Magyarország, 1935. március (42. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

4 gyantásért 9 pengőt, a fenmaradó 27.6 köbméter után 2.76-ot, vagyis összesen 11.76-ot, tehát megint 24 fillér haszon ■Mutatkozik a város javára. A négyszobás lakásnál az átlagos fogyasztás 79.2 köbméter, amiért eddig fizetett a közönség 15.84 pengőt. Az alapdíj után az új rendszer szerint fizetne 12 pengőt, a 39,2 köbméter után az olcsó tarifával 3.92-őt, tehát összesen 15.92 pengőt. Tehát még itt is a mostani fogyasztás mellett a lakó 8 fillért fizet rá. Ezek a számadatok semmiesetre sem fogják megnyugtatni a közön­séget, mert az olcsó tarifát igazán csak akkor élvezheti, ha az eddiginél többet fogyaszt, már­pedig a gazda­sági viszonyok — sajnos — olyanok, hogy a takarékosságra szükség van. Új alapokra kell fektetni a reformot Érzik is a gázművek, hogy ettől a megoldástól a közönség nem lesz­­túl­ságosan elragadtatva és ezért, kifej­tik, a közönséget rá kell venni, hogy a lakásokban a konyhai melegfellátás és melegvízszolgáltatás is gázzal tör­ténjék. Az eddigi háztartási gáz át­laga a fogyasztókra kiszámítva 51,9 köbméter, ha azonban minden meleg­víz és melegellátás gázzal történik, úgy a havi átlag felmegy 95 köbmé­terre. Ezt a 83%-os különbséget sze­retné a gázművek­­kihasználni. Komplikált számítással kimutatják, hogy a közönség 57 millió köbméter fogyasztását a már mostani fogyasz­tóknál 98 millió köbméter fogyasztás­ra lehet felemelni. . A gázvezetékkel ellátott, de gázt nem használó háztartások száma a ki­mutatás szerint 11­ 289 volt, a gázveze­tékkel el nem látott háztartások szá­ma pedig 79.532, összesen tehát 90.828 háztartás nem használt gázt. Ezeket is meg akarja nyerni a gázfogyasztás­nak a gázművek. Ezek az adatok csak azt mutatják, hogy a gázműveknek alkalma volna terjeszkedni, ha olcsóbb gázt­ adna a mostani tarifa. Ki kell azonban jelente­nünk, hogy az új tarifa túlságosan ser­kentően nem fog hatni, mert hiszen tényleges olcsóbbodást a mai állapot mellett csak az egyszobás kategóriák­nak nyújt, valamint olyan magas ré­giókban, amelyek már nem sokat je­lentenek a közfogyasztás szempontjá­ból. Olyan gáztarifát kell adni és a hő­­fogyasztást olyan alacsonyan kell megállapítani, hogy a mai fogyasztás mellett is lényegesen olcsóbban kap­jon mindenki gázt, akkor a meglévő fogyasztók is többet fogják használni a gázt, a rezsóról áttérnek a tűzhely­re és azok, akik eddig nem vezették be a gázt, igyekezni fognak az olcsó melegszolgáltatást kihasználni. Az nagyon helyes, hogy a gázművek elindult a reformok útján, de olyan újítást kell keresnie, hogy a nagykö­zönség előtt világos legyen az új ta­rifa propagandaereje. I Ideges embereknek és lelkibetegek­nek az igen enyhén ható, mindig meg­bízható természetes Ferenc József ke­serűvíz — reggel éhgyomorra egy po­hárral bevéve — rendes bélműködést, jó emésztést és elegendő étvágyérze­tet teremt. Sertésvásár A mai ferencvárosi sertésvásárra felhaj­tottak 3680 darab sertést. Tegnapi marad­vány 268 d­arab. Árak élősúlyban kilo­­gramotiskint: elsőrendű uradalmi zsírser­tés, páro­ukint 340 kilog­ramot­ felül, 73—75. Szedett közép 62—66, silány 54—58 fillér. Az