Magyarország, 1934. december (41. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
1934. december 1. szombat MAGYARORSZAO ■IMIII— I ■ I g| mii 111 II llllllll Ilii3 A FÖLD ÉS AZ EMBER Irta: Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond három cikkben foglalkozik a telepítési cikksorozatunkban kifejtett gondolatokkal. n. Nem elég a földet átadni a munkásnak: a munkást olyan szellemi nívóra kell emelni, hogy a földjéből a maximális terméseredményt tudja kihozni. A földmívelést a piac irányítja. A földmíves hiába produkál olyan terményt, amit nem tud azonnal értékesíteni. Pedig a föld hullámos síkja rétegenként változik s tekintetbe kell venni a termelésnél magát a földet is, mire alkalmas. így történt, hogy a futóhomok évszázadokon átka volt a földmívesnek, mert a futóhomok alkalmatlan volt arra, amire a jó televény fekete humusz alkalmas: a szemtermelésre. A homokbuckákon hiába kínlódott a gazda, nem tudta a búzát megteremni s a rozs, a homoknak régebben egyetlen megkötője is csak soványan lengedezett a hant felett. És íme Kecskemét az utolsó félszázad alatt valósággal Kánaáimá változott, mihelyt megszerveződött kereskedelem, mely a gyorsan romló kertgazdasági termékeket villámgyorsan juttatta el a fogyasztóhoz. A homok pedig kertgazdaságra arálnytalanul alkalmasabb, mint a fekete föld. Az országnak tehát, mely az egész lakosság legfőbb őre és irányítója, arra kell törekedni, hogy a földmívességnek alkalmat és módot nyújtson a kvalifikáltabb földmívelésre. Egyszerre csak kiderült, hogy a magyar sárga homok valósággal kincstár. Epret, salátát, kararábét, zellert s számtalan kertészeti cikket csak úgy önt magából. Azonfelül szőlőt és gyümölcsöt. S ezzel együtt baromfit, mely hirtelen a mellékterményből elsőrendű produktummá vált. Most tehát csak arra kell törekedni, hogy mindezek a cikkek minőségben elsőrendűek legyenek s menniységben megfelelőek, így a közvetítőkereskedelem kellő alapot s terrénumot kapjon, hogy exportra irányulhasson. Az eredmény egyes területeken kiváló s kormányzati irányítás nélkül létre is jött egy magasabb földművelés, mely évről-évre jobban hódít. Ott vannak a nagykőrösi mezők, ahol már az utolsó években sok száz holdat ültetnek tele paradicsommal s ezt részint nyers állapotban, részint helyi gyárakban feldolgozva szállíthatják a külföldre. A mai gazdaság útja az, hogy egyre több földterületet hódít el a kertészet az őstermények elől. Ahol a föld kertészeti célokra alkalmas, ott a búzatermelés rohamosan adja át a helyet a kerti ásónak. A földmíves lakosságnak tehát első jóltevője az, aki a földet kezébe adja, második az, aki megtanítja az új utakra. Szervezet és szervezkedés nélkül ma már lehetetlen a gazdának helytállania a felfokozott nemzeti feladatok között. Szervezkedésre azonban csak most indul a népünk. Jászberényben az idén állították fel a gazdák maguk közt az első tejszövetkezetet. Mit csináljon a fölösleges terményével a falusi és tanyai gazda, ha nincs biztos felvevő?... Ahol csak néhány gyümölcsfa van, ott az alma a padláson rothad. De a nagy gyümölcstermelő falvakban már három almafából többet tud pénzelni a szegény ember, mint egy hold föld búzaterméséből. Be kell tehát kapcsolódni a világcirkulációba, a nemzetközi szükségletekbe a termelésnél, ezt azonban maga erejéből a kisember elérni nem tudja. E pillanatban a fiatal magyar gyümölcstermelésnek olyan óriási és végzetes veszedelme van, mint a múlt század végén a szőlőművelésnél a filokszera volt. A pajzstetű ez a mindent elérő és tönkretevő kór. Azonnal és gyorsan segíteni kell, különben elvész a gyermek. Meghal a nemzetgazdaságnak egy új és erőteljes ága. A kormányzat felismerte a veszedelmet, nem volt nehéz felismerni, mert a határon megállítják a vagont és nem ereszti be egy ország sem azt a gyümölcsszállítmányt, melyben csak egy pajzstetűt is találnak. Kiadtak tehát egy