Magyarország, 1933. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

■ • . Mai Sárga rádió:Ji tn Mai~ férfi,aki nővé változott 1rr~ 1. fttlér MAGYARORSZÁG Budapest, 1933. január 1. vasárnap Telefon: J. 455—50-től 56-ig, J. 464—18., J. 464—19. XL. évfolyam 1. szám Magyarország pénzügyi helyzete 31*2 millió hiány az első öt hó­napban — 11,2 millióval növeked­tek a betétek — Jelentősen csök­kent a vasút és posta forgalma (A Magyarország tudósítójától.) Ma ke­rült nyilvánosságra a pénzügyminiszter­nek Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló november havi jelentése. A jelentés szerint az 1932—33. költségvetési év első öt hónapjában az állami közigazgatás kiadása 293,2 millió pengő, bevétele 299,3 millió pengő volt. A bevételben azonban benne foglaltatnak az előlegek, valamint a 24,1 millió pengő függőkölcsön is és így ezeket fgyelem­be véve, végeredmény­ben az első öt hónap gazdál­kodása 31,2 millió pengő defi­cittel zárult. A pénzügyminiszter közlése szerint az adóbevételek eredménye nagyjából megfe­lel az előirányzatnak, úgyhogy a költség­­vetés reálisan vette számításba a várható­­bevételeket. Értesülésünk szerint a decem­­b­eri bevételek is el fogják érni az elő­­irányzatot. Különösen az egyenesadóbe­­■yótelék alakultak a december hónapban ■megfelelőén és ezekben nem mutatkozik ■csökkenés.­­ Ami a kiadásokat illeti, a költségvetési év eddigi öt hónapjának közigazga- t­á­s­i kiadásai lényegesen ala­csonyabbak v­o­lt­a­k, mint az előző Bev hasonló tételei. A múlt év első öt hó­napjában a közigazgatási kiadások 385.1 Ki­-W­i pengőt tettek ki. A tols­ó évben 293.2 miiilió pengőre rúg ez az összeg, amihez miég hozzá kell számítani az állnniadós­­■ági szolgál­tatás keretében elhalasztott fizetéseket. 25.1 millió pengőt és így az ■Müsszes kiadás 318.3 millió pengőt tesz H^am­ely a múlt évivel szemben s­z á- WfM tevő csökkenést jelent. H^Bztató­­jelenség a magángazdaság helyv­izetően az, hogy a 12 legnagyobb ■^■intt/etben és a post­a t­a­ka­rékpénztár­­elhelyezett betétek összege az e 1- ||Ha­t öt h­­ó­n­a­p­b­a­n 11.2 millió jj^Ki­­tővel n­ö­v­e­k­e­d­et­t. Ebből a nö­­ve­vésből 7.1 millió a takarékbetétekre, és Ki millió a folyószámlabetétekre esik. Vi­­iszont szomorú jelenség a jelentésnek az a része, amely a vasút és posta for­­gaimának jelentős csökkenésé­ről s­z­á­m­o­l b­e. is Hindenburg I újévi parancsa f Berlin, december 31. Hindenburg birodalmi elnök a kö­vetkező parancsot intézte a véderőhöz: . — Újév napjára a véderő valamennyi tagjának, a szárazföldi hadseregnek és a t­engerészetnek egyaránt, szívélyes Iji d vkö zi ezt ő t mondati. A régi német Krényak — hűség, engedelmesség, köteles- ésteljesítés —legyen továbbra is cselek­­v■éayeitttk vezérfonala. Hindenburg. jpA parancsot Sch­leicher tábornok m­­int véderőm­in­iszter ellenjegyezte. Revízióellen­es blokkot akar létrehozni Titulescu­ Bukarest, december 31.­­ Párizsi távirat szerint Titulescu a kö­zeli napokban Párizsba utazik, ahova meghívta a másik két kisantantállam kép­viselőit is egy rendkívüli konferencia lét­rehozása céljából. A konferenciának állí­tólag az volna a célja, hogy megalakít­sák a revízióellenes népek blokkját és ebbe az alakulatba a Msantantállamokon kívül más országokat is szeretnének fel­venni. A blok­knak Párizsban és Genf­ben is lenne központja. Tizen a jövőről Politikusok, írók és közgazdászok nyilatkoznak 1932 tanulságairól és 1933 feladatairól Mi volt és mi legyen a legfontosabb ? . (A Magyarország tudósítójától.) Az évforduló­ a mér­legkészítés időpontja nemcsak a kereskedelmi vállalatok­nál, hanem, a köz- és magánéletben is. Munkatársunk az évforduló alkalmá­ból kérdést intézett a magyar politi­kai élet vezetőihez, mondják el:. H­it látnak az elmúlt év legkiemelkedőbb eredményének s mit tartanak a kö­vetkező év legfontosabb­­ feladatának politikai és gazdasági téren? , Tiikál József pápai prelátus, a Pázmány Péter Tu­dományegyetem rektora a múlt esz­tendőre visszatekintve és az újnak elébe nézve a következőket mondotta munkatársunknak: — A jövő a jelennek