Magyarország, 1933. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

2 térium tisztjeivel nézte végig a katonai felvonulást, amelyet filmoperatőrök is lefényképeztek. Természetes, hogy ez a nagy katonai felvonulás egész Bécsben óriási feltűnést és izgalmat keltett. Azokon az utcákon, amerre a katonai teherautók és a motoroscsapatok elvonultak, rengeteg kíváncsi gyűlt össze. Egydejűleg katonaság szállotta meg a hirtenbergi fegyver- és patrongyár telepét, ahol még őrzik az olasz fegyverszállítmányt, amely miatt a nagy diplomáciai bonyodalom támadt. Ezeket a fegyvereket a gyár már kijavította és most vissza kellene azokat küldeni Bresciába, ahonnan a fegyverszállítmányok származtak. A katonai megszállás okául hivatalosan azt tüntetik fel, hogy a hirtenbergi gyár munkásainak legnagyobb része szociáldemokrata érzelmű, tehát elejét kellett venni annak, hogy az ottani fegyverkészletekből, főleg az olasz szállítmányokból felfegyverkezhessék a feloszlatott védőszövetség, másrészt gondoskodni kellett arról, hogy a fegyverszállítmány határidőre visszamehessen Olaszországba, mert erre nézve az osztrák szövetségi kormány Franciaországgal és Angliával szemben kötelező ígéretet tett. Katonai jelentés a hirtenbergi megszállásról Bécs, március 31. A Hirtenbergben végrehajtott katonai műveletről szóló jelentést illetékes katonai körök megerősítik. Eszerint ma éjszaka a szövetségi hadsereg egy százada megszállotta a tölténygyárat. Az eljárás célja állítólag védelmi intézkedés az ismeretes fegyverszállítási ügyből kifolyóan még ott beraktározott fegyverállománnyal kapcsolatban. Az eljárás oka állítólag az a hír, hogy a munkásság meg akarta szállani a gyárat. EBEBEEBEEBBDEJQBQOQGIQGEJEIGHIJEJE Csendes rokkantnap a t. Házban (A Magyarország tudósítójától.) A t. Ház napok óta tárgyalja a rokkantjavaslatot. Pénteken este is tárgyalni fogja és a jövő héten kedden már 8 órás ülésen fogyasztják a szónokokat. Még harmincketten vannak. A tegnapi vitában Pintér László, majd Pakots József a miniszterelnök békeszózatát üdvözölte. Millió szív dobbant össze, mikor Gömbös miniszterelnök kimondta a szót: le kell bunkózni, aki háborút akar, — mondotta Pakots. Zsigmondi Gyula ajánlotta: igyekezzenek megfogni a még felfedezhető hadivagyonokat s azokat is adóztassák meg a rokkantak javára, akik nem voltak a fronton. Mojzes János élesen támadott. Azok, akik legtöbbet áldoztak a hazáért, csak koldustarisznyát kapnak, — mondotta. Be kell látni, hogy súlyos mulasztások történtek, mikor a pónilovacskáktól Kaufmannokig mindenre volt pénz, csak a rokkantakra nem. Patacsy Dénes módosításokat kér és remél. Kéthly Anna nem fogadta el a javaslatot, mert nem biztosítja a rokkantak tisztességes ellátását. A tárgyalás alatt álló törvény az ő véleménye szerint a legjobb háborúellenes propaganda lesz, mert ebből láthatják az emberek, mit várhatnak, ha nyomorékon hazatérnek egy háborúból. Legalább azt kérte: rögzítsék a rokkantak ellátására szánt keretet és azoknak a járulékát, akik meghalnak, osszák szét a többi rokkant között. Nagy csendben, békességben folyt a tanácskozás. Talán a szerdai interpellációs nap fáradtsága bágyasztotta el a honatyákat, talán a miniszterek érdeklődésének hiánya okozta, hogy a legélesebb ellenzéki kijelentések is visszhang nélkül pattantak vissza a kormánypárti hallgatás sziklájáról. MAGYARORSZÁG 1933. április 1. szombat A megcsalt feleség bosszúja a csónakház terraszán Egy állampénztár tanácsosné kényes pere egy hajóskapitány feleségével a járásbíróságon (A Magyarország tudósítójától) Hegedűs Rezsőné, hajóskapitány felesége rágalmazás és becsületsértés címén feljelentést tett Jaeger Dezsőné nyugalmazott állampénztári