Magyarország, 1934. szeptember (41. évfolyam, 198-221. szám)

1934-09-02 / 198. szám

ÉT ' 1K Ma új hetiregény Indul Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG XLI. évfolyam, 198. szám Szerkeszti Szerkesztőség és kiadó-Budapest, 1934. 71 f A KIV ¥ A ¥ C hivatal telefonszámai­­ szeptember 2. vasárnap £,1 LA ti I­I. A 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 A nagy sztrájk Ma éjszaka éjfélkor méreteiben és következményeiben a világtörténelem egyik legnagyobb sztrájkja veszi kez­detét Amerikában. Különösen a déli államokból érkeznek riasztó hírek, ahol a munkásság részére gépfegyve­reket, bombákat és kézigránátokat csempésztek. Labor in the trenches, — a Munka a lövészárkokban, — írják kétségbe­esetten az amerikai lapok és valóban új és véres árkok hasadnak minde­nütt a Földgolyó kérgén, a világ­háború utáni »béke« fülledt éveiben. A Krisztus utáni második évezred derekán nagy évtizedek virradtak az emberiségre. Kolumbus vitorlái meg­ismertették vele szűk börtönét, a föl­det. Ezek a földrajzi felfedezések új Istent követeltek a régi helyére, de az új Istent a vallásháborúk még máig sem tudták megtalálni. Az ez­redév végén ismét nagy évtizedek jöttek, fényben és lángban robogva következett el a technikai felfedezé­sek korszaka. E megismerések éles világosságában most már nem az új Istent, hanem az új kenyeret keres­ték. És nem találták meg ezt sem, pedig Oroszország vértől és szenve­déstől puha talajában a legmélyebb­re fúrtak. Hová fog vezetni a mostani nagy amerikai sztrájk? Hová fogja vinni Amerikát és világot az új kenyérért, az új, jobb életért folytatot­t harcnak ez a mai, tengerentúli lendülete? Sehova. Mert ez a­ harc a kapitalizmus erő­viszonyain belül folyik és mindössze arról van szó, hogy a selyemipari munkások több bért kapjanak, vagy hogy az acélipar munkásai megaka­dályozzák a tervezett bércsökkentést. Az utolsó ötven esztendő alatt Ame­rika gazdasági életét már több izben megrázta egy-egy nagyobb méretű sztrájk, a nagy vasúti sztrájk 1877-ben, a Homestead- és Pullmann­­sztrájk a kilencvenes években, aztán a világháború körüli évek amerikai aranyzáporában a nagy koncokon való marakodások munkások és mun­kaadók között, — mindezek közül mé­reteiben talán egyik sem közelítette m­eg a most készülő sztrájk várható arányait, de végeredményében mind­egyik ugyanazon hullámvonalon ha­lad: osztozkodás valamin, ami van, harc valami körül, ami még megma­radt a rombadülő világból: munka, bér, munkaóra... mind olyan fogal­mak, amelyek ma már szinte mint magányos szigetek emelkednek ki az özönvízből. És az özönvíz zúgásában szinte el­törpülnek, semmivé válnak. Egymil­lió ember? Hatalmas erő, hatalmas tömeg, hatalmas hangorkán, még amerikai viszonylatban is. De arányai mégis megsemmisülnek a másik, nagy, ijesztően nagy tömeg, a tízmilliós munkanélküli tömege mellett. Akik kívül állnak e harcok korlátain, akik­nek nincs miért harcolniuk. Nincs bé­rük, nincs munkaidejük. A korláto­ kon, a kapitalizmus korlátain belül harcoló munkások mozdulatait úgy nézik, mint valami úri szórakozást, mint valami parádés lovagi baj­vívást. Mert hiszen micsoda azoknak a baja az ő bajukhoz képest! Azoknál csak arról van szó, hogy néhány centtel több vagy kevesebb, de az ő tízmilliós tömegük a sötét és hideg semmiben lebeg. Roppant súlyukkal benyomhat­ják a korlátokat, mert a semminek iszonyú súlya van. Ezen a ponton válhat végzetessé az amerikai sztrájk, amely­­ akár el­nyomják, akár utcai harcokban lán­gol fel ,— nem oldja meg a vál­ságot mindaddig, amíg egymillió sztrájkoló mögött tízmillió munka­­nélküli meg nem találja életlehető­ségét. Amerikában és