rendeletet, mely megtiltja, hogy a gazda a saját gyümölcsfaalanyát egyik határból a másikba szállíthassa. Ma csak hatóságilag ellenőrzött gyümölcsfaiskolák szállíthatnak gyümölcsfacsemetét. Amilyen szükséges és egészséges első pillanatra ez a rendelkezés, következményeiben annyira végzetes. Ennek következménye lett óriási gyümölcsfa-alany kivitelünknek az egyik napról a másikra való megszűnése. Újszegeden kétségbeesve jajgatnak a kisgazdák, mert millió példányokra menő kivitelük teljesen megszűnt. Kénytelenek az utolsó kéthárom évben kivágni a sokszáz holdra menő gyümölcsfa-iskolákat, melyeket különösen Németországba szállítottak, ahol a magyar gyümölcscsemetét kedvelték s most újra eke alá kell venniök a földet, hogy valamiképpen legalább az adót be tudják hozni belőle. Nem elég tehát a tiltó rendelkezés: a kormányzatnak segítő és gyógyító kezet kell nyújtania. Nem elég kivágni a fertőzött fák ezredeit, meg kell azokat menteni, a gazdákkal együtt, akik éjt-napot és véres verejtéket fektettek bele. Szegeden a gyümölcskertek megmentésére azonnal szakembereket kellett volna beállítani, akik a gazdákkal karöltve mindent elkövessenek, állami segítséggel, a pajzstetű kiirtására, hogy a forgalom lehetőleg meg ne szűnjön s a termelés folytonossága biztosítva legyen. Itt van másik példának a szeszfőzés kérdése. El kell hinnünk, hogy az állam könnyebben tud gazdálkodni a szeszkartel segítségével, mely nagy tömegben dolgozik, tehát az államnak könynyen tud nagy jövedelmet biztosítani. Ennek azonban az lett a következménye, hogy a kisgazda képtelen megbirkózni a szilva- és gyümölcsterméssel. Csak annyi haszna lehet belőle, ha a szilváját nyers állapotban el tudja adni a kereskedőnek. Mivel azonban a szilvának csak a legelső minőségét lehet eladni, ott marad a nyakán a silány tömeg, amelyet kénytelen elhullatni és semmibe venni. De gyakran még az első minőségét sem adhatja el, ilyenkor ezer s ezer vágón pusztul el és lesz semmivé, mert nem főzheti ki szesszé. A főzési illetékek oly magasak, s annyira nehézkesek, hogy nem érdemes erőt s munkát vesztegetni rá, a gazda készen megveheti a szeszt annyiért, amennyibe neki kerül. Az állam gazdálkodásának arra kell Mindazon mérgezési eseteit leküzdésénél, melyeket romlott ételek okoznak - tehát főleg húsmérgezés vagy gombamérgezés előfordulásakor - a gyorsan ható természetes Ferenc József keserűvíz azonnali használata rendkívül fontos segédeszköz. Híres orvostudományi könyvekben felemlítik azt is, hogy a Ferenc József víz ólommérgezésnél, mint specifikus ellenszer, teljes mértékben beválik. tmaam A ROYAL szálloda TÉLIKERTJÉBEN december hó 1-től minden délután és este Jan & Patrick Hofffmann a kontinens isgg jobb társs-zenekara vendégszerepei Polgári éttermi és kávéházi árak Zenetányér nincs. Százalékos borravalórendszer lene gondolnia, hogy az adófizető kisember képes legyen saját keserves termését értékké változtatni. Számtalan ilyen példa van: itt van most, mint legaktuálisabb a baromfipiac kérdése. Néhány nagykereskedő exportcég az utolsó évtizedben a magyar baromfit egész Európában elsőrendű cikké emelte. Most egyre többet tárgyalnak arról, hogy a baromfikereskedelmet ki kell venni a kereskedők kezéből és államilag szervezni meg az exportot. Ahelyett, hogy örülnének, hogy kialakult a baromfikivitel, mely anélkül is a legnagyobb veszedelmekkel küzd. Az idén, éppen a mai napokban, a londoni piacon megbukott a puska-export, mely a legnagyobb kiviteli águnk. (Baromfiból többet vesz be külkereskedelmünk, mint búzából az utolsó években.) Odakint azonban nagy konkurrenciát kaptunk, a jugoszláv és olasz baromfi s az izlandi a londoni piacot elhalmozta, úgy hogy a harmadévivel szemben, tavaly már huszonötszázalékos veszteséget szenvedett az ár s tavaly óta újabb huszonöt százalékot. Még két év előtt a puska kilója egy pengőtől egynegyvenig terjedt, ma