tanácsos felesége, továbbá Büchler Jánosné nyomdatulajdonos felesége és ennek fia, ifjabb Büchler János magánhivatalnok ellen. Hegedüsné feljelentésében azt adta elő, hogy a múlt év nyarán a Weiser-féle csónakházban Jaegerné inzultálta őt, reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette, majd ezt követően két alkalommal is megismételte az inzultust és a reprodukálhatatlan kifejezést. Büchlernét azért jelentette fel, mert a nyomdatulajdonos felesége asszonyi becsületében sértette meg, ifj. Büchler János pedig súlyosan sértő kifejezést használt vele szemben. A Kovácsy Ferenc járásbíró előtt megtartott főtárgyaláson Jaegerné sírásba csukló hangon mondta el a következőket: — Nem, érzem magam bűnösnek. Mindaddig nem is tudtam Hegedüsné létezéséről, nem is láttam őt soha, amíg bizonyos dolgokat nem hallottam vele és férjemmel kapcsolatosan. Megtudtam, hogy Hegedüsnének 13 évig viszonya volt a férjemmel, aki nagy összegeket költött rá, külföldi utazásokat tett vele ugyanakkor, amikor én otthon a gyerekekkel a legnagyobb nyomorban sínylődtem. — Ön válófélben van a férjétől? — kérdezte a bíró. — Nem vagyok válófélben, sőt a legjobban élünk, mert az uram belátta, hogy megbotlott és jóvátette hibáját. — Hogyan történt az inzultus? Jelenet * a csónakház terraszán — Kérem, otthon már betevő falatunk sem volt, mert annyit költött az uram Hegedüsnére, Olaszországba is elutazott vele. Amikor egy alkalommal megtudtam, hogy Hegedüsné a Weiser-féle csónakházban tartózkodik férjem társaságában, kimentem és ott láttam őket ülni a terraszon. Érthető volt a felháborodásom. Rettenetes lelkiállapotba kerültem. Odamentem hozzájuk, Hegedüsné ekkor aljas piszoknak nevezett. Erre engem elfogott az indulat, magam sem tudom, hogy mit csináltam, hiszen annyira szerettem a férjemet, hogy el sem akartam hinni róla azt, amit mondtak. — Inzultálta ön Hegedüsnét! — Igen, megütöttem, nagyon sajnálom, hogy ez történt. — De ezt követően is volt önök között affér. A feljelentés szerint ugyanis ön néhány nap múlva megleste Hegedüsnét a lakása előtt és így kiáltott rá: i„A csónakházból megszöktél előlem, most majd ellátom a bajodat, és újra ütlegelni kezdte Hegedüsnét. — Kérem, én Hegedüsné lakására az uram után mentem, mert azt hittem, hogy megint nála tartózkodik. Előzőleg könyörögve kértem Hegedüsnét, hogy legalább a gyermekeimre legyen tekintettel, őket ne hozza szégyenbe, de Hegedüsné ekkor is aljas szemét rongynak nevezett. — Hát még én vagyok aljas, — gondoltam magamban — mondja fölindultan Hegedüsné. Rendkívül izgalomba jöttem, elvesztettem az öntudatomat. — Akkor is inzultálta ön Hegedüsnét? — Lehetséges, hiszen az izgalomtól azt sem tudtam, hogy mit csinálok. Arra emlékezem, hogy Hegedüsné ruháját megfogtam és arra is, hogy a rendőrségre mentünk. A házbeliek már valósággal sajnálkoztak rajtam. Bizonyítani tudom azt is, hogy amikor Hegedüsné az én lakásomban járt az én távollétemben, eltűnt a lakásból kislányom iparművészeti babája és eltűntek más tárgyak is, Hegedüsné azt állította, hogy én hazudok, pedig én soha életemben nem hazudtam. De tanukat tudok állítani, hogy Hegedüsné egy fakereskedőnél fát lopott, ezért megpofozták. A következő vádlott, Büchler Jánosné és ifj. Büchler János tagadta, hogy Hegedűsnével szemben sértő kifejezéseket használtvolna. Viszonvád és bizonyítási indítvány A vádlottak kihallgatása során felállott Mekker György védő és Hegedüsné ellen viszonvádat emelt azok miatt a kifejezések miatt, amelyeket Hegedüsné használt Jaegernével szemben. Az elegánsan öltözött Hegedüsné a következőképpen védekezett: — Nem vagyok bűnös, nem tettem olyan kijelentéseket, amilyeneket Jaegerné nekem imputált. A Welser-féle csónakházban az eset úgy játszódott le, hogy én édesanyámmal, fivéremmel, férjemmel és a kislányommal ültem a teraszon. Ott volt föröttünk Jaeger tanácsos úr is. Beszélgettünk és Jaeger úr panaszkodott, hogy felesége olyan súlyosan inzultálta, hogy az arcán karmolások vannak. Sérüléseiről orvosi látleletet is akart felvenni. — Miért éppen önöknek panaszkodott? — Mert velünk volt együtt. Nem sokkalkésőbb szörnyű ütést éreztem a fejemen. Csak később tudtam meg, hogy Jaegerné jelent meg és ő ütött rám. Férjem azonnal felpattant és úgy szájonütötte Jaegernét, hogy a szája felszakadt, az orrából is megeredt a vér. Én Jaegernét nem szidalmaztam, hiszen azt sem tudtam, hogy ki áll előttem. Hegedüsné kihallgatása után a védő bizonyítási indítványt terjesztett elő elsősorban arra vonatkozóan, hogy Hegedüsné az inkriminált kifejezéseket használta. Hangoztatta ezután, hogy Jaegerné jogos magánérdekből mutatott rá a dolgokra, amikor férjét meg akarta menteni. Az volt a terve, hogy férjét visszariassza ettől a nőtől és visszavezesse a családi szentélybe. Ismerni kell ennek az ügynek szomorú előzményeit. Jaeger Dezső tizenhárom év alatt valóságos vagyont költött Hegedüsnére, végül a kapcsolat odáig fajult, hogy Hegedüsné Jaegerék lakásában is megjelent, amikor Jaegerné nem volt otthon. Volt eset arra, hogy Jaegerné ment el Hegedüsné lakására, ahol megtalálták kislányának eltűnt ruháit és iparművészeti babáját. Mindezekre nézve bizonyítást ajánlott a védő, majd kére, hogy a bíróság vizsgáltassa meg Jaegemét törvényszéki orvosszakértőkkel, mert amikor a vádbeli cselekményt elkövette, önkivületi állapotban volt. A bíróság a bizonyítási eljárást legnagyobbrészt elutasította, mert családi életről és női becsületről volt szó. Elrendelte azonban a bizonyítást a viszonvádra vonatkozóan, elrendelte a bizonyítást az inkriminált kifejezések elhangzását illetőleg és a bizonyítás lefolytatása céljából a tárgyalást elnapolta. . (A Budapesti Nemzetközi Vásár fejleszteni fogja a vidéki városok forgalmát is.) Ebben az évben a vidéki kereskedők és iparosok különösen nagy érdeklődést mutatnak a Budapesti Nemzetközi Vásár iránt. Bizonyítja ezt az a széleskörű figyelem, amelyben a vásár üv. alelnökének, Vértes Emilnek a vidéki városokban tartott előadás-sorozatát részesítették. Vértes Emil bejelentette ezeken az üléseken, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár számtalan vonatkozásban elsősorban a vidék gazdasági fejlődésének érdekeit szolgálja. A vásár hatalmas propagandát fejt ki a magyar városközi utasforgalom növelésére. Külföldi propagandájának jórészét pedig oly irányba terelte, hogy a vásárra érkező külföldiek Budapest után a magyar vidéket keressék fel. A MÁV a vásár kérelmére e célra külön 33%-os utazási kedvezményt állapított meg, amely a vásárigazolvánnyal érkező öszszes külföldi vendégek rendelkezésére áll. Vértes Emil az OMKE vezetőségével karöltve április hónapban még számos vidéki várost keres fel. (Ne feledkezzék meg), hogy az új osztály sorsjáték 7-én kezdődik. Tehát még ma vegyen vagy rendeljen egy sorsjegyet a legendás szerencséjű Kiss bankházban, Kossuth Lajos utca 1. Telefon: 85—2—2. A csapon üdülésre és pihenésre vigyék résedre — pénztórendszert te létesített — „SIESTA" megváltja Önt, már napi 8 pengéért is, háztartásinak gondjaitól Ez a csodás fekvésű klimatikus gyógyintézet tökéletesen átszervezett új diétás konyhájával, legmodernebb víz- és villanygyógyászatával úgy bel- és ideg-, mint sebészeti betegeit továbbra is az eddigi elismerten elsőrendű gondozásban részesíti, s emellett Arait újból mérsékelte I., Raül György ucca 5. Telefon 501-60 Baróthy főügyész nyilatkozata a Dréhr-ügy megkerült takarékkönyvéről (A Magyarország tudósítójától.) Az elmúlt napokban megkerült egy 4200 pengős takarékbetétkönyv, amelynek elsikkasztásával Dréhr Imrét vádolta az ügyészség. Baróthy Pál főügyész, a budapesti ügyészség elnöke nyilatkozott most erről aváratlan fordulatról és kijelentette, hogy a takarékbetétkönyv szerepeltetése teljesen indokolatlan és minden jelentőségét elveszti az előtt, aki tisztában van a Dréhr ellen folytatott nyomozás során megállapított tényállással. Az Angyal Kálmán által kezelt és beszolgáltatott takarékkönyvről az ügyészségnek az első perctől kezdve tudomása volt. Nem igaz az, hogy akár Dréhr, akár védője előtt titok lett volna a betétkönyv kérdésében lefolytatott nyomozás. Az ügyészség a vádemelés szempontjából a betétkönyvnek nem is tulajdoníthatott jelentőséget. A polgármester megakadályozta, hogy összeköltöztessék a családokat a szükséglakástelepeken Négyszáz lakást bérelne ki a főváros a hajléktalanoknak, ha adókedvezményt adna a kormány (A Magyarország tudósítójától.) A főváros kőbányai úti és babérutcai szükséglakástelepén nagy riadalmat okozott a szociálpolitikai ügyosztálynak az az intézkedése, hogy a lakókat összeköltözteti. Egészen kis, három és fél méter hosszú és ugyanilyen széles szobákba két családot is össze akartak költöztetni. A családok nagy része több tagból áll. A rendelkezés ellen élénken tiltakoztak az érdekeltek. Az egyedülállók összeköltöztetése már régen megtörtént, most azonban április 4-én harminchat családot akartak összeköltöztetni. A rendeletben érintett családok küldöttségileg vonultak ma a városházára. Szelkessy Albert, Horváth Pál és Csapó Sámuel szociáldemokrata, valamint Piazza Győző kormánypárti bizottsági tagok felkeresték Sipőcz Jenő polgármestert, aki előtt feltárták a szociálpolitikai ügyosztály intézkedésének káros következményeit. Hangoztatták, hogy egyrészt erkölcsi szempontból megengedhetetlen, hogy különböző családokat egy szobába költöztessenek össze, másrészt olyan eset is előfordulna, hogy egészséges családba tüdőbeteg embert költöztetnének be. A polgármester azonnal intézkedett is, hogy az összeköltöztetési rendeletet hatálytalanítsák. Ilyen módon a családok összeköltöztetése elmarad, de a magánosok összeköltöztetését már nem vonják vissza és így ezek a lakók továbbra is közös lakásban maradnak. Az összeköltöztetési rendelkezést azért adták ki, mert nagyon sok volt a szükséglakást igénylő, szükséglakás viszont nem volt és így akartak a hajléktalanok számára helyet teremteni. A főváros a legnagyobb nehézségekkel küzd. Már azt is tervbe vették, hogy a város bérházakat bérel ki és itt csinálnak majd egyszobás szükséglakásokat. Négyszáz lakás kibérlését tervezték. Azt kérte azonban a főváros az államtól, hogy ezek után a lakások után bizonyos adókat engedjenek el. Minthogy pedig a kérést még mindig nem intézték el, a négyszáz lakás kibérlésére nem kerülhetett sor. Most a szociálpolitikai ügyosztály megsürgeti a kormánynál az adóelengedési kérés elintézését. Országos vásárok Április 1-én: Barcs, Diósviszló, Erdőtelek, Kaposmérő, Zalalövő. 1—2-án: Makó. 2-án: Kiskundorozsma, Kötegyén, Pilis.3-án: Adony, Berzence, Csetény, Cece, Döbrököz, Eger, Forró, Gyöngyösmellék, Jászkarajenő, Jászladány, Kétegyháza, Kisláng, Kőszeg, Mándok, Mezőkeresztes, Moson, Nádudvar, Pécs, Püspöknádasd, Réteág, Sajóvárkony, Sárvár, Seregélyes, Somberek, Sümeg, Szob, Tiszatarján, Zalaegerszeg. 3—4-én: Balassagyarmat, Pásztó. 4-én: Alsóság, Beled, Kölesd, Nagyecsed, Nagykanizsa, Szentgál, Szikszó, Tállya, Tervei, Vásárosnamény, Villány, 4—5-én: Mezőkomárom. 5-én: Egerág, Gacsály, Ivánegerszeg, Jánosháza, Körmend, Miskolc, Püspökhatvan, Zala.