Magyarország, 1934. október (41. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
/ DOKTOR EZERMESTER A vita befejezése (z. I.) A magyar élet legfájóbb és legégőbb pontja az ifjúság kérdése. Bár ez a kérdés világjelenség, a jelenlegi magyar viszonyok keretében külön fényben, külön izzásban áll előttünk ez az új magyar tragédia. Nagy és hatalmas országok az általános világválság medrében viszik magukkal az idők sodrával ezt a problémát, ki fogják heverni, meg fogják oldani az idők folyásával, mert ez az élet törvénye. Nekünk, magyaroknak azonban adott helyzetünkben más az időszámításunk. Gyorsabban, erősebb ütemben kell cselekednünk és a dolgok mélyére nyúlnunk, mert külpolitikai helyzetünkben belső erőink elosztása és csatasorba állítása mindennél fontosabb. Az ifjúsági probléma súlypontja az európai hírű magyar egyetemeken dől el. Az egyetemeken, amelyek sokszorosan szerencsétlen körülmények folytán évről-évre gyártják azokat a diplomákat, amelyek elenyészően csekély kivétellel csak az állástalanok reménytelen hadseregét növelik. Ezeknek a diplomáknak egyoldalú képesítése arra kényszeríti a mai fiatalságot, hogy mérnöki oklevéllel esetleg taxisofőr legyen, tanári képesítéssel pedig a nyomor és kétségbeesés végső fokán, arcát a felhajtott gallérba rejtve, havas éjszakákon uccát seperjen. Ugyanakkor az ország megújhodásának, a nagy építőmunkának ezer feladata, ezer kis munkaköre nem találja meg a maga gazdáját. Ezért vetettük fel tehát a Magyarország hasábjain a gondolatot: keresni kellene a módját annak, hogy a diplomák mellett olyan gyakorlati képesítést is nyerhessen a magyar ifjúság, amely közelebb viszi az élethez, a kisebb, de becsületes munkaalkalmakhoz, végeredményében az ország újjáépítésének nagy céljához. Mondanunk sem kell, hogy a »doktor« ezermestert egy kis keserű gúnnyal tűztük ezeknek a cikkeknek a címéül. Utaltunk arra, hogy ez az ország még mindig valami urhatnámság kórságban szenved, a doktori címnek még mindig valami csodálatos varázsa van, holott elérkezett az idő, — hogy az egyik hozzászóló szavával éljünk — ezt a legendát meg kell ölni. Tökéletesen igazsága van tehát annak a vitázónak, aki azt mondja, hogy a megújhodott magyar életben doktori címet csak az viselhessen, aki valamely tudományágban olyan különleges képességekről tett tanúságot, hogy tudása és tehetsége ad fényt és tartalmat a doktori címnek, nem pedig ez a mai állapot, amikor a lerongyolódott élet az üres és rendesen pár pengőért megvásárolt gyárilag készült »értekezések« árán szerzett doktori címtől várja ezt a fényt és tartalmat. De persze hiába várja. A hozzászólók nagy része, köztük egyetemi tanárok és a magyarság szellemi színvonalának kitűnőségei ebben a vitában úgy döntöttek, hogy az ezermesteri képesítést meg kell adni a magyar ifjúságnak. Gerevich professzor meggyőződése szerint a szabadegyetemek keretében adva van a kiindulópont is. Természetesen senki sem gondol a mai oktatási rendszer erőszakos felforgatására, nem is volt célja ennek a vitának, hogy avatatlan kézzel olyan pedagógiai kérdésekbe avatkozzék bele, amelynek nálunk is megvannak a maga hivatott szakemberei, — mindössze arról volt szó, hogy a magyar írás lelkiismerete és aggodalma anynyi részt kérjen magának e nagy gondolat körül, mint amennyi megilleti. Hálával, szinte meghatottsággal kell megállapítanunk, hogy a magyar élet minden szellemi frontjáról hányan és kik siettek segítségünkre töprengő gondolatainkban. A kérdés nem a miénk, hanem az egész nemzeté. Nem csodálkozunk tehát rajta, hogy nyolcnapi vitatkozás után annyira elborított bennünket a vitaanyag, anynyi hozzászólás érkezett, hogy most már válogatni sincs módunkban