Magyarország, 1933. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

MAGYARORSZÁG­ig SMM várr vasárnap. minőséget, kis ®re,m^®rtséget, nagy fényerősséget, gazdaságos világítást tehát: ^ f pénzéért teljes ellenértéket — . -t jelent. TUNCSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos. lat jegyében való összefogása — min­denki a fedélzetre! — ez olyan pozití­vum, melyen a reformok egész sora épülhetett volna fel. — A jövő esztendő? Az már nehe­zebben képze­hető el, hogy­­ egy államférfi ezt a maga erejével, egyénisége varázsával művelje meg, de ha megműveli, ha ily mód­on nem­zeti öncélúság« álombölcseleti fogal­mát élettel telíti, akkor ez lesz a jövő esztendő kimagasló eseménye. Az kell hozzá, hogy­ merje befejezni — radikális megoldással — a kül- és belföldi adósságok rendezésének kér­­­dését, merjen nekilátni egy nagyará­­■ ngű földbirtokpolitika, jelesül telepí­­t­­ési politika vonalinak lefűzéséhez,­­ közmunkákat létesítsen, ugyanakkor, mikor adókat szállít le. (Szándéko­san hoztam össze a két paradox fo­galmat.) És merjen megjelenni a Népszövetség előtt a revízió aktáival kezében és a 19. § alapján forma sze­rint is követelni Trianon revízióját. Rakovszky Tibor: — A múlt esztendő legkimagaslóbb eseménye az, hogy legsorsdöntőbb írófojblománk, a békés revízió kérdése, gPsp^rópoi polit'tX-Qdfé^lokierébp­ ,ke-V —’A jövő év legfontosabb feladata: Wtdkészülni, úgy politikailag, mint gazdaságilag, a békés revízióra. En- Kiek útja pedig: emberi megélhetést és ae polgári jogok teljességét, köztük el­sősorban a titkos választójogot biz­tosítani a nép legszélesebb rétegei s­zámára. Györki Imre: H­H Az 1932-es évnek egyetlen eredményyee van, az, hogy végre a közvéle­­tisztán látta a tízéves rendszer Ja^kdálkodásának eredményeit, _ és rá- Iem­élt arra, hogy­ azon az úton tn­­haladni nem lehet, mert az az út ^csak az ország teljes pusztulásához W vezet. I — Az 1933-as év leglényegesebb fél­ti adatának a titkos választójog megad­a­kozását, házfeloszlatást és az új vá­lasztások lefolytatását tartom. Ez po­litikailag, gazdaságilag is alapfelté­tele a kibontakozásnak és enélkül le­hetetlennek tartom, hogy kilábaljunk a bajokból. Homonnay Tivadar: — A most lefolyt esztendő végig olyan szomorú volt, hogy­ semmi olyan lényeges dolgot nem látok ese­ményeiben, ami az ország dolgát po­litikailag és gazdaságilag előre vitte volna.­­ A jövő esztendő teendői közül gazdasági téren elsőrangú fontossá­gúnak a költségvetésnek a nyugdíj­­terhektől való megszabadítását tar­­­tom, az ismert, fordított életbiztosí­tási módszerrel. Politikailag pedig azt, hogy az egységet nemcsak lelki­leg, de valóságban is nemzeti alapon meg kell teremteni. Enélkül még si­várabb lehet a helyzet, mint a múlt esztendőben volt. Reméljük azonban, hogy a kivételesen súlyos időkben kivételes eszközök nyernek alkalma­zást, ez pedig csakis a nemzeti kon­centráció alapján lehetséges, mint ahogy azt pártom, a keresztény gaz­dasági párt hirdeti, kívánja és kí­vánta. Pakots József. ­ Milliók kedvelik és fogyasztják a kitűnő ízű Blokmalt Ara­va,DS, Blokmaltot Wk két és csak eredet csomagbanjogsdj* 1 1 Mmmr Az 1932. év legnagyobb eredmé­nye az, hogy a revízió szükségességét nemzetközi szempontból is felismer­ték.