Magyarország, 1934. szeptember (41. évfolyam, 198-221. szám)
1934-09-02 / 198. szám
1934 szeptember 2. vasárnap MAGYARORSZÁG KORTESORSZÁG LEGYÜNK? Írta: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Európa maradjunk-e vagy Balkánná süllyedjünk, alkotmányos szabad ország legyünk-e vagy kortesország: ez itt a kérdés. A független kisgazdapárt kiadta tegnap Eckhardt Tibor választójogi tervezetének hiteles szövegét. És megdöbbenéssel kell abból bizonyságot látnunk, hogy ez a hiteles szöveg semmi számottevő eltérést nem mutat az apokrifnak mondott szakaszokkal szemben. Benne van a tíz képviselővel vagy tíz érvényes — 1000—2000 aláírásos — törvényhatósági lajstrommal való indulás; benne van az ötmandátumos választási eredmény feltétele, mint minimum, mert különben négy érvényes mandátum is elvesz; benne van a hatéves egyhelybenlakás; benne van a közsegélyben részesültek törlése a választói névjegyzékből; benne van az ajánlás részleges nyílt szavazása lajstromonként 1000—2000 aláírással; benne van a töredékszavazatok átsikkasztása a többséget kapott pártok javára; benne van a 24 mandátumos prémium a többséget kapott párt vagy pártok számára; benne van a választás előtti és utáni listakapcsolás a hatalmi monopólium biztosítására. Nehéz ezek után megérteni, miért is volt a független kisgazdapárt nagy fölháborodása s miben »apokrif« a két első ízben közzétett »bizalmas tervezett. Hiszen ez a »hiteles szöveg« lényeg szerint teljesen azonos az apokrif szöveggel. Valóban csak nagy talmudista tudósok magyarázhatnák meg a különbséget a hiteles és az apokrif szöveg között. Én mind a kettőben a sivár kortesszellem jelentkezését látom. És pedig olyan fajta kortesszellemét, amelyet csak kormánypárti kortesszellemnek lehetne nevezni. Mert van ellenzéki kortézia is. De ez nem az. Ez nem ellenzéki támadás, ellenzéki demagógia, hanem a minden eszközzel való hatalomra törés, hatalombitorlás és hatalomféltés kormánypárti demagógiája, mely ime — csodálatosképpen — egy ellenzéki párt tervezgetésében jelentkezik. Nincs erre példa a magyar politika 1038 éves történelmében. Ezek volnának azok a bizonyosnemzetvédelmi kautélák?« Hát a csonkamagyarországi magyar földműves nincstelen milliókkal szemben olyan eszközökkel kell védekezni, mint aminekkel Románia »védekezik« a magyar kisebbség ellen? A kormányzói jogkör kiterjesztését tervezték kezdettől fogva az új választójogi morfondírozások során. Rendben van, hadd legyen meg az államfőnek, kit minden magyar ember őszintén tisztel, a joga az esetleg szerencsétlen összetételű országgyűlés feloszlatására és a szélsőségek elhárítására. De minek a többi »kautéla?« És minek a magyar alkotmány egyetemességre és egyéni szabadságra törekvő szellemének ez a kortesszemhatárú megcsúfolása? Nehéz elképzelni, hogy kormánynak lényegesen más választójogi elgondolása volna, ha ellenzéki részről ilyen javaslatok történnek. Úgy hangzik ez az Eckhardt-féle javaslat, mint valami túlbuzgó ajánlkozás a közös zsákmány megszerzésére. De emberek, magyarok, honfitársak, hát 1038 évig ezért él az európai magyar állam, hogy annak úgynevezett újjáalakulása ilyen csúf kortesfogások sorozata során történjék? Ettől, vagy az ilyenféle választói jogtól várható a magyar nemzeti állam belső megreformálódása s az a sokat emlegetett »új«, amelynek jövetelét jósolgatják annyian és szembeállítják a régi »rothadt liberális világgal? Hiszen ennek a választójogi tervnek minden gondolata, minden