benne, tehetetlenül állunk a levélhalmazzal szemben és nem tehetünk egyebet, mint a vitát egyelőre lezárjuk. Túlnőtt a napisajtó keretén e vita hullámverése és fájdalommal kell lemondanunk arról, hogy a hozzászólók közül például Schroeder Attila báró, Gróti Miklós, Szentmiklóssy Géza, Mándoky Henrik egyetemi magántanár, Gergelyffy Géza dr. szolnoki ügyvéd és Zay Dezső iparművészeti növendék rendkívül érdekes hozzászólásait nyilvánosságra hozzuk. A vita lezárása természetesen nem azt jelenti, hogy ezt a kérdést most már le fogjuk venni a napirendről. A magyar élet fájó sebe ez, mely időnként újra és újra vérezni kezd. Az eddigi vita eredményét a következőkben foglalhatjuk össze: A mai modern életnek elsősorban minden vonalon specialistákra van szüksége. Csak azok boldogulhatnak igazán, akik a maguk szakmájában valamivel többet tudnak és ezt a többet is jobban tudják. Ez az igazság ellentmondani látszik az ezermesteri gondolatnak, viszont a vita során az a határozott meggyőződés alakult ki, hogy az ezermesteri képesítésre a mai magyar életnek igenis haladéktalanul szüksége van. Egy ilyen tanfolyamot valahol a középiskolák és az egyetemek között kellene elhelyezni. Ennek a megoldásnak két igen jelentős eredménye lehet. Elsősorban megkönnyítené a pályaválasztás szörnyű nehéz problémáját. Az érettségizett ifjak nagy részénél pillanatnyi hatások döntik el, hogy milyen pályára lépjenek. Rengeteg a pályatévesztett ember. Az érettségi után következő ezermesteri tanfolyam az élet és tudás rengeteg ajtaját nyitná fel számukra, ezeken az ajtókon át bepillatnhatnának az életbe, módjuk és alkalmuk volna gyakorlatban meggyőződni arról, hogy milyen pályára van hajlamuk, vágyuk és tehetségük. E tapasztalatok birtokában döntenének a pályaválasztás kérdésében, azután kellene jönnie az egyetemnek, a specializálódásnak, az igazi diplomának és valahol messze az igazi doktorátusnak. Aki pedig az életnek ebben a versenyében lemarad, a küzdelmeken megszerzett, állást és kenyeret nem adó diploma helyett legalább olyan gyakorlati képesítés birtokában marad, amely mégis magasabb fokú társadalmi rangnak számít (hiába ezt az ösztönt kiölni nem leheti), — mert ez a feltörekvés örök törvénye — 1934. október 2. kedd magyarország 3 Október elsején nyílik NEW-YORK ÉTTEREM (Bejárat a dohányutcai oldalon) Sörözői árak! Buffet! Borravaló 12% aBÁRBAN! KALMÁR TIBOR muzsikál, Georg Ilona énekesnő BEREND TESTVÉREK izgalmas táncszámai: 1. A morfium. 2. A gép .. . LENKEY MAGDA táncok és hangulat énekek. Tánc reggel öt óráig S amellett közelebb jutna a gyakrabban adódó munkaalkalmakhoz, amiket mai helyzetében csak a megaláztatás érzésével vállal. Ez az embertípus lenne a magyar ezermester, akire a magyar élet rengeteg megoldatlan feladata vár s aki így önbizalmát és önérzetét sem volna kénytelen eldobni önmagától. =*©= Hoover zsarnoksággal vádolja Rooseveltet Amerika volt elnöke emberi és gazdasági szabadságot követel ma megjelent könyvében Roosevelt nagy beszéde a rádióban London, október 1-én jelent meg Hoover volt elnök új könyve: »Támadás a szabadság ellen« (»Challenge to Liberty«), melyben a szerző Rooseveltet zsarnoki törekvésekkel gyanúsítja. Az amerikai köztársaság épületének alapja Hoover szerint a szabadság társadalombölcseleti eszméjének megvalósítása az összes elidegeníthetetlen emberi jogok biztosításával. Ez aszabad akarat a rendezett szabadság keretein belüli az amerikai civilizáció, haladás és gazdagság éltető eleme. Ezzel szemben a Roosevelt-rendszer olyan bilincsekbe veri a szabadságot, aminekre Amerika gyarmati története óta nem volt példa. A kormány parancsol nap-nap után a kereskedelemnek, iparnak és földművelésnek