­­ Ami már most a jövő évet illeti, a legnagyobb feladatnak politikai té­ren a teljes rendszerváltozást, gazda­sági téren az országok elzárkózásá­nak, autarchiájának megszüntetését, a vámsorompók lebontását tartom. Felmentettek egy többgyermekes családapát, akit házasságszédelgéssel vádolt a barátnője * . (­A Magyarország tudósítójától.) Szőke Mi­hály altiszt házasságszédelgéssel vá­dolva állt vitéz Vass törvényszéki bíró előtt. Szőke a vád szerint házasságot ígért Nagy Margitnak és ezer pengő kész­pénzt csalt ki a leánytól. A házasságból azonban nem lett semmi, mert kiderült, hogy Szőke Mihály nős, többgyermekes családapa. — Azért mondtam mások előtt, hogy nőtlen vagyok, — mondta Szőke a tár­gyaláson — mert féltem Nagy Margit bátyjának haragjától. Pénzt, vagy egye­bet nem kaptam a leánytól. Viszonyom Nagy Margittal két évig tartott. A leány tudta, hogy nős ember vagyok, hiszen fel­járt a lakásomra és a feleségemet mindig azzal ugratta, majd ő megmutatja, hogy őt elveszem feleségül. Igaz, hogy gyer­mekeimnek vett ajándékot, de én az aján­dékozást viszonoztam. — Nem igaz — kiáltja magából ki­kelve Nagy Margit — én azt hittem, hogy az az asszony csak vadházastársa Szőkének. A bíróság Székely ügyészségi alelnök vádbeszéde és Treutler Endre védőbe­­széde után felmentette Szőke Mihályt a csalás vádja alól bizonyítékok hiányá­ban. A leány és az ügyész fellebbezett az ítélet ellen. * 2,300.000 font angol hadiarany elindult Amerikába London, december 31. A Britannic nevű angol gőzös ma újabb aranyszállítmánnyal Amerikába indult. Az aranyszáiálit­­mány értéke ezúttal 2,300.000 font. Az Amerikával szemben fennálló angol há­borús adósság részlettörlesztéséről van szó. Matuska három élő áldozata­ ­ Friedrichstrassei elektrotechnikai bolt, amelyet tönkretett a „szerencse" . Mi lesz a százezer márkás német jutalommal? Berlin, december 29. (A Magyarország berlini szerkesz­tőségétől.) Matuskának halott áldoza­tain kívül három élő áldozata is van. Egy berlini család. Mind a hárman, a férj, a feleség és a leány, mohó kí­váncsisággal olvasnak minden sort, amely Matuska Szilveszterről a la­pokban megjelenik és most, hogy ma­gyar bírság elé állítják a vasúti, me­rénylőt, kettőzött izgalommal várják a híreket. A biatorbágyi merényletet követő napokban még háromkiraka­­to®, csillogó üzlete volt a B. család­nak: a Friedrichstrasse egyik forgal­mas pontján elektrotechnikai cikke­ket, mosdókat, fürdőkádakat árultak esztendők óta és ha nem is voltak ép­pen milliomosok, de nyugodtan, ren­desen meg tudtak élni a bolt jövedel­méből.­­ Drótok és randevú A régi üzlet ma üresen áll, tulajdo­nosai a szomszédban húzódtak össze egy jóval kisebb bolthelyiségben. És most várják, hogy talán visszatérnek hozzájuk a régi vásárlók, akik hűt­lenül elhagyták őket Matuska miatt. Ez volt tudniillik az a bolt, ahol Matuska, a biatorbágyi merényletet megelőző jütterborgi merénylethez használt drótokat, huzalokat bevásá­rolta és R.-né és leánya voltak az elsők és egyetlenek, akik pontos sze­­mélyleírást tudtak adni rejtélyes vá­sárlójukról, aki tudvalevőleg Berlin­ben letelepedett ír tisztnek adta ki magát előttük. Pontosan megjegyez­ték mind a ketten Matuska arcvon­á­­sait, nemcsak mert az állítólagos ír tiszt több ízben járt náluk, hanem azért is, mert Matuska, aki nő­­csíbász voltát a­­ merényletet meg­előző napokban sem tagadta meg, így az anyától, mint a leánytól — ran­devút kért. A Budapestről Berlinbe került ké­pek alapján úgy az asszony, mint a leány megállapították, hogy valóban ez volt az a férfi, aki náluk a boltban járt és így az ő adataik lényeges mér­tékben járultak hozzá a merénylet­­sorozat borzalmas rejtélyének felderí­téséhez. Biztosra vették, hogy meg fogják kapni a százezer márkás jutalmat, melyet a német hatóság, rend­őrség, vasútigazgatóság, stb. tűzte ki a me­rénylő nyomravezetője számára. Az még nem lett volna baj, hogy ők szá­mítottak jutalomra; a baj ott kezdő­dött, hogy az összes lapokban megje­lent a képük: ők az a család, melynek Matuska — szerencsét hozott és csak­hamar mindenfelé híre terjedt, hogy R.