Magyarország, 1934. július (41. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
Ma új hetiregény ind. .^ 7 lára 10 fillér MGBVKO^AG XLI. évfolyam, 146. szám Budapest, 1934. július 1, vasárnap Szerkeszti ZILAHY LAJOS Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámait 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 Magyar kövek rK Berliner Tageblatt most megjelent számában Budapestről, a fürdővárosról szóló leírás ~forróvérű magyarjait^ és »soha le nem tűnő betyárvilágát« ezúttal is a szokásos német »Grollasch«-szemlélet körébe utaljuk, mint ahogy eddig tettük De a Cikkíró rendkívül tárgyilagos hangot muat rá építészetünk stílusú’ magára s ez az, amit alá kell unnk. Mi sokmindent nem látun olyan őszinte világításban, ahogy a tógatóba ideér'kező külföldi látja. Mi hajlandók vagyunk elragadtatott pirulá -val gyönyörködni épületekben, neokban, amelyeket legfeljebb iskolakönyveink soroznak az igazi magyar e'y. négekt vagy amelyekhez érzelmi emlékek fűznek bennünket. A lebontás alatt álló Tabán keskeny, ka n .'argó uccai érzelmes románaikkal takarták el valóságot. Így csak most láguk ezt a csúf kőrakást olyanna , amilyen a valóságban, egészségtelen, sötét szurdoknak, betegségek, férgek é s nl‘ tan jónak. Egyik építész titán mutatott rá »Lem vatunkban építészeti '■*‘8#" kjfcgénységére. A Berliner kutazójának is csak helyes| | amikor elmondja, hogy sebt lÉSSi-JK »magyar*, semmi »turáni» hatalmas fővárosban, sem épület, homlokzat vagy 1.képből fölismerhető lenne ennek 4.' rosnak a magyar volta. »Vakolat, aranyciráda, hir . .— mondja a cikk. Valóban az. A . a nagy fellendülésben, amely 1867 következett s amelynek Budapest 1 hatalmas megnövekedését, lüktető életritmusát köszönheti, elsikkadt magyar, az »ázsiai«, vagy »turáni« - nevezzük bárminek azt a többletet mely magyarságunkat az európai népek jellegétől megkülönbözteti. Le-*öbb terünknek a Szabadság teretirtják, de ott irdatlankodik a Tőzsde és a Nemzeti Bank épülete, ott sorakoz^Bkaz irredenta gondolat, a nemzeti ^Bkam zavarosan kigondolt, ger^^irtott szobrai^Bi: -'uartunk a nevekkel ,í 11 a d Ha H né- — jellemző magyar tünet — az ő művük is csonka, befejezetlen maradt. »Turánit«, magyart kíván a német utazó. Mi is ezt kívánunk s ezen a ponton követeljük a magyar lélek legmélyebb kifejezését. Talán jön még nemzedék, amely mer bontani és mer építeni, talán jön új világ és új élet, amely lehordja a magyar nép arculatáról a rárakódott köveket, malterrétegeket és cirádákat. Hogy ezt magunk is mennél hamarabb belássuk, megértsük és megcsináljuk, jó, ha idegen látogatóink szavait megszívleljük s nem vetjük oda válogatás nélkül a »Tsikoseh— Gollasch—Gatja« nevetséges lomtárába. Híndenbikr^ ^fiota válságos (Tudósítás a 1. oldalon) Hajsza 7 Széchényi uccai | fevolveres * 1 . banditák után hagyták a szürke autót, megszöktek a rendőrök elől a merénylők — Egy fillér sem volt az elrabolt pénzestáskában beszélgetés a háromszorosam sebesült Jobban István bandaltiszttel (A Magyarország tudósítójától) Egy szürke autó és két utasa órák óta lázas izgalomban tartja a fővárost. Két fiatalember délelőtt tíz óra tájban példátlan vakmerőséggel, szinte az utca járókelőinek tömegében megtámadt élelőtt egy pénzbeszedőt, aztán autón elmenekült A csikágói mintára kitervezett és végrehajtott rablótámadás előjátéka tulajdonképpen már tíz óra előtt megkezdődött. ■ Haász Dezső ügynök, a Szabadság téren észrevett egy nyitott, szürke autót, amely már másodszor került eléje néhány perc leforgása alatt. Gyanús autó, álbajuszos sofőr* Az autó a Nemzeti Bank körül circált, lassított, megállt, hirtelen száguldani kezdett és körbe járt a Szabadság téren s a Nádor ucca körül. De ■nú még jobban felkeltette az ügynök ^■anuját, a szürke autó volánjánál SM^atalember a kocsiban a bajuszárs nyomkodni kezdte ui'-uifJHB^UIba in... át az ügy.■Übajusz. melegben és az autó vezetője most igyekszik visszaerősíteni az orra alá. Az ügynök nem sokat gondolkozott, odasietett a Nemzeti Bank portásához és így szólott: — Kérem, van gyanús autót látok erre cirkálni. Szóljon a bank detektívjének, nézzen utána... igazoltassa az utasait, mert ezek készülnek valamire. Szanálják a fővárost, megveszik a Rádürdőt (Tudósítás a 7. oldalon) • Ez volt az a pillanat, amikor meg lehetett volna akadályozni a készülő rablótámadást. Ez a pillanat azonban elmúlt, a detektív nem jött és a szürke autó tovább cirkált a City bankjai körül. Két elszánt revolveres bandita ült a szürke autóban és lesték áldozatukat, várták a kedvező alkalmat, hogy munkához láthassanak. Merénylet a Széchenyi uccában Tíz óra után néhány perccel a Nemzeti Bank kapuján, kilépett és megindult a Széchenyi ucca felé Jobban István, a Hazai Bank 40 éves pénzbeszedő altisztje, akinek szíjén pénzestáska lógott a nyakában. Az üres táskában mindössze egy levél és egy vasúti szállítólevél volt. Az altiszt gyanútlanul ballagott a Széchenyi utcában, amikor a 10-es számú ház elé ért, a szürke autó, amely már nyomon követte a Nemzeti Banktól, hirtelen megállott előtte. Fehérköpenyes, középtermetű, sovány férfi ugrott ki az autóból és rákiáltott a pénzbeszedőre: •— Fel a kezekkel! Akövetkező pillanatban a fehérköpenyes bandita már lőtt is, három lövést adott le a pénzbeszedőre, aki már az első lövés után földre esett. A bandita lehajolt utána, lerántotta nyakából a pénzestáskát, visszaugrott az autóba, amely vad száguldással indult el a Dunapart felé. A legmegdöbbentőbb ebben a gangszter-jelenetben az volt, hogy a Széchenyi utcának ez a része rendkívül forgalmas, járókelőktől, üzleteik előtt álló kereskedőktől hemzsegett, de a banditákat ez sem riasztotta vissza és valósággal emberek gyűrűjének közepén támadták meg és lőtték le áldozatukat-A pénzbeszedő kétségbeesve kiáltozni kezdett, az ucca közönsége, mint galampi hatalmas kórus kiáltozott vele.