irányzat élénk volt. Állahásár. A mai vágómarhavásárra felhajtottak 513 darab vágómarhát, ökör, legjobb mi­nőség 44—49, kivételesen 53, középminőség 32—40, gyenge 22—30. Bika legjobb 40—48, kivételesen 50, közép 30—38, gyenge 22—28. Tehén legjobb 44—50, kivételesen 53, közép 32—40, gyenge 22—30. Növendékmarha 36— 48, csontoznivaló 12—18. A vásár irányzata lanyha volt, a príma minőség árai válto­zatlanok maradtak, míg a közép- és gyenge minőség 3—4 filléres árveszteséget szenvedett. ■A mai sertésvásárra felhajtottak 3948 darab sertést. Könnyű sertés 54—58, közép 62—66, uradalmi nehéz sertés, páronként 340 kg-on felül 73—75. A vásár irányzata tekintettel a kis felhajtásra élénk volt. A príma minőségek árai 2—3 fillérrel drá­gultak. BE30 BeDBHBaaBBEHEDBSSQGJEGinE MAGYARORSZÁG 1935. március 1. péntek Hat hét múlva megkezdik a Margithíd kiszélesítését Önkét volt ma Fabinyinál a hidakról és a Tabánról (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt nagyszabású értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban a Margithíd kiszélesítése és egyéb fontos hídépítési problémák dolgá­ban. Fabinyi Tihamér miniszter el­nökölt a tanácskozáson, amelyen az összes társminisztériumok, a közmun­katanács és a főváros képviselői is résztvettek. Fabinyi bejelentette, hogy a Mar­githíd kiszélesítésére vonatkozó elő­zetes megbeszélések befejeződtek. Óhaja, hogy az építkezés hat héten belül meginduljon, miután az ötmil­lió pengős költségelőirányzat amorti­zációja és kamatszolgáltatása az ál­lam és főváros megegyezése föléé­én most már biztosítva van. Közölte továbbá a kereskedelemügyi miniszter az értekezleten, hogy 1937 végére előreláthatólag teljesen elké­szül a Boráros téri híd, amelynek épí­tése három évvel megrövidül. Ennek pénzügyi előfeltételei meg vannak te­remtve. Ismertette az óbudai híd építésének az ügyét is. Külön pénzügyi meg­oldással fognak hozzá e híd munkála­taihoz. Szükség van arra, hogy egy­séges építési szabályzat jöjjön létre a fővárosban és az országban. Ezt megoldja az építésügyi és közszabá­lyozási törvényben, amely már telje­sen elkészült. A Tabán rendezésével és a Rudas­fürdő átalakításával is foglalkozott a mai értekezlet. A miniszter mindezek­ben a kérdésekben most már a pénz­ügyi alátámasztás lehetőségeit akarja megteremteni. ­ Ankara, a kávéházak eldorádója 150 kávéház a 80.000 lakosú török fővárosban 10 fillér a fekete Ankara, február hó (A Magyarország alkalmi tudósítójától.) Ankara a kávéházak városa: a 80.000 la­kosú városban körülbelül 150 kávéház mű­ködik. Legnagyobb részük az Anafartalar utcában van, ebben az uccában alig van ház, amelyben ne volna kávéház. És ez a rengeteg kávéház majdnem ki­vétel nélkül igen jól megy. Aminek egyik legfőbb oka az, hogy az árak rendkívül olcsók. Magyar pénzre átszámítva alig 1­4—20 fillérbe kerül egy fekete. 20 fillért csak a legjobb kávéházakban kérnek a feketéért. Az ankarai kávéházakat három csoport­ba lehetne osztani. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeket a tisztviselők és az intelligencia tagjai látogatnak. Többnyire sakkoznak vagy bridseznek a vendégek ezekben a kávéházakban. Olvashatják az ankarai és az isztanbuli újságokat is. Kül­földi lapokat nem tartanak az ankarai ká­­véházak. Csupán egyik kaszinó gondosko­dott tagjai részére francia és német újsá­gokról. A második csoportba az a­ranyifjúsági kávéházai tartoznak. Ezeknek a kávéhá­zaknak a legfontosabb része a biliárd­terem. Az ankarai aranyifjak legkedvel­tebb szórakozása ugyanis a biliárdozás. De a legnagyobb csoport, amelyhez az ankarai kávéházak túlnyomó többsége tar­tozik, a harmadik. A szegény emberek kávéházai őriztek meg legtöbbet a régi török kávéházak eredeti jellegéből. Van­nak köztük olyanok, amelyeket majdnem kizárólag egy-egy török vidék lakói láto­gatnak, ha ügyes-bajos dolgaik intézésére a fővárosba jönnek. Van egy kávéház, amelybe úgyszólván csak erzerumiak és olyan, amelybe csak trabzoniak járnak. Vannak aztán mesterségekhez kötött kávéházak is: asztalos-, kovács-, borbély­­kávéházak. Sűrű füstben, összezsúfolva a kis asztalok körül, élénk taglejtésekkel tárgyalják a politika és a mesterség kér­déseit ezekben a kávéházakban az ankarai­ iparosok. Beszéltünk az egyik legjobb ankarai kávéház tulajdonosával Bay Nuri-vel. Legfőbb becsvágya, hogy nyugateurópai színvonalra emelje kávéházát. — A török kávéházak legnagyobb hiánya az, hogy nem tartanak újságokat — mon­dotta. — Ezen segíteni kellene. Aztán rádiót is kellene k­iszerelni a kávéházak­ban. Az enyémben már van. Nagyon sok vendég rendszeresen olyankor jön a kávé­házba, amikor érdekes műsort ad a rádió. Az a baj, hogy az állam adót vet ki a ká­véházakban felállított rádióra, pedig ép­pen ellenkezőleg: jutalmat kellene adni az olyan kávésoknak, akik rádiót tarta­nak, mert ezzel hozzájárulnak a nép mű­veléséhez. És kétségtelen, hogy a mai Törökország­ban a legtöbbet hangoztatott jelszó: a népművelés. Mindennél fontosabb ,e­le­né­„ mai szemében, " .. . Különben érdekes újítással próbálkoz­nak az ankarai kávéházak. A kávé és a tea helyett rá akarják szoktatni a vendé­geket az országban termelt gyümölcsök: szőlő, füge, mandula, mogyoró fogyasz­tására a török gazdasági élet érdekében, így akarnak alkalmazkodni még a kávé­házak is­ az új török állam követelmé­nyeihez. /­ francia n­ő azé­s őszinte története / Jestics diktatúrát állít Macsek elé ,, London, február 28. A Daily T­elegraph belgrádi tudósí­tójának jelentése szerint belgrádi politikai körökben mindjobban erő­södik az a meggyőződés, hogy Jes­tics miniszterelnök a katonai önkény­­uralom visszaállítására törekszik. Pál­ herceg a leghevesebben ellenzi ugyan ezt a tervet, de a kormányzó­tanács­ másik két tagja szívesebben látná az önkényuralom visszaállítá­sát, mint a kormány választási terveit. A kormány legtöbb tagja is kész hozzájárulni az önkényuralom vissza­állításához, annyira félnek a Macsek­­féle hatalmas ellenzéki csoport meg­semmisítő választási győzelmétől. Azt hiszik, hogy ha megismétlődnék a brodi vérengzés, vagy ha a kormány vereséget szenved a választásokon, azonnal kihirdetik az önkényuralmat. Mindenét eladja Morgan, mert már „fáradt“ New York, február 8. (A Magyarország külön tudósítójától.) Arra a hírre, hogy Morgan áruba bocsátja mű­gyűjteményét, köztük a világhírű mi­niatűr-gyűjteményt, amely francia, hol­landi és