-ék százezer márka jutalmat kap­nak. Szerencsétlenség a szerencsében A segélyt kérők egész légiója árasz­totta­ el erre őket, ismeretlen család­tagok bukkantak fel a láthatáról, akik egyszerre felfedezték a rokonsá­got és részt kértek a hatalmas juta­lomból, ügynökön a legkülönbözőbb ajánlatokkal halmozták el a­­százezer márka boldog birtokosait­, a vevők azonban­­ szinte kivétel nélkül elma­radtak. Minek vásároljanak olyas­valakinél, aki máról-holnapra százezer márkát keresett!! Az üzlet egyre rosz­­szabbul ment. R.-ék először kénytele­nek voltak feladni ötszobás lakásukat és háromszobás lakásba költöztek át, azután nem tehettek egyebet, megvál­tak a nagy bolthelyiségtől is és most a legszerényebb keretek között kezdik el újra a harcot egzisztenciájuk meg­eremtéséért. Mindebből kiderül, hogy R.-ék még eddig nem kapták meg a száz­ezer márkát, sőt mi több, egyetlen­egy pfenniget sem utaltak ki nekik a kitűzött jutalomból. Minden oldal­ról elismerték, — szerintük — hogy jogos igényük van a nyomravezető számára kitűzött díjra, de másfél esztendeje húzódnak a bürokratikus formalitások és hiába fordultak, R.-ék magáihoz a birodalmi kancel­lárhoz, hiába írtak a különböző ha­tóságoknak,­­ mást, mint bíztatást, mindeddig nem kaptak. Most, három héttel ezelőtt, utoljára a közlekedésügyi minisztériumban jártak, ott azzal bíztatták őket: talán a magyarországi tárgyalás után sor, kerül a jutalom kiadására. Tulajdon­­képpen R.-ék, akik lassan tönkremen­nek, miután még háziuruk is csak hi­telbe hajlandó vásárolni náluk, azzal érvelve, hogy százezer márka váro­­­mányosainak nincs­­szükségük kész­pénzre, — már feladták a reményt. Szörnyű izgalmakon mentek át a Ma­­tuska-ügyben, hetekig nem volt nyu­galmuk és most — mit tehetnek egyebet! — szomorúan ülve az üres, sorvadó boltban, átkozzák a pillana­tot, amikor Matuska Szilveszter elő­ször tette lábát üzletükbe. »A gazem­ber tönkretette a mi életünket is« — mondják keseregve, de azután mégis megkérdi, hogy kitűzték-e már a ma­gyarországi tárgyalás terminusát...­ Mert hátha mégis! Ráskay László* Tudósításunk érdekesen számol be az R.-család szerencsétlenségéről, a­­ berlini érdekeltek várakozásáról,­­ azonban nem lehet csodálkozni afe­­­lett hogy a százezer márkás jutás-A mát -t­ még mindig- nem adták ki nek­­­kik. Egyáltalán nincs eldöntve, hogy a R.-ék olyan fontos szerepet játszot-t tak-e a vasútrobbantási merényletek­ nyomozásának egyik mellékirányá-! ban, hogy a jutalmat akár csak rész-­ ben is igényelhetik. A világ közvéle-­ménye már rég elintézettnek tekint® azt a kérdést, hogy a 100.000 márkás német jutalmat legalább nagyrészben a magyar rendőrségnek ke­l megkap­ A­nia, amely bravúros nemzetközi nyo­­­mozásával a német, osztrák és gyár vasúti merényletek egész pár rettegésben tartó titkát megsém­tette. ” Megalakult­­ az új­­ bulgár kormány Szófia, december 2. (A Magyarország tudósítójától.) Megalakult az új Musanov-kormány és két­­ tárca kivételével teljes a mi­niszteri névsor. Musanov miniszter­elnök a külügyminisztérium vezeté­sét is magának tartotta fenn, bel­ügyminiszter Girrinov lett, pénzügy-­­­miniszter pedig Stefanov, akik­ mindhárman a demokrata párt tag­jai. Kereskedelmi miniszter Gi­sev, föl­dm­űvel­ésügyi Mridiev, középít­­kezési miniszter Timov, mind a hár­man az agrárpárthoz tartoznak. Vas­úti miniszter a radikáliepü­rti , Koszturkov, hadügyminiszter pedig­ Kisjov tábornok. _­M A közoktatási és igazságügyin®­niszteri tárcát Musanov miniszte® elnök a nemzeti szabadelvű pártna® tartotta fenn. (A. Sz.) Márciusban bocsátják ki az osztrák kölcsönt Bécs, december 31. Az osztrák kölcsön kibocsátását a Neue Freie Presse értesülése szerint f­e­b­r­u­á­r­­ra vagy márciusra tervezik. A köl­csön kamata 60/s százalék lesz, a kibocsá­tási árfolyamot még nem állapították meg. ^ MA_______________ Td­fon lf.n-25 ^ Éj -AZ OPTIMIZMUS SZÉRUMA - ■ Lerakat: V., NAdoru. 20._____AZ ITALUNK gg

Next