Magyarország, 1935. február (42. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
Yíj/r ' I Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG XLII. évfolyam, 27. szám ♦ Szerkeszti Szerkesztőség és kiadó, Budapest, 1935. . uv » ■ w gy q hivatal telefonszámláit február 1. péntele ZILAHI LAJOS 45-5-50 - 57-ig, 46-4-18 A sötét falu Valami egészen ázsiai, vagy talán még inkább négerízű társadalmi sötétségre lehet rálátni a csökmői arzénes asszonyok tárgyalásán keresztül. És éppen itt van a baj. Abban hogy e démoni jellegű falusi szenzáció éppen elég érdekes és különleges ahoz, hogy a róla szóló tudósítások helyet kapjanak a külföldi sajtóban is. Szinte látja az ember a nagy, nyugati újságok lepedőoldalait és a kolumnán a csökmői cikket. Elferdített nevekkel, túlszínezett részletekkel. Mindegy, az egészben az a fontos, hogy a dolog Magyarországon történt. Azon a Magyarországon, ahol már volt hasonló, világszerte ismertetett mérgezési per, a tiszazugi boszorkányok ügye. Nem kell hozzá telepatikus fenoménnek lenni, az ember könnyen kitalálhatja, hogy milyen gondolatok kelnek a nyugati újságolvasó fejében, amikor egy kicsit elmereng a cikk után: *Óh, milyen érdekes, milyen kultúrától meg nem érintett, szűzi föld lehet ez a Magyarország, méregkeverő boszorkányaival. Nem lenne rossz egyszer elmenni oda — persze alaposan fölszerelve fegyverrel és rovarporral — tanulmányozni a kőkorszakbeli népek erkölcseit!* Természetes, hogy nem igen juthat más a nyugati ember eszébe. Hiszen a legtöbbször csak olyan dolgokkal kapcsolatban olvashat Magyarországról, mintha még mindig lótejet innánk és a nyereg alatt sütnénk a rostélyost. Mert az, hogy itt az ország közepén egy milliós, modern nagyváros áll, kivilágított színházakkal, légfűtéses iskolákkal, tiszta kórházakkal, hogy az országútjaink háromnegyed része jó, hogy a mi megcsonkított kis területünkön mennyi egyetem működik — az mind nem érdekes a külföld számára. A kultúra nem érdekes dolog, nem híranyag. Annál inkább híranyag azonban az arzénes asszonyok históriája, az ilyesminek olyan jó, ázsiai jellege van s pompásan kiegészíti a »paprika« és a »zsardasch« által alkotott vonásokat. Ezért gondoljuk, hogy kár nekünk ekkora lármával tárgyalni a hasonló ügyeket, még abban az esetben is, ha ezek az ügyek a saját magunk számára is érdekesek. Ha van valahol alapos ok rá, hogy egy bűnpárt, amennyire az emberi tisztesség megengedi, a sajtó, az államhatalom és a társadalom egymással karöltve, lehetőleg »csöndesen« tárgyaljon, az ilyen szenzációk azok. Hiszen két évtizede sem vagyunk még teljesen„ független ország, nagyon vigyáznunk kell fiatal hírnevünkre. Ez az egyik része a dolognak. Ez szól kifelé. Befelé pedig? A csökmői pör, ráduplázva a tiszazugi afférra, rettentő erővel mutatja meg, hogy az európai nívóra emelkedett Magyarország földjén még mindig milyen fekete foltok akadnak-Nem lehet szépíteni a dolgot. Apor messzi hátravilágít a sötétbe süllyedt falu, a tudatlan szegénységben vergődő parasztnép problémáira. A reformok sürgető szükségességére mutat a méregkeverő csökmői asszonyok pőre. További munkát és erőfeszítést követel az ügy csillag alatti magyarázata. Még több iskolát, még több és még jobban képzett tanítót. Lámpást és kenyeret a hideg sötétbe. Mert nagyon kicsinyek vagyunk. Nem tűrhetünk a testünkben ilyen beteg foltokat. Mert itt van Budapest, kényes tisztaságával, büszke szépségével és művelt igényeivel. És ha más nem, hát a harmóniaérzésünk is megmondhatja, hogy ennek a városnak nem lehet veszedelmes következmények nélkül olyan vidéke, ahol a méregkeverés nem kivételesebb művelet, mint akár a barackbefőzés. 