Magyarország, 1934. június (41. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-02 / 122. szám
4 MAGYARORSZÁG 1934. június 2. szombat A kötél árnyékában vall a kétszeres pitski gyilkos Győr, június 1. (A Magyarország tudósítójától.) Ez év február 16-án hajnalban a mosonmegyei Füski községben Suri Lajos 22 ées földműves agyonlőtte mostohaapját, Mészáros Imre 40 éves vendéglőst és fejszével agyonütötte mostohatestvérét, a 22 éves Mészáros Máriát. A gyilkosságot különös körülmények között fedezték fel. Hajnalban revolverdörrenésre ébredtek a község laki. A Fő téren, ahonnan a dörrenés hallatszott, Suri Alajost találták a földön eszméletlenül, kezében füstölgő revolverrel- Elsőnek érkezett Mészáros Imre, aki gyanúsnak találta a fiú öngyilkossági kísérletét, mert tudta, hogy a fiú rossz viszonyban van mostohaapjával. Ezértelrohant testvéréhez a vendéglőbe. Az ajtót zárva találta, az ablakból sűrű füst tódult az udvarra. A ház égett és lángban állt a hálószoba. A tűz eloltása után két elszenesedett holttestet találtak, Mészáros Imrét és Máriát. Suri Alajost kórházba vitték, ahol megállapították, a golyó csak súrolta testét, amikor magára lőtt. A kórházban mingyárt beismerte minden kérdezés nélkül, hogy azért akart öngyilkos lenni, mert megölte mostohaapját és testvérét. Vall a gyilkos Ma került bírái elé a kétszeres gyilkos legény, aki a bíró kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Haragudott a mostohaapjára, akit anyja tönkretevőjének tartott és aki az ő életét is tönkretette. — Miért haragudott a mostohaapjára? — kérdezte az elnök. — Mert neki köszönhetem az anyám halédát. A mostohaapám viszonyt futatott a lányával, megmondtam az anyámnak, de nem akarta elhinni éa kérte, hogy szerezzek bizonyítékot. Szereztem egy fényképezőgépet, — mondja a fiatal földmíveslegény, aki a továbbiakban azt állítja, hogy emiatt mostohaapja el akarta tenni őt lábától. — Maga így védekezik, mert lóg a kötél a feje fölött. — Nem félek a haláltól, úgyis meg akartam halni. Az elnök megkérdezte a vádlottól, hogy miért gyilkolt, mire az kijelentette, hogy azért követte el tettét, mert ki akarták forgatni vagyonából. Az elnök ezután felolvasta a vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amely szerint már a múlt év novemberében elhatározta, hogy meggyilkolja mostohaapját és testvérét. A vádlott tagadta ezt és azt vallotta, hogy a terv csak a gyilkosság éjszakáján vetődött fel benne. Részletesen elmondotta, hogyan gyilkolta meg a két embert. Este fejszét vett magához, majd vadászfegyverét dumbrmngolyókkal töltötte meg. Amikor látta, hogy mostohaapja és testvére elalszik, ágyukhoz lopózott. Előbb mostohaapjának fejébe lőtt puskájával, majd a másik alvóra támadt, aki felriadt. Dulakodás kezdődött közöttük, végül fejszével többször áldozata fejére ütött. A gyilkosnak nincs lelki ereje az öngyilkossághoz A gyilkos ezután elmondotta, hogy a kettős gyilkosság után először felment a padlásba, majd kiment a temetőbe szülei sírjához, hogy öngyilkos legyen. Sokáig imádkozott a temetőben, de nem volt elég lelkiereje az öngyilkossághoz. Végül is a templom előtt lőtt magára, a sérülések azonban könnyűtermészetűek voltak és a kórházban nemsokára felgyógyult. A bíróság ezután tanukat hallgatott ki, akiknek egy része azt vallotta, hogy a vádlottal otthon rosszul bántak. Fél kettőkor az elnök