már csak hatvan fillérért vehetik át a kistermelőtől s még ez is kockán forog, éppen most azon a ponton van, hogy be kell szüntetni a vásárlást. A Dunántúl és a felső vármegyék puskamennyisége még egyáltalán felvásárolatlan. A kormányzatnak legelső feladata ezekben a nehéz napokban az, hogy kitalálja, mivel jöhet a kereskedelemnek segítségére, hogy azzal karöltve megmentse és elhelyezze a kisgazdatömeg óriás értéket képviselő terményét. Isten ments, hogy valaki azt mondja, hogy nem az az első feladat, hogy a nagy aránytalanságokat megszüntesse. Ott vannak a nagy embermedencék, a munkásproletariátus szédületes halmai az Alföld nagy proletárközségeiben: ezeket földhöz kell juttatni minél előbb s minden áron, hogy az emberi munkaerő, minden nemzeti érték között a legbecsesebb, a maga munkahelyéhez jusson, de ezzel egyidejűleg azonnal menteni kell a meglevőt és ettől függetlenül segítségére kell menni annak a kicsinek, ami már megvan és munkában áll. Aki megtanítja a földmívest arra, hogy a házát talajvízmentesen építse, az éppen olyan jóltevője a nemzet életének, mint az, aki földet ad neki. (Jászberényben rémülten láttam, hogy majdnem minden ház vizesfalú ebben a kezdődő télben. Egy kétholdas kisgazdával beszéltem, aki elmondta, hogy bizonyos talajon a gyerekek mind meghalnak és a felnőttek is mind soványak és aszottak. Számtalan feladat vár egy körültekintő kormányzatra s sajnos, a kormányzat is éppen olyan kezdetleges stádiumban van, mint a földművelés és maga a földeloszlás kérdése. Hálásnak kell lenni a Magyarországnak, hogy helyet adott a Kerek Mihály kitűnő tanulmányának, mely a magyar sajtóban talán első eset, hogy ily nyíltan, tudományos higgadtsággal és körültekintő gondossággal tárgyalja le ezt a kérdést, de ezzel egyúttal ki kell bányászni a többi feladatot is, melyek a nemzet jövőjének megépítésére irányulnak. Gömbös és Kánya tájékoztatást ad Géniről a külügyi bizottságban (A Magyarország tudósítójától.) A képviselőnz ma délután folytatja az erdőtörvényjavaslat részletes vitáját. Valószínű, hogy a mai ülésen be is fejezik a részletes tárgyalást. Ezenkívül kisebb jelentőségű nemzetközi egyezmények és mentelmi ügyek szerepelnek a napirenden. Holnap délelőtt 11 órakor lesz a külügyi bizottság ülése. Az ülésen, amelyet Farkas Tibor és Rassay kérésére hívott össze Walkó Lajos, a bizottság elnöke, Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter tájékoztatja a képviselőket a külpolitikai helyzetről, különös tekintettel a jugoszláv panaszra. A tájékoztatás elé természetesen nagy érdeklődéssel néznek. A képviselőház a jövő héten nem tart ülést. Csütörtökre esik ugyanis Horthy Miklós kormányzó névnapja és a parlament ezen a napon nem szokott ülésezni. Szombaton pedig ünnep van. Tárgyalási anyaga különben sincs a képviselőháznak. Értesülésünk szerint a kormány karácsony előtt már nem is fog nagyobb jelentőségű törvényjavaslatot benyújtani. A legközelebbi ülést december 11-re hívják össze. Három-négy napon fog ülésezni a képviselőház, hogy letárgyalja az előtte fekvő kisebb javaslatokat. Valószínűnek tartják, hogy 12-e táján a felsőházat is összehívják. A felsőház előreláthatólag két-három nap alatt végez a képviselőház által már elfogadott törvényjavaslatokkal. Politikai körökben arra számítanak, hogy bár 15-én már megkezdődhetne a képviselőház karácsonyi szünete, 20-ra még összehívnak formális ülést a felsőház üzenetének átvétele céljából és mint már jelentettük, hír szerint ezen a 20-i formális ülésen fogja Gömbös Gyula miniszterelnök a választójogi törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszteni. A SÍ IBHST-WJZEUS AUÜCIÓI SHgr PUDA-PF.ST.VI.. NAOYMrzÖ UCCA A hiéchii tagéii régi műtárgyai valamit egyéb műtárgyak és bútorok kerülnek eladásra KIÁLLÍTÁS: 1934 december 2-től 9-ig, délelőtt 9-től délután 5-ig AUKCIÓI 1934 december 10-től naponta délután 1 4-től