és állandó börtönbüntetés terhével írja elő, hogy az emberek miként éljék magánéletüket minden városban és minden faluban. A kormány most még a pénz- és hitelrendszert is önkényes hatalma alá gyűrte, ami a zsarnokság legrégibb jellemvonása. Nem enyhíti a zsarnokságot az a tény, hogy az alkotmány keretei között próbálják azt gyakorolni. Roosevelt csalódik, ha azt hiszi, hogy a basáskodást a szabadsággal lehet egyesíteni, mert semmiféle kormányzati rendszer nem lehet részben demokrácia, részben önkényuralom. Minden önkény újabb önkényt tesz szükségessé, míg végre eltűnik a szabadság utolsó foszlánya is. Az irányított pénz vagy irányított gazdaság nem képzelhető irányított közvélemény nélkül. Szabad sajtó vagy szólásszabadság nincs ott, ahol kiölték az ipari és kereskedelmi szabadságot. A kormány igazi feladata, Hoover szerint, a szabadság amerikai rendszerének újjáteremtése, amelyet meg kell tisztítani a visszaélésektől, javítani kell gyengéit és fel kell szabadítani hatalmas belső erejét, mely meggyógyíthatja a nemzet sebeit. Ezzel szemben Roosevelt legújabb rádióbeszédében kijelentette, hogy az elmúlt két év alatt a nemzet állandóan fokozódó érdeklődést és megértést mutat az ország és a világ jólétét érintő kérdések iránt, mindig több és több polgár megy a saját esze után és aválasztó urnák papagájai kihalóban vannak. Washington, október 1. Roosevelt elnök a Fehér Házból rádión beszédet mondott Amerika közönségéhez. Felszólította a tőke és a munkásság képviselőit, hogy kössenek elfogadható egyezményeket a munkaidő, munkabérek és munkaviszonyok szabályozása dolgában. — Az a tétel legyen nemzeti alapelvünk, — mondotta Roosevelt elnök — hogy ne tűrjünk el nagyobb, állandó munkanélküliséget. Ezzel állok vagy bukom. Az én célom a legtágabb körű szabadság, amely fokozatosan nagyobb függetlenséget és biztonságot nyújt az átlagembernek, mint aminől eddig az amerikai történelem ismer. Roosevelt ezután kijelentette, hogy nem akarja a vállalkozói nyereséget elvenni és nem akar állami tőkegazdálkodást bevezetni. Első beavatkozásával igen sok összeomlás előtt álló bankot mentett meg, második lépésével megjavította a tőkepiac viszonyait és gátat vetett a féktelen tőzsdei üzérkedésnek. Harmadik lépése arra fog irányulni, hogy a magángazdaságot a gyógyulás útjára veszsse. Az elnök ezután azokat az eredményeket ismertette, amelyeket a nemzeti újjáépítőbizottság eddig elért. Megszüntették a gyermekmunkát, megrövidítették a munkaidőt, megállapították a munkabérek legalacsonyabb határát. Négymillió munkanélkülit újból munkához juttattak. A munkaadók, akik azelőtt üzleti veszteségeket szenvedtek, ismét nyereségekhez jutnak és nyereségük nagysága folyton emelkedik. Természetesen egyetlen év alatt nem lehet minden munkaadót és minden munkást tökéletesen kielégíteni. Ezt a kormány önmagában nem is teheti meg, azonban hatalmas segítőeszközt lát azokban az erőkben, amelyek a hagyományos amerikai magánkezdeményezésben rejlenek. Kijelentette ezután Roosevelt elnök, hogy januárig elkészül a szükséges törvényjavaslatok kidolgozásával, amelyekben el fogja ejteni a téveseknek bizonyult és a gyakorlatban be nem vált pontokat. Végül Roosevelt pénzügyi politikáját védelmezte- Október elsejétől tiáhéi HUNT-REMI új zene: JÁVOR Sándor hegedű GERO Gyula zongora GOLDMANNjmMob HORVÁTH István (Csiti) cimbalom MÁRKUS MÁRIA új műsorral. NI g0!3QEI30S!3Qa000n]l30!3EG]GIGIU]GlEGJI3ExSvbetegeknek és érelmeszesedésto®si szenvedSimnsk reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes SPsresne Józseff keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű sérülést biztosít, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti.