Magyarország, 1934. május (41. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

' ■ / Lu ' /^*) z° * Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG Ji Hiba a gépben Ausztriában ma azzal, hogy a körül- belül esztendeje szünetelő nemzet- gyűlés forma szerint is feloszlott, át-1 meneti diktatúra lépett életbe. Ez a diktatúra, nem lehet tagadni, demok- f ratikus, de azt sem lehet tagadni, hogy azért mégis diktatúra. És lehe- I tetlen nem észrevenni, hogy Olasz- I ország és Németország után Ausztriai is elbúcsúzott a parlamenti rendszer- től. Elbúcsúzott tőle, ha másokon és más vonalon, Oroszország is. Amerika 1 szintén új utakra lépett. Baj van a I parlamentarizmussal ! De mi a parla- mentarizmus ? A parlamentarizmus a I népképviseleti rendszer és amíg nincs baj a néppel, addig nem lehet baj a I népképviselettel sem. Mi a baj? A népek, a népképvisele- tek baja. Nagyon egyszerűen és na-gyon durván az a baj, hogy háborús volt. Semleges országokban egyben sem szűnt meg a parlamenti rend és I rendszer. Ott mindenütt van népkép- viselet. Hadviseltekben nem minden 1 nütt. A bajt a háború csinálta és az I a háború utáni helyzet, amelyben ép- pen csak hogy a fegyveres háború ] szünetel, ami azonban szintén óriási I dolog, emberek nem hullanak fronto- ikon, lelkük-testük nem pusztul le-1 vészárkokban, de maga a háborús I gondolkozás él és van. A bajt a há-1 ború csinálta. Ez igazság. De akár-1 milyen nagy igazság is, ne éljünk ve-1 le vissza- Ne csináljunk egy igazság-1 bőr kaptafát, amire válogatás nélkül ráhúzunk mindent a búza árának kérdésétől és a kartelbajokon át egészen a parlamentáris rendszer válságáig. Az általános okozó: a háború. De vannak a bajoknak részlettényezőik is. Az bizonyos, hogy valahol a gépezet — a parlamentről beszélünk — felmondta a szolgálatot. Kerekek elakadtak, az olaj vékonyabban csorog, s homokszemek hulltak a gépcsatornákba. Hiba, de gépi hiba. Amit lehet, de ha lehet, akkor már kell is kiküszöbölni. Nem a lélek beteg, csak a gépezet. Maga az eszme és az intézmény, hogy mindegyik nemzet sorsáról önmaga döntsön, a népeknek ez a belső önrendelkezési joguk, ez ép. Ez vitatlan. Az elv és a tétel, hogy az kormányzás csak felelős lehet, az ellenőrzés nyilvános, hogy eszméknek a közvéleményben kell megérlelődniük, míg törvény testet nyernek. Ez így van. A parlamentarizmus történelmi alapigazságai megmaradtak, viszont azt nagyon meg kell vizsgálni, várjon a mai élet gazdasági és társadalmi szerkezete nem kíván-e változásokat, soha magában az intézményben, de annak összetételében, ügymenetében, kezelési szabályaiban. Megmenteni a lényeget, ez a fő. A többi átmenő tatarozások, csak arra lehetnek jók, hogy zavartalanul jusson majd egy megnyugodott, egy lehiggadtabb világ vissza oda, ahová úgyis vissza kell jutnia, a tiszta parlamentarizmushoz. . . Mert minálunk ez nem kitalált valami, hanem ösztönből eszvérből lett valami, anai együtt született,--a XLI. évfolyam, 97. szám Szerkeszti Szerkesztőség és kiadó-Budapest, 1934» W ¥ 71 ti w ■ •/v n hivatal telefonsz amott május 1, kedd 41 LA MZ LAsBUd 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 nemzettel, mert a magyar, mint nép, akkor emelkedett a nemzeti méltóságba, amikor vezéreivel gyűlésbe gyülekezett. Ebbe az országba hogy bejöttünk, a nemzeti közélet első megnyilatkozása a pusztaszeri gyűlés volt, amely Arany Bullán, rákosi síkon, pozsonyi diétán át élt, ezer esztendeig élt és fog élni mindig. Bajban a magyar mindig a tanácshoz folyamodott, a gyűléshez, a vének és bölcsek szavához. Bajban mindig szót kért a nemzet, hogy nyilvánosan számolhasson el önmagával. A magyar szent koronának tagja és része minden magyar, az országgyűlés tehát minálunk a megelevenedett, az emberekben és nemzetekben testet öltött szent korona- A szent korona pedig az integritás, a területi egység, az igazi, a Nagy-Magyarország. Ezt sose felejtsük el, ha nálunk vitatkoznak a parlament válságáról. Más az odakint, más ez idebent. Színésznő és gyáros házasságszédelgési pere (Tudósítás a 15. oldalon) „Az ülés alkotmányellenes** — mondja a nagynémetek szónoka Az elnök megnyitó szavai után Hampel dr., a nagynémetek képviselője jelentkezett szólásra. Kifejtette, hogy a mai ülés összehívása házszabály és alkotmányellenes. Pártjának felfogása szerint nincsen más alkotmányos út, csak a Ház feloszlatása és az új választások kiírása. Beszédében hivatkozott arra, hogy csak a Ház valamennyi tagjának, azaz 165 képviselőnek jelenlétében hozhatnak határozatot, márpedig most igen sok képviselő — akinek mandátumát megszüntették -- nem tekinthető jelenlévőnek. Ramek elnök ezzel szemben megállapította, hogy az ülést a szövetségi kormány rendelete alapján hívták össze, ez a rendelet jogilag hatályba lépett és kötelező. Az ülést ezután berekesztette és a legközelebbi ülést 11 órára hívta össze. Az alkotmányozó ülés „ Délelőtt 11 órakor a Nemzeti Tanács újabb ülésre ült össze. Ramek dr. közöse, hogy a kormány ■ 151 rendeletet terjesztett a Ház elé, köztük az új alkotmányról szóló törvényt, továbbá az alkotmánnyal kapcsolatos felhatalmazási javaslatot. Az ülést ezután felfüggesztette, a szünetben összeült a Ház alkotmányozó bizottsága az alkotmányról szóló törvények előzetes megtárgyalására-Negyedtizenkett,akor Ramek megint megnyitotta az ülést. Jelen volt a kormány valamennyi tagja, Dollfuss Fabinyi a kenyérdrágítás ellen (Tudósítás a 16. oldalon) Beláthatatlan hatalmat kaptak Ausztria vezérei ^ . - «... -4- ■■ ■ á-t-...■? A parlament két házának drámai ülésén megszavazták az új alkotmányt . Az osztrák köztársaság áttért a rendi alkotmányra Bécs, április 30. (A Magyarország bécsi szerkesztőségének jelentése.) Az osztrák parlament ma tartotta utolsó ülését, melynek feladata a Dolliess-kormány szükségrendeleteinek megszavazása és az új alkotmány törvényesítése volt. Délelőtt tíz órára hívták össze a Nemzeti Tanácsnak nevezett akóházat. Erre az időpontra zsúfolásig megteltek az ülésterem első és második emeleti karzatai. Az ülésteremből hiányoztak a szocialista képviselők, akiket a kormány szükségrendelete megfosztott mandátumuktól azon a címen, hogy a szociáldemokrata pártot feloszlatták. r Adler leveléről és táviratáról értesítették Buchs osztrák-svájci határállomás rendőrségét, onnan azonban nem érkezett hír Adler átutazásáról, a Nemzeti Tanács ülésén pedig nem jelent meg a szocialista vezér. A Dollfuss-kormány megbízásából Buresch miniszter napokig tárgyalt a nagynémetekkel és a kisgazdákkal, hogy a két párt ne gördítsen akadályokat a Nemzeti Tanács ülésének sima lefolyása elé. Buresch tárgyalásai csak részben jártak sikerrel. Ramek dr., a kormány által megbízott elnök délelőtt Willkor nyitotta meg a Nemzeti Tanács ülését: az 1933 március 11-én felfüggesztett ülést újból megnyitottnak nyilvánította kancellárral. Az ülés megnyitása után ismét Hampel dr. emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy minden rendelet, melyet a háborús gazdálkodás felhatalmazási törvénye alapján bocsátott ki a kormány, alkotmányellenes. Hampel élesen állást foglalt az ellen, hogy a nemzetgyűlés alkotmányellenesen összehívott ülése határozatot hozzon egy olyan rendelet ügyében, amely teljesen megváltoztatja az alkotmányt. Még szabályosan összehívott ülés sem vehetett volna tudomásul az alkotmánynak ellentmondó szükségrendeleteket. Ramek elnök hivatkozott arra, hogy az alkotmányjogi bizottság nem emelt kifogást a rendeletek ellen. Javasolta, hogy a beterjesztett rendeleteket tűzzék az ülés napirendjére és azonnal tárgyalják le őket. Előterjesztését két nagynémet képviselő kivételével — a nagynémeteknek csak két megfigyelőjük volt jelen — elfogadták. Az ülés lefolyása ezután rövid, de drámai fordulatokban példátlanul gazdag volt. Rinasuer keresztényszocialista párti képviselő, mint az alkotmányjogi bizottság előadója, ismertette az alkotmányjogi bizottság határozatát, amellyel javasolja az új osztrák alkotmány elfogadását az osztrák parlamentnek. A nagynémet párt nevében a párt elnöke, Fopna, aki a párt ügyvezető elnökével, Hamppllal együtt volt jelen a nagynémet párt képviseletében a mai történelmi jelentőségű ülésen, szót kért. Foppa tiltakozik és népszavazást követel Toppa, akinek pártjáról és ő magáról személy szerint köztudomású.