a tárgyalást felfüggesztette. Délután folytatják a tárgyalást, akkor kerül sor a vád- és jvédőbeszédre és az esti órákban előreláthatólag ítéletet is hirdetnek. A nagyipar megvette a Frankfurter Zeitungot Az eddigi kisebbségi csoport szerezte meg a részjegyek többségét . A Kölnische Zeitung megvételéről az Egyesült Acélművek tárgyal Frankfurt, június 1. (A Magyarország tudósítójától.) A Frankfurter Zeitung gazdát cserélt, a kiadóvállalat tegnap nyilatkozatot adott ki, hogy a lapvállalat tulajdonjoga átment a kisebbségben levő részvényesek érdekcsoportjába és a lapalapító Sonnemann-Simon család kivált a kiadóvállalat kötelékéből. A nyilatkozat szerint ezt a változást gazdasági okok tették szükségessé. Évtizedek óta családi tulajdon volt a Frankfurter Zeitung kiadóvállalata, amelyet Sonnermiann Lipót alapított. Két unokája, Simon Henrik és Kurt osztozott legutóbb a lap szellemi és pénzügyi vezetésében és a vállalat továbbra is családi tulajdon volt. A németországi gazdasági válság a Frankfurter Zeitungot is kikezdte. Ilyen körülmények között szükségesnek mutatkozott, hogy a lapvállalat tőkeerős érdekeltséget kapcsoljon be s ezért korlátolt felelősségű betéti társaság lett belőle. Az új konzorcium a részjegyek negyven százalékát magához váltotta. Ebben az érdekcsoportban, amely Hum- Falvéval a Rákóczi Kollégiumb a Középisktolások részére a főváros legszebb helyén, a Rózsadombon, a modern higiénia szerint berendezett fiúnevelői intézetbe a felvételek már megkezdődtek Kéren prospektust a Rákóczi Kollégiumtól, Budapest, II. ker., Keleti Károly ucca 37 mel volt badeni államelnök vezetése alatt áll, az I. G. Farbenindustrienak is jelentékeny részesedése van és képviseletében Bosch Károly titkos tanácsos vesz részt a Frankfurter Zeitung irányításában. A Bosch-csoport most megszerezte a részjegyek többségét, a Simon testvérek pedig kiváltak a társaságból. A Frankfurter Zeitung ezzel a nagyipar tulajdonába ment át, amely még néhány nagy polgári lapot is meg akar szerezni. Így a Kölnische Zeitunggal már tárgyal az Egyesült Acélművek egy érdekcsoportja, hogy megszerezze tulajdonjogát. Vázsonyi emlékünnep a Vigadóban (A Magyarország tudósítójától.) AVigadó nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt tartotta meg a Nemzeti Demokrata Párt Vázsonyi Vilmos emlékünnepélyét. Az Operaház énekkara vezette be az ünnepséget a Hiszekegy eléneklésével, majd Nagy Adorján, a Nemzeti Színház tagja szavalt Vázsonyi verseiből és Némethy Ella, az Operaház örökös tagja a Sába királynője c. operából énekelt egy áriát nagy tetszés mellett. A kegyeletes ünnepség Szekeres Ferenc orgonaművész Vázsonyihoz című ódájának hangjai mellett és a Himnusz eléneklésével ért véget. Németország elfogadta Mloisi saarvidéki népszavazási tervét — A United Press telefonjelentése — Berlin, június 1-A legjobb forrásból eredő értesülés szerint a birodalmi kormány minden valószínűség szerint még ma délután hivatalos közleményben fogja közhírré tenni, hogy Németország elfogadja azt a megoldási módot, amelyet Aloisi báró, mint a Saar-bizottság elnöke terjesztett a kormányzó bizottság elé s amelyet az elfogadott. A terv a következő pontokat tartalmazza: 1. A népszavazás a Saar tartományban 1035 január 13-án lesz. 2. Külön törvényszéket állítanak fel, amely a népszavazásból és az eredmény végrehajtásából keletkező vitás kérdések fölött döntsön és a határozat végrehajtását ellenőrizze. Ez a törvényszék még a népszavazás előtt meg fog alakulni és 1936 január 13-ig működik. 