mondata, minden fogása annak a 67-es liberális kornak kormányzati politikájában, szellemében, kortéziájában gyökerezik, amely elmulasztotta letelepíteni a magyar proletár földmíves milliókat aroppant latifundiumon, hanem egyfelől kivándorlássalvédekezett a szélsőségek ellen, másfelől a választójogból, a nemzeti önkormányzatból zárta ki elég körmönfont módon a nincstelen színmagyar tömegeket. Újság e tekintetben az Eckhardték javaslatában mindössze annyi, hogy jogfosztásra egyetlen 67-es kormány sem mert gondolni, sem egyetlen akkori ellenzéki párt, ha mégoly reakciós volt is. A független kisgazdapárt pedig az agrárdemokrácia és népies politika örve alatt elképesztő és felháborító mértékű jogfosztást javasol most s azt is olyan körmönfontsággal, ami előtt mélyen leemelnék kalapjukat a régi békevilág legnagyobb választási rókái és legtalálékonyabb mameluik-kortesei is. A választójog ilyen vagy olyan voltán valóban rengeteget fordul jobbra vagy balra a magyar néptömegek sorsa és az egész magyar külső és belső politika további alakulása. De ■ennyi újdonság és ennyi modernség a választójogban valóban nem nagyon kecsegtető ama reménységek számára, hogy majd belőle sarjadzik ki az a bizonyos sokat emlegetett »új "világ”, amelyre más-más elgondolással és más-más intézmények útján minden jóravaló magyar embernek gondolnia és törekednie kell. Nem valami különös újdonság astabil kormányzási választójogi követelménye sem, hiszen a háború előtti korszakban és a háború alatt is a 67-es alap szilárd fentartása és a 67-es alapon való szilárd kormányzás szüksége volt az az örökösen viszszatérő motívum és ürügy, amellyel elgáncsolták minden adódó alkalommal a szélesebb, a demokratikusabb, a titkos választójogot. Az egypártrendszer sem újdonság, hiszen a dualizmus furcsa következményeként örökös volt az egypártrendszer a kiegyezés egész korszakában is. A különbség mindössze az, hogy akkor szinte automatikus volt az egypártrendszer ténye, az Eckhardték tervezetében pedig külön apparátus biztosítaná a többség monopóliumát a választójogban, valamint egészen brutális antidemokratikus és balkáni ízű, sőt egyenesen Romániából másolt mandátum-prémiumos elgondolás. Valóban üdítő látvány volna és nagy revíziós propaganda eszköz, meg aztán hatalmas segítség az elnyomott és letiport, elszakított magyar kisebbségek számára, ha a román választási erőszakosságok és balkáni módszerek igazolására ide mutathatnának Titulescuék: íme, hiszen a magyarok is átvették tőlünk ezeket a kormányzat-stabilizáló intézményeket és módszereket, nem lehetnek hát olyan rosszak. De nem valami különös újdonság az a megható népvédő gondoskodás sem, amely Eckhardt tervezetében eképpen félti és óvja a magyar falusi lakosságot. »A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsöket korompáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles tömegeinek nevelésére hosszú időn át rendkívül káros hatást gyakorol és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, mit városokban az elmúlt évtizedekben a magyar politikai élet már elvégzett.