4000 pécsi bányász üzenete a föld alól IHWHI1T Ilii I ■ ■ > m III Ilii III V 1 Ü^HIIII 11 |, I Min mii mi HII ff ff TOTOgM— Mkisantant szakítással fenyegette meg Franciaországot Laitbachban szerkesztették meg az ultimátumot Csehszlovákia német félelméi — Laval Ígérete az angol-francia egyezménytervezet Flandiin és Lával Londonba utazott Párizs, január 31. (A Magyarország tudósítójától.) Párizsi idő szerint 12 óra 10 perckor utazott el Londonba Flantin miniszterelnök és Laval külügyminiszter. Egész törzskar kísérte a francia minisztereket, köztük a miniszterelnökség és a külügyminisztérium főtisztviselői, így León Noel, a prágai követ, a miniszterelnökség új vezértitkára, Alexis Leger, a külügyminisztérium főtitkára, René Massigli Franciaország állandó népszövetségi megbízottja. A pályaudvaron a búcsúzásra megjelent a kormány valamennyi tagja és a diplomáciai testület. Elutazás előtt még egy utolsó taácskozás volt Laval külügyminiszter és Sir John Clerk párizsi angol nagykövet között. Ami a Londonban szóba kerülő francia katonai biztosítékokat illeti, mértékadó helyről azt az értesülést szerezte a Magyarország tudósítója, hogy a terv az, hogy kiterjesztik a locarnói szerződéseket egy légi védelmi egyezménnyel és szabatosan körül fogják írni a megtorló intézkedéseket, de erről Londonban forma szerint nem kötnek szerződést, mert megelőzőleg a francia és az angol vezérkaroknak meg kell vitatnsok a részleteket. (T) téve, hogy Genfben általános egyezmény jön létre, amely majd a végrehajtási biztosítékokat is magában foglalja. Szó van arról is, hogy a fennálló regionális egyezményeket általános európai egyezménybe kebelezzék be. Németországnak vissza kell térnie Genfbe, hogy szerződéses korlátozásaitól megszabaduljon. 18. laffoachi ultimátum A News Chronicle diplomáciai levelezője szerint a francia miniszterek londoni megbeszélései alkalmával vezető szerepet játszik majd Litvinov javaslata, amely szerint Németország, Oroszország, Lengyelország, a Balti államok és Csehország támadást kizáró és kölcsönös segélynyújtási egyezményt írjanak alá; ebben egyszersmind a jelenlegi keleteurópai határok tiszteletben tartására is köteleznék magukat. Németország ellenezte ezt a tervet és Anglia sem lelkesedik érte, de a kisantant felelevenítette azt, mert attól tartott, hogy a londoni megbeszélések francia-angol-német megegyezéshez és ennek következtében a nyugati helyzet megszilárdulásához vezethetnek, minek következtében Franciaország megszabadulna a nyugati helyzettel kapcsolatos aggodalmaitól és Németország terjeszkedési Mi lesz az angol-francia egyezményben ? London, január 31. A kormány az éjszakai órákban az alsóházban minisztertanácsot tartott, amely a francia miniszterek londoni látogatásának előkészítésével foglalkozott. A Times szerint a párizsi angol nagykövet és a francia külügyminisztérium között folyt megbeszélések tegnap délelőtt formulatervezetet eredményeztek, amely a két kormány megegyező nézetét fejezi ki a fegyverkezés kérdésében. A formula főbb vonásai a következők: Anglia teljes mértékben magáévá teszi a Rómában aláírt francia-olasz jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatot, amely megengedhetetlennek minősíti Németország egyoldalú fegyverkezési tevékenységét. . A felek megerősítik az 1932 december 15-iki öthatalmi nyilatkozatban foglalt egyenlőségi elv gyakorlati megvalósításának szükségét. A javasolt megoldás abban áll, hogy a békeszerződés ötödik (leszerelési) fejezetének bizonyos szakaszait közös nyilatkozattal hatálytalanítsák, fel