Magyarország, 1934. június (41. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám

4 MAGYARORSZÁG 1934. június 2. szombat A kötél árnyékában vall a kétszeres pitski gyilkos Győr, június 1. (A Magyarország tudósítójától.) Ez év február 16-án hajnalban a moson­­megyei Fü­ski községben Suri Lajos 22 ées földműves agyonlőtte mos­­tohaapját, Mészáros Imre 40 éves ven­déglőst és fejszével agyonütötte mos­tohatestvérét, a 22 éves Mészáros Má­riát. A gyilkosságot különös körülmé­nyek között fedezték fel. Hajnalban revolverdörrenésre ébredtek a község laki. A Fő téren, ahonnan a dörrenés hallatszott, Suri Alajost találták a földön eszméletlenül, kezében füstölgő revolverrel- Elsőnek érkezett Mészá­ros Imre, aki gyanúsnak találta a fiú öngyilkossági kísérletét, mert tudta, hogy a fiú rossz viszonyban van mos­tohaapjával. Ezért­­elrohant testvéré­hez a vendéglőbe. Az ajtót zárva ta­lálta, az ablakból sűrű füst tódult az udvarra. A ház égett és lángban állt a hálószoba. A tűz eloltása után két elszenesedett holttestet találtak, Mé­száros Imrét és Máriát. Suri Alajost kórházba vitték, ahol megállapították, a golyó csak súrolta testét, amikor magára lőtt. A kórház­ban mingyárt beismerte minden kér­dezés nélkül, hogy azért akart öngyil­kos lenni, mert megölte mostohaapját és testvérét. Vall a gyilkos Ma került bírái elé a kétszeres gyil­kos legény, aki a bíró kérdésére ki­jelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Haragudott a mostohaapjára, akit anyja tönkretevőjének tartott és aki az ő életét is tönkretette. — Miért haragudott a mostohaap­jára? — kérdezte az elnök. — Mert neki köszönhetem az anyám halédát. A mostohaapám viszonyt futatott a lányával, megmondtam a­z anyámnak, de nem akarta elhinni éa kérte, hogy szerezzek bizonyítékot. Szereztem egy fényképezőgépet, — mondja a fiatal földmíveslegény, aki a továbbiakban azt állítja, hogy emiatt mostohaapja el akarta tenni őt lábától. — Maga így védekezik, mert lóg a kötél a feje fölött. — Nem félek a haláltól, úgyis meg akartam halni. Az elnök megkérdezte a vádlottól, hogy miért gyilkolt, mire az kijelen­tette, hogy azért követte el tettét, mert ki akarták forgatni vagyonából. Az elnök ezután felolvasta a vád­lottnak a vizsgálóbíró előtt tett val­lomását, amely szerint már a múlt év novemberében elhatározta, hogy meg­gyilkolja mostohaapját és testvérét. A vádlott tagadta ezt és azt vallotta, hogy a terv csak a gyilkosság éjsza­káján vetődött fel benne. Részletesen elmondotta, hogyan gyilkolta meg a két embert. Este fejszét vett magához, majd va­dászfegyverét dumbrmngolyókkal töl­tötte meg. Amikor látta, hogy mos­tohaapja és testvére elalszik, ágyuk­hoz lopózott. Előbb mostohaapjának fejébe lőtt puskájával, majd a má­sik alvóra támadt, aki felriadt. Dula­kodás kezdődött közöttük, végül fej­szével többször áldozata fejére ütött. A gyilkosnak nincs lelki ereje az öngyilkossághoz A gyilkos ezután elmondotta, hogy a kettős gyilkosság után először fel­ment a padlásb­a, majd kiment a te­metőbe szülei sírjához, hogy öngyil­kos legyen. Sokáig imádkozott a te­metőben, de nem volt­ elég lelkiereje az öngyilkossághoz. Végül is a temp­lom előtt lőtt magára, a sérülések azonban­­ könnyűtermészetűek voltak és a kórházban nemsokára felgyó­gyult. A bíróság ezután tanukat hallga­tott ki, akiknek egy része azt val­lotta, hogy a vádlottal otthon rosszul bántak. Fél kettőkor