Magyarország, 1934. augusztus (41. évfolyam, 172-193. szám)

1934-08-11 / 181. szám

.1934. augusztus 11. szombat C?|PB33EH5E3®^S5S^!!5EZN­32BI'.S0ÍS35£53SS MAGYARORSZÁG ROOSEVELT EZÜSTHÁBORÚJA Kétszáz intere­uncia ezüsttel rendelkezik az amerikai kincstár • Minden áru drágul Amerika megszünteti a valuta­korlátozásokat Washington, augusztus 10-Washingtoni politikai körökben azt hiszik, hogy Roosevelt elnök ezüst­rendeletével főképpen lélektani hatás elérésére törekedett. Az intézkedés ugyanis valószínűleg nem fog jelen­tékeny közvetlen következményekkel járni. Ezzel szemben Pittman szená­tor, a körökben ismert new­yorki ekoszakértő kijelentése sze­rint az ezüstrendeletnek fontos kö­vetkezményei lesznek és esetleg min­denkorra rendezni fogja az ezüstkér­dést. Az ezüst-rendelet következtében felszívódnak a világ ezüstfeleslegei,­­— folytatta a szenátor — azt azonban nem lehet várni, hogy az ezüstipar­ban közvetlen hossz álljon be, mert Roosevelt elnök nem kívánja, hogy az ezüstárak meredeken felfelé ugor­janak. Az amerikai kincstár ezüstvásár­lásai, mint newyorki pénzügyi körök­ben biztosra veszik, az egész világ­piacon emelkedést fognak előidézni az ezüst árában. Nevadai ezüstbánya­ipari körökben nem hiszik, hogy az ezüstrendeletnek közvetlen hatása lenne az ottani iparra. Egyébként ezekben a körökben az a felfogás, hogy az ezüstár nyolcvan cent árfo­lyamon fog megállapodni unciánként, ide esetleg ezt a nívót is meghaladja-New Yorkból érkező jelentés szerint az ottani árutőzsdén már az ezüst­rendelet kihirdetése előtt nagy for­galmat bonyolítottak le az ezüstben és 250.000 unciás tételek többször cse­réltek gazdát. Vezető tőzsdei körök­ben várták az ezüstrendeletet, de nem hitték, hogy ilyen gyorsan fog­ják kiadni. A rendelet hatására a ter­­ménypiacon és a gumiban nyomban újabb áremelkedés indult meg­ Hivatalos titok, hogy az állam­­kincstár milyen mennyiségű ezüstöt vásárolt a világpiacon az utóbbi idő­ben, de azt hiszik, hogy százmillió unciáról van szó és ezenkívül a kincs­tár birtokában van még 62 millió uncia más forrásból származó ezüst is. A kincstári hivatalban azt hiszik, hogy az új rendelet következtében legalább 45 millió unciával fog sza­porodni a kincstári készlet. Tegnap Southamptonban a Roose­velt elnök nevű hajóra olyan nagy­­mennyiségű ezüst- és aranyszállít­mányt raktak az Egyesült Államok részére, amilyenre még nem volt példa. A szállítmány négyezer ezüst­­rudat és hatvan arannyal telt ládát tartalmazott. A szállítmányt 11 vas­úti kocsin erős rendőri fedezettel to­vábbították Londonból Southamp­­tonba. — Lehetséges, — írja a Journal des Debats pénzügyi szerkesztője — hogy a szövetségi tartalékrendszer vezetői az amerikai kereskedelem ér­dekeit tartották szem előtt. Az új in­tézkedés mindenesetre érzékenyebbé teszi majd a dollárt, a külső és belső befolyásra és talán siettetni fogja a pénzügyi kérdés megoldását. Nem valószínű azonban, hogy a konzer­vatív szövetségi tartalékrendszer ve­zetői a dollár átértékelésének ügyét akarták volna elősegíteni. A dollár sorsa mindenesetre bizony­talan, egyefelől azért, mert Roosevelt elnök igazi szándékai ismeretlenek, másfelől azért, mert a legutóbbi in­tézkedések nyilvánvaló ellentmondá­sokat tartalmaznak. London véleménye London, augusztus 10. Az amerikai ezüstrendelet közve­len hatása Londonban a dollár meggyen­gülése volt. A font árfolyama a dol­lárral szemben 5­05-ről 5,08-ra emel­kedett, ami az inflációs hírekkel van kapcsolatban. A Times newyorki jelentése szerint az ezüstrendelet kihirdetése után az árutőzsdén felfüggesztették a határ­idős ezüstüzletet, mert azt hiszik, hogy az ezüst­rendelet következtében, meg fog szűnni az ezüst szabad for­galma. A zárlati árfolyamok nagyjá­ból a rendeletben megállapított hi­vatalos árfolyam körül mozogtak. Newyorki tőzsdei körökben azt hi­szik, hogy az ezüstbányászatot és az ezüst,feldolgozó ipart a­ rendelet nem fogja közvetlenül érinteni. Az ezüstháború rugói Párizs, augusztus 10. Az ezüstnek az Egyesült Államok­ban történt államosítását Párizsban belépésnek tekintik a bankjegyduz­zasztás felé, nem keltett meglepetést. A Journal a következő feltevésekkel akarja magyarázni az okokat, ame­lyek az Egyesült Államok elnökei erre a lépésre indították. Három hónap múlva kerül sor az elnök hivatalba lépése óta első ízben esedékes választásokra és megálla­pítható, hogy minden jóakarata és minden törekvése ellenére az ameri­kai államfőnek nem sikerült vala­mennyi választót kielégítenie. Az ezüst államosításával az elnök telje­síti a szövetséges államoknak, a világ legnagyobb ezüsttermelőin­ek kíván­ságait és egyben a gazdálkodók óha­jait is, minthogy az intézkedések közvetlenül a gabona-, gyapot- és kaucsukárak emelkedésére fognak vezetni. A választások idején az ilyen esz­közök erősen nyomnak a latban. Ez a művelet politikai oldala. Pénzügyi szempontból Roosevelt a dollár alap­jául szolgáló fémfedezet kiterjeszté­sével nyilvánvalóan emelni akarta a banjegyduzzasztási lehetőségeket- Az intézkedés végül nagy hatással lesz a Távol-Kelet bizonyos kereskedelmi piacaira, különösen Kína és az Egye­sült Államok gazdasági forgalmára. A szerep, amelyet az ezüst a jövő­ben az amerikai gazdasági életben játszani fog, ■ lehetővé teszi Kínának, hogy az Egyesült Államok legfonto­sabb fogyasztójává váljék. Ezt a kö­rülményt nem szabad lebecsülni, mert az amerikai termékek ilyen módon hatalmas fogyasztóterülethez jutnak és Kína támogatása, már csak a japánok bosszantása miatt is, alaptétele az amerikai politikának. A Petit Parisien newyorki jelentése szerint a legutóbbi 150 millió dolláros kincstári kötvénykibocsátás balsike­rét azzal magyarázzák pénzügyi kö­rökben, hogy a kincstár valószínűleg még az év folyamán kénytelen lesz nagyobb összegben kötvényeket kibo­csátani. Megszűnik a valutakorlátozás Az Agence Economique et Finan­­ciere newyorki távirata szerint a szö­vetségi tartalékrendszer vezetői fél­hivatalosan közölték, hogy megszün­tetik a tőke kiviteli korlátozásait, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy a valutakorlátozás is megszű­nik. A szövetségi tartalékrendszer veze­tői azonban fenn akarják tartani a korlátozás jogát és ezért nem szün­tették meg a devizahitelt. A szövet­ségi tartalékrendszer vezetőinek ez a döntése a jelenlegi rendszerrel szem­ben megnyilvánuló általános elége­detlenség következménye. A szövet­­ségi tartalékrendszer vezetői már hosszabb idő óta rá akartak bírni egyes külföldi államokat arra, hogy csökkentsék valutakorlátozásaikat. A szóbanforgó államok kormányai mindig azzal válaszoltak, hogy a szö­vetségi tartalékrendszer a világ egyik legszigorúbb valutakorlátozását tart­ja érvényben. Newyorki pénzügyi kö­rökben az új intézkedést egészsége­sebb pénzügyi élethez való visszaté­rés jelének tekintik. A valutaellenőrzés enyhítésére