kiszélesedése. Az újesztendő a múltnak­­ folytatása. Az újesztendő az elmúlt év problémáit fogja tovább szőni úgy­ a m­agyar életben, mint az­­ egész világ életében. — A háború­ folytán a világ kérdé­sei mind megoldatlanok­. Hazánk­ élete belekapcsolódik Európa és a K­et jövőjébe. Amily ígértekben oldó­­l, meg Európa helyzete Kelettel, szem­ben, — egymilliárd főnyi fogyasztót­­ vesztett Európa a Keleten a háború következtében — oly mérték­ben fog hazánk jövője is felfényesedni. Ha Európa és Amerika megoldja Kelettel szemben problémáit és arra vigyáz, hogy a világforgalom az Atlanti Óceánról ne menjen át egészen a Csendes óceánra, akkor hazánk és Európa helyzete is meg fog javulni. Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egység pártjának elnöke, kérdésünkre a következőket mondot­­ta: — Az elmúlt esztendő legjelentősebb eredményének azt tartói, hogy Göm­bös miniszterelnök nemzeti munkater­vében az ország a pr­ogramtalanság után oly programot kapott,, amely­nek irányában haladva és amelyet munkálva a magyar nemzet megala­pozhatja boldogabb jövendőjét. — Ebből, kiindulva a jövő év leg­­fobb­ politikai feladatának tartom, hogy a kormány és pártja meg tudja szerezni a magyar társadalomnak, a magyar­ közvéleménynek eg± „vteiá táré­ogat­sát, ami­ eredményes mun­­kájához feltétlenül szükséges Az 1í1 esztendő legfőbb politikai feladatta­ tehát a kormányelnök és a kormányA iránt a nemzet többségében meglevői bizalmat kiszélesíteni a nemzet egész egyetemére. Ehez szükséges a nemzeti munkaterv közeljövőben megvalósít­ható részének cselekedetekre, eredmé­nyekre való átváltása, különösképpen gazdasági téren a sívár jelenből a ki­vezető útnak megtalálása. Szentül hi­szem, hogy a kormányelnök olasz­­országi — különösen gazdasági téren mozgó —■ tárgyalásai és az egyelőre csak egy esztendőre megkötött oszt­rák-magyar kereskedelmi szerződés lesznek kiinduló állomásai annak az útnak, amelynek végcélja egy gazda­ságilag életképes, a dolgozni tudó és akaró társadalomra boldogulás lehe­tőségét jelentő, nemzeti szuverenitásá­nak teljes birtokában levő új Magyar­­ország. Friedrich István felelete így hangzik: •— Az elmúlt év lég ideátok ereiUp­ nvt­­aiJuip • lkod' Jb fFn | hüllőt i n vnpei i- a g dolgozj társa alom :e ingái ab megtudta 1 szomorú vabVigot.­­ — A ránk következő évben legfont­o­sabb feladat a­­pengő értékének védelme. Ez pedig csakis külföldi­­ irtozásaink rendezése, államháztar­á­n­­unk deficitjének eliminálása ká’­kereskedelmünk kifejlesztése noll­­án­­érhető el. . Móricz Zsigmond: Nekem az a tapasztalatom, lu^­ most sajnos kevesebb az ember^B pénze, mint tavaly, de nin­cs olyak kétségbeesés az ijesztendő, hajnalig, mint tavaly volt." Az emberekben megindult a bizalom, ezt minden ta­pasztalatomból látom. Ez az optimiz­mus elemi, szükség az új esztendőre és én magam is tele vagyok remény­séggel és az emberi jóakaratban való hittel. Az az érzésem, hogy szünőben egy régi rossz erkölcsi világ és egy új tisztább, egészségesebb van kiala­kulóban. Adja az Isten, hogy így le­gyen. — Éber Antal, — a Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, kérdésünkre így válaszolt: — Az TDJJ júliusában bekövetke­zett gazdaságg­i és pénzügyi összeom­lás óta -az a felfogásom,­­hogy az or­szág ügyei nem jöhetnek addig rendbe, amíg a közületi háztartáso­kat, beleértve az állam és az auto­nómiák háztartását, olyan színvonalra le nem szállítják, ami egyfe­ől a kö­­zü­letek háztartási egyensúlyát bizto­sítja­, másrészről alapot szolgáltat az elviselhetetlen közterhek csökkenté­sére. Ezen a téren az elmúlt évben, sajnos, semmiféle döntő lépés nem történt s a jövő esztendő legfonto­sabb politikai és közgazdasági fel­adatának azt tartom, hogy ebben az irányban végre erélyes ítéssel, gyors ütemben, döntő lépések történjenek. Fenyő Miksa: — Az elmúlt esztem 'k kiemelke­dőbb eseménye (ga­zdaságilag csak süllyedés kon­tó) az a kí­sértet volt, melyet Di.,i Gyula várot tett a nem­­entráció irá­lyában. A­­me­­­lett pártkere­tek­ szétrobbantása, eg építő gondo­ Boldog új esztendőt!..

Next