mindenütt a vilá­gon. De itt már csak Isten segít, az Isten, akit újra meg kell találnia az emberiségnek. Magyar író­­ házassági­­­­drámája (Tudósítás az 5. oldalon) Mussolini meghívta pártjába a szocialistákat (Tudósítás a 2. oldalon) Heves földrengés a Dunánlak­­ Egész sor zalai községben megmozdult éjszaka a föld—a tűzoltótorony őre majd kiesett lengő őrhelyéről — Mit mond az obszervatórium ? Zalaegerszeg, szeptember 1. Az éjszaka Zalaegerszeg környékén heves földrengést éreztek. Az első erő­sebb rengés éjjel fél egy óra tájban volt délkelet-északnyugati irányban. A rengés következtében a házak meg­remegtek és a vasúti állomáson a ko­csik egymásnak ütődtek. A legerősebben érezte a földrengést a tűzoltótorony őre, akinek meg kel­lett kapaszkodnia, annyira lengett a torony. A rengés néhány másodpercig tartott és erős földalatti morajlás kí­sérte. Háromnegyed egy órakor egé­szen gyenge mértékben megismétlő­dött a rengés. Az éjszakai földrengést Zalaeger­szegtől keletre és délkeltre, a zala­­besenyői és bocföldei körjegyzőség területén, északnyugatra pedig a tas­­kándi körjegyzőség területén is ész­lelték. A Zalaegerszeggel közvetlenül szomszédos községekben semmit sem éreztek. Ki az utcára Hahót, szeptember 1. Ma éjjel fél egykor Zalahahóton földalatt­, robajtól kísért földrengés volt. A házak inogtak, az edények összeverődtek és csörömpöltek. A la­kosság megriadva az utcára mene­kült. A földmozgás öt másodpercig tartott. ...........................­­ Egész sór a község­ben megrepedtek a falak Zalaegerszeg, szeptember 1. A hatóságokhoz érkezett jelentések szerint az éjszakai földrengés fészke a Zalaegerszegtől délkeletre fekvő Bucsuszentlászló és Nemessándorháza környékén volt. Ezekben a községekben megreped­tek a kémények, a falak és lehulottak a tetőről a cserepek. A bucsuszent­­lászlói postaépület és a nemessándor­­házi iskolaépület falai megrepedtek. A földrengést még Bacsón, Keszthe­lyen, Szepetken, Nován és Salomváron is érezték. „Jelentősebb*­ földrengés — mondja a budapesti obszervatórium A budapesti földrengéstani obszer­vatórium készülékei szeptember 1-én 0 óra 29.perckor jelezték a zalamegyei földrengést. A műszer maximális ki­lengése 2 milliméter volt. A földmoz­gás Budapesten 3 percig tartott. A zalamegyei földrengés úgyneve­zett tektonikus rengés volt és ma­gyar viszonylatban a­ jelentősebbek közé tartozott­ A tektonikus rengés a hegyképző erők működésével kap­csolatos. A földfelület rétegeződése ugyanis állandóan változik s ilyen változás okozta ezt a földrengést is. Hazánkban legutóbb Esztergomban, április 16-án volt földrengés. A ren­gés ereje körülbelül olyan volt, mint most, de egészen más természetű volt az oka. Az ugyanis úgynevezett be­­omlásos földrengés volt- A földrengéstani obszervatórium különben körülbelül 300 kérdőívet küld­ ki Zala megyébe s ezek visszaér­kezése után remélhetünk teljesen pon­tos képet a földrengés lefolyásáról. Az obszervatórium a következő kommünikét és felhívást adta ki: A Budapesti Földrengés­ Obszervató­­rium készülékei a zalamegyei földrengést szeptember 1-én 0.29 órakor jelezték. A maximális földmozgás két milliméter volt. A földmozgás Budapesten három percen át, tartott. A Budapesti Földrengési Ob­szervatórium kéri mindazokat, akik a rengést éreztek, hogy észleleteikről tudó­sítsák az intézetet. Az intézet címe: Buda­pest, Múzeum körút 6—S. Pusztító jégvihar Tárcái felett Tárcái, szeptember . (A Magyarország tudósítójától.) Tegnap délután 6 óra tájt óriási felhő­szakadás vonult végig Tárcái felett. Először hatalmas áradatban ömlött a víz, azután ciányi, majd még a"nor' ' jégdarabok kezdtek esni. A

Next