábeszélésére különböző irányban elvo­nult. ______ Sammjay Lajos MÁV vezérigazgató Bukarestben Bukarestből táviratozzák. Tegnap délben, érkezett Bukarestbe Samarjay Lajos,­a Ma­gyar Államvasutak vezérigazgatója, hogy visszaadja Jonescu tábornok budapesti lá­­togatását. Samarjayt a pályaudvaron Jo­nescu tábornok, a román vasutak vezér­­igazgatója, a bukaresti magyar követség tagjai és a vasúti főbb tisztviselők cso­portja fogadta. Délután 5 órakor a román vasúti vezérigazgatóság épületében Sa­marjay tiszteletére tea, . este., pedig­ ban­kett volt. ________ ­ Baróthy főügyész és a Dréhivügyészek láto­gatása Albertfalván Péter­ Pál ünnepén érdekes látogatás tör­tént az OT­-kertváros telepén, Albertfal­ván. Baróthy Pál dr. főügyész, a királyi ügyészség elnöke Auer György dr. és Bary Zoltán dr. királyi ügyészek társaságában­­tegnap meglátogatta azokat az albertfal- ■■ vas épületeket, amelyekről a Dréhr-ügy kapcsán annyi szó esett. Ez a látogatás nem volt hivatalos jellegű, de minden­esetre némi jelentőséggel bír, mert az ügyészség elnöke és a Dréhr-ügy ezen ré­­szének referensei közvetlen benyomásokat szerezhettek az építkezésekről a helyszí­nen. Noha a látogatás inkognitóban tör­tént, mégis többen jelentkeztek, akik mint lakók beszámoltak észleleteikről. Kisebb­­nagyobb panaszok hangzottak el, amelyek azonban csak magánjellegű nyilatkozatok­nak tekinthetők. .....

Next