vonatkozó amerikai intézkedéseket némi bizo­­­dtlansággal fogadják, mert nem látják tisztán azokat az okokat, amelyek ezt az intézkedést indokolttá tették. _9 Roosevelt: „Kimúlt a foggal, körömmel dolgozó üzletemberek kora66 London, augusztus 10. Roosevelt elnök Green Bayben mon­dott beszédében újabb támadást in­tézett a profitéhes, csak önmaguk ér­dekét kereső üzletemberek ellen. —■ Ezek az emberek — mondotta beszédében az elnök — olyan akadá­lyai a nemzeti megrozhodásnak, mint a­ szárazság, amely tönkretette a ter­mést. A kormánynak nincs szándékában a tisztességes kereskedelmi érdekeket bántani, de új rend lépett életbe és nem lehet szó arról, — folytatta be­szédét az elnök — hogy visszatérje­nek a régi ellenőrizetlen, foggal és körömmel dolgozó üzleti időszakhoz. A modern világban nem lehet az egyiknek a­ javát a másik kárára szolgálni. A civilizáció csak akkor fejlődhet, ha az egyéni kívánságok beleolvadnak az önzetlen és gyakor­lati együttműködésbe. Kié a halott meg a sírja ? Testvér és özvegy különös pere, háttérben évjáradékkal (A Magyarország tudósítójától.) Sok mindenért folytattak mér pereskedést a bíróságok előtt, de hogy egy elhunytért dúljon a peres háborúság a családtagok közt, az mégis a ritkaságok közé tarto­zik. Ebben a halottért folyó harc hátteré­ben is tulajdonképpen nagyrészt csak a pénzkérdés húzódik meg, mint az a kúria Jakab-tanácsa előtt befejezett perben ki­derült. Kelemen Félix vászonkereskedő kis va­gyonkájáról végrendeletében gondosan in­tézkedett és pontosan szétosztotta a var­­yonát hozzátartozói között. Vallásos em­ber lévén azonban, olyan irányban is in­tézkedett, hogy halála után sírja rendbe­tartásáról állandóan gondoskodás történ­jék. Az idevonatkozó utolsó intézkedése azonban kissé homályos volt, mert vég­rendeletében csupán csak annyit hagyott meg, hogy az a családtag, aki az ő sírja rendbetartásáról állandóan gondoskodik, az erre a célra letett összegből évente bi­zonyos járadékot kapjon. Egész természetes, hogy ezt a jogot a vászonkereskedő özvegye és gyermekei maguknak követelték és egy ideig zavar­talanul gyakorolták is. Az elhalt keres­kedő testvére azonban, aki különben is megrövidítettnek érezte magát anyagilag, azt vitatta, hogy az özvegy és a gyerme­kei nem tesznek eleget sírápolási kötele­zettségeiknek és ezért perrel támadta meg őket. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a testvére sírjához való jogát és ezzel az­után természetesen őt illesse meg az ápo­lásért járó járadék is. A kúria Jakab-tanácsa most elutasította a furcsa pert. A kúria szerint az elhalt egyén holtteste, valamint annak a sírja és a sírnak tartozékai felett is,­­ ameny­­nyiben nem magántulajdonnak a tárgyal — az elhaltnak azokat a hozzátartozóit illeti meg a rendelkezés joga, akik a csa­ládi kapcsolatban az elhalthoz legköze­lebb állanak. Az elhaltnak a hátraha­gyott özvegye és gyermekei pedig a csa­ládi kapcsolatban kétségtelenül közelebb állanak az elhalthoz, mint a testvére. Ha az elhalt házastársat ég gyermeket hagyott hátra, az elhaltnak a testvére a holttest és a sír fölött nem rendelkezh­etik, kivéve ha a házastárs vagy a gyermekek mindegyike akadályozva van a rendelke­zésben, vagy a rendelkezés jogát elvesz­tette, vagy pedig ezt a jogot az elhalt a testvérének önként átengedte. MÓRICZ ZSIGMOND AZ ASSZONY BELESZÓL Egy pesti ház és egy pesti házasság története KÖTVE 3 PENGŐ ATHENAEUM

Next