az elnök a tárgyalást felfüggesztette. Délután folytatják a tárgyalást, akkor kerül sor a vád- és jvédőbeszédre és az esti órákban előreláthatólag ítéletet is hirdetnek. A nagyipar megvette a Frankfurter Zeitung­ot Az eddigi kisebbségi csoport szerezte meg a részjegyek több­ségét . A Kölnische Zeitung megvételéről az Egyesült Acélművek tárgyal Frankfurt, június 1. (A Magyarország tudósítójától.) A Frankfurter Zeitung gazdát cserélt, a kiadóvállalat tegnap nyilatkozatot adott ki, hogy a lapvállalat tulaj­donjoga átment a kisebbségben levő részvényesek érdekcsoportjába és a lapalapító Sonnemann-Simon család kivált a kiadóvállalat kötelékéből. A nyilatkozat szerint­­ ezt a változást gazdasági okok tették szükségessé.­­ Évtizedek óta családi tulajdon volt a Frankfurter Zeitung kiadóvállalata, ame­lyet Sonnermiann Lipót alapított. Két uno­kája, Simon Henrik és Kurt osztozott leg­utóbb a lap szellemi és pénzügyi vezeté­sében és a vállalat továbbra is családi tu­lajdon volt. A németországi gazdasági válság a Frankfurter Zeitungot is kikezdte. Ilyen körülmények között szükségesnek mutat­kozott, hogy a lapvállalat tőkeerős érde­keltséget kapcsoljon be s ezért korlátolt felelősségű betéti társaság lett belőle. Az új konzorcium a részjegyek negyven szá­zalékát magához váltotta. Ebben az érdekcsoportban, amely Hum- Falvéval a Rákóczi Kollégiumb a Középisktolások részére a főváros legszebb helyén, a­ Rózsadombon, a modern higiénia szerint beren­dezett fiúnevelői intézetbe a felvételek már megkez­dődtek Kér­en prospektust a Rákóczi Kollégium­tól, Budapest, II. ker., Keleti Károly ucca 37 mel volt badeni államelnök vezetése alatt áll, az I. G. Farbenindustrienak is jelen­tékeny részesedése van és képviseletében Bosch Károly titkos tanácsos vesz részt a Frankfurter Zeitung irányításában. A Bosch-csoport most megszerezte a rész­jegyek többségét, a Simon testvérek pedig kiváltak a társaságból. A Frankfurter Zeitung ezzel a nagyipar tulajdonába ment át, amely még néhány nagy polgári lapot is meg akar szerezni. Így a Köl­nische Zeitunggal már tárgyal az Egye­sült Acélművek egy érdekcsoportja, hogy megszerezze tulajdonjogát. Vázsonyi eml­ékünnep a Vigadóban (A Magyarország tudósítójától.) A­­Vigadó nagytermét zsúfolásig meg­töltő közönség előtt tartotta meg a Nemzeti Demokrata Párt Vázsonyi Vilmos emlékünnepélyét. Az Opera­ház énekkara vezette be az ünnepsé­get a Hiszekegy el­éneklésével, majd Nagy Adorján, a Nemzeti Színház tagja szavalt Vázsonyi verseiből és Némethy Ella, az Operaház örökös tagja a Sába királynője c. operából énekelt egy áriát nagy tetszés mellett. A kegyeletes ünnepség Szekeres Fe­renc orgonaművész Vázsonyihoz című ódájának hangjai mellett és a Him­nusz eléneklésével ért véget. Németország elfogadta Mloisi saarvidéki népszavazási tervét — A United Press telefonjelentése — Berlin, június 1-A legjobb forrásból eredő értesülés szerint a birodalmi kormány minden valószínűség szerint még ma délután hivatalos közleményben fogja köz­hírré tenni, hogy Németország elfo­gadja azt a megoldási módot, amelyet Aloisi báró, mint a Saar-bizottság el­nöke terjesztett a kormányzó bizott­ság elé s amelyet az elfogadott. A terv a következő pontokat tartalmazza: 1. A népszavazás a Saar tartomány­­ban 1035 január 13-án lesz. 2. Külön törvényszéket állítanak fel, amely a népszavazásból és az ered­mény végrehajtásából keletkező vi­tás kérdések fölött döntsön és a ha­tározat végrehajtását ellenőrizze. Ez a törvényszék még a népszavazás előtt meg fog alakulni és 1936 január 13-ig működik. 