* A Tisva-féle választójogi felfogás és választói jog is ilyenféle érveléssel adott bizonyos kedvezményeket a tarkább összetételű városi lakosságnak, éppen a legmagyarabb falusi lakosság széles tömegeinek választójogi kisemmizése mellett. Újdonság tehát e hiteles és apokrif tervezetekben a kortesszellem nagyobb brutalitása, a nagyarányú jogfosztás és az amúgy is jól kitenyésztett álparlamentarizmus 67-ből átmentett tényének elvi megtámogatása és intézményes továbbfejlesztése.. No, meg az úgynevezett kispártok lemészárlása, amelyek esetleg a jövő gondolatait és életcsíráit hordozzák magukban, az erős politikai egyéniségeknek németes gleichsehaltolása, kiirtása a közéletből, az egyéniségeiben is kimagasló magyar faj szellemével és az ezeréves alkotmánnyal szögesen ellentétes kezdeményezésfosztó politikai szürkeség mesterséges kitenyésztése és a szabad politikai kezdeményezés elfojtásával az igazi parlamentarizmus szellemi és erkölcsi ősforrásainak beföldelése. Poillort Meteor csillárgyár I J^k|jn| I üzleteiben vásároljon! wINMI & Központ:Podmaniczky ucca 27 3 jim / Íjjr I |V / J/S\ I 1 jí (®) ORIOMuI?! . R A DIO •303^ííj/ SZEPTEMBER 3-ÁN KERÜL FORGALOMBA Várjon ezért kellett éveken keresztül valósággal monopolizálni az ellenzékiséget és az agrárdemokráciát? Ez az az út, amely kifelé vezetné a magyarságot mai belső nyomorúságából és külső világtól elzártságából? Ez az a sokat emlegetett európaiság, amely szánakozva méri végig a magyar glóbus Európába való új beleágyazódásának hívőit? Ezt akarta várjon Nagyatádi Szabó István és Gaal Gaston? E nagy halottak most bizonnyal forognak sírjukban. De azt sem tudom elképzelni, hogy Gömbös Gyula képes volna a magáévá tenni az új választójogban ezeket a szörnyűséges elgondolásokat és alapelveket. Téves hír Imrédy párizsi és londoni útjáról A pénzügyminiszter Genfből egyenesen Budapestre tér vissza (A Magyarország tudósítójától) A Népszövetség pénzügyi bizottsága szeptember 4-én Genfben ülést tart. Imrédy Béla pénzügyminiszter, aki részt vesz az ülésen, a napokban utazik Genfbe, hogy tájékoztassa a Népszövetség pénzügyi bizottságát Magyarország pénzügyi helyzetéről. Útjára elkíséri Csizik Béla miniszteri osztálytanácsos is. A pénzügyminiszter útjával kapcsolatban több lapban az a hír látott napvilágot, hogy a miniszter Genfből Párizsba, illetve Londonba megy, hogy ott pénzügyi tárgyalásokat folytasson. Mint a Magyarország munkatársa megbízható forrásból értesült, ez a hír nem állja meg a helyét. Imrédy Béla pénzügyminiszter Genfből egyenesen Budapestre utazik vissza. Teljes rend és nyugalom szeptember elsején Nem fordult elő kommunista rendzavarás (A Magyarország tudósítójától.) Emlékezve a néhány évvel ezelőtti szeptemberi kommunista zavargásokra, szeptember elsejére a budapesti rendőrség egész területére általános készenlétet rendeltek el. Már reggel hat órakor szolgálatba lépett a rendőrség egész tisztikara. Kettős őrszemek járnak az uccákon és a politikai osztály detektívjei mindazokon a helyeken megfordulnak, ahol esetleg uccai rendzavarás történhetnék. Az államrendészeti hivatalhoz délután két óráig befutott jelentések szerint a főváros egész területén a legteljesebb rend van. A körúton a razziázó detektívek húsz gyanús külsejű férfit állítottak elő a VII. kerületikapitányságra, ahonnan kellő igazolás után elbocsátják őket. Ez volt az egyetlen rendőri intézkedés a déli órákban. Húsz felejthetetlen nap az őszi verőfényben ragyogó Földközi tengeren szeptember 26-október 15 Budapest Bilano—Genua—Nápoly-Siracusa- Alexandria - Kairó-Jeruzsálem-Betlehem- Holttenger—Nazaret—Haifa—Beirut- Cyprus Rhodos-Stambul-Athén— Velence - Triest - Budapest, a közismert „TEVERE" luxushajóit kivételesen olcsó árakkal. jBfekfc Kérjen részletes prospektust erről és minden 45v más őszi utazásunkról budapesti irodáinktól: ^^Thököly út 2. r. Váci ucca 4.