3. Nem alakítanak nemzetközi rendőrséget a Saar-tartományban a népszavazás idejére. Aloisi báró tervét már Párizsban és Berlinben is előterjesztette, miután azt Genfben az illetékes delegátusokkal megvitatta és elfogadtatta, úgyhogy a német birodalmi és a francia kormány részéről csak formaság lesz, mikor a terv elfogadását bejelentik. IV Óriási flottaparádé Roosevelt és milliónyi tömeg előtt a newyorki kikötőben New York, június 1 (A Magyarország tudósítójától.) Az Egyesült Államok állandó hajóhada egymillió főnyi tömeg jelenlétében felvonult a newyorki kikötőbe, Roosevelt elnök elé. Délelőttre tervezték a nagy flottaparádét, a sűrű köd miatt azonban csak délután két órakor került sor a fényes szemlére, amelyhez hasonló a világháború befejezése óta Amerikában nem volt. Roosevelt kíséretével, az amerikai tengerészeti vezérkarral, az idegen hatalmak tengerészeti attaséival a zászlódíszbe öltöztetett »Indianopolis« óriás cirkáló fedélzetére szállt, az Indianopolis parancsnoki hídjáról szemlélte meg a hajóhadat. Közel 800.000 tonna, kiszámíthatatlan harcászati értékű hajóhad vonult fel a szemlén, amelyet a parti ütegek üdvlövései s a partot megszálló milliónyi tömeg tapsa és njongása kísért. Különösen nagyszerű volt a repülőgép anyahajók felvonulása. A hajókról 200 repülőgép szállott fel a parádé közben, a gépek a legnyaktörőbb mutatványokat végezték a levegőben a hajórajok fölött. A Wall Streeten azt hiszik, hogy Roosevelt ezzel a páratlan arányúszemlével az adófizetők hazafias büszkeségét akarja felébreszteni, hogy szívesebben viseljék a haditengerészet fejlesztésével kapcsolatos rendkívül súlyos kiadásokat. Nagy és komoly eseményeket jósol a román belpolitikában Averescu lapja Bukarest, június 1. Tatarescu román miniszterelnököt Károly király tegnap délután újabb kihallgatáson fogadta. Ezen a kihallgatáson megoldották a hadügyi tárca kérdését is. A király elfogadta Vica hadügyminiszter lemondását és a hadügyminisztérium ideiglenes vezetésével Tatarescu miniszterelnököt bízta meg. Uica tábornokot a bukaresti hadtest parancsnokává nevezték ki. Averescu lapja, az Indreptarea, foglalkozik a román belpolitikai helyzettel. Úgy látja, hogy a válságot nem oldották meg, sőt ma még élesebb, mint valaha volt. Nagy és komoly események hajnalát jósolja a lap. Egy péksegéd a teherautó kerekei alatt (A Magyarország tudósítójától.) Súlyos balesetet idézett elő ma délelőtt egy teherautó a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán. Varró János péksegéd a körút sarkára érve leszállt kerékpárjáról és azt maga előtt tolva, gyalogosan igyekezett az út másik oldala felé. Az út közepe táján azonban a Shell kőolajinomító Rt. egyik teherautója eddig még meg nem állapítható módon elgázolta a péksegédet, aki haldokolt, amikor a mentők beszállították a Rókusba. ________ Bonillát dobtak egy gráci rendőrörszobába Bécs, június 1. Május 31-én éjjel 1 órakor Grác egyik rendőrőrszobájának mosdóhelyiségébe bombát dobtak. A helyiségben tartózkodó rendőr — név szerint Bisehof Ferenc — nyomban megragadta a bombát, hogy kidobja az uccára. A bomba azonban ebben a pillanatban felrobbant és Bischofot mindkét kezén és combján súlyosan megsebesítette.