3. Nem alakítanak nemzetközi rend­őrséget a Saar-tartományban a nép­szavazás idejére. Aloisi báró tervét már Párizsban és Berlinben is előterjesztette, miután azt Genfben az illetékes delegátusok­kal megvitatta és elfogadtatta, úgy­hogy a német birodalmi és a francia kormány részéről csak formaság lesz, mikor a terv elfogadását be­jelentik. IV Óriási flottaparádé Roosevelt és milliónyi tömeg előtt a newyorki kikötőben New York, június 1 (A Magyarország tudósítójától.) Az Egyesült Államok állandó hajóhada egy­millió főnyi tömeg jelenlétében felvonult a newyorki kikötőbe, Roosevelt elnök elé. Délelőttre tervezték a nagy flottaparádét, a sűrű köd miatt azonban csak délután két órakor került sor a fényes szemlére, amelyhez hasonló a világháború befeje­zése óta Amerikában nem volt. Roosevelt kíséretével, az amerikai ten­gerészeti vezérkarral, az idegen hatalmak tengerészeti attaséival a zászlódíszbe öltöztetett »Indianopolis« óriás cirkáló fedélzetére szállt, az Indianopolis pa­rancsnoki hídjáról szemlélte meg a hajó­hadat. Közel 800.000 tonna, kiszámíthatatlan harcászati értékű hajóhad vonult fel a szemlén, amelyet a parti ütegek üdvlövései s a partot megszálló milliónyi tömeg tapsa és njongása kísért. Különösen nagyszerű volt a repülőgép anyahajók felvonulása. A hajókról 200 repülőgép szállott fel a parádé közben, a gépek a legnyaktörőbb mutatványokat vé­gezték a levegőben a hajórajok fölött. A Wall Streeten azt hiszik, hogy Roose­velt ezzel a páratlan arányú­szemlével az adófizetők hazafias büszkeségét akarja felébreszteni, hogy szívesebben viseljék a haditengerészet fejlesztésével kapcsolatos rendkívül súlyos kiadásokat. Nagy és komoly eseményeket jósol a román belpolitikában Averescu lapja Bukarest, június 1. Tatarescu román miniszterelnököt Károly király tegnap délután újabb kihallgatáson fogadta. Ezen a kihall­gatáson megoldották a hadügyi tárca kérdését is. A király elfogadta Vica hadügy­miniszter lemondását és a hadügy­minisztérium ideiglenes vezetésével Tatarescu miniszterelnököt bízta meg. Uica tábornokot a bukaresti hadtest parancsnokává nevezték ki. Averescu lapja, az Indreptarea, foglalkozik a román belpolitikai hely­zettel. Úgy látja, hogy a válságot nem­ oldották meg, sőt ma még élesebb, mint valaha volt. Nagy és komoly ese­mények hajnalát jósolja a lap. Egy péksegéd a teherautó kerekei alatt (A Magyarország tudósítójától.) Súlyos balesetet idézett elő ma délelőtt egy te­herautó a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán. Varró János péksegéd a körút sarkára érve leszállt kerékpárjáról és azt maga előtt tolva, gyalogosan igyekezett az út másik oldala felé. Az út közepe táján azonban a Shell kőolajinomító Rt. egyik teherautója eddig még meg nem állapít­ható módon elgázolta a péksegédet, aki haldokolt, amikor a mentők beszállítot­ták a Rókusba. ________ Bonillát dobtak egy gráci rendőrörszobába Bécs, június 1. Május 31-én éjjel 1 órakor Grác egyik rendőrőrszobájának mosdóhe­­lyiségébe bombát dobtak. A helyiség­ben tartózkodó rendőr — név szerint Bisehof Ferenc — nyomban megra­gadta a bombát, hogy kidobja az uc­cára. A bomba azonban ebben a pilla­natban felrobbant és Bischofot mind­két kezén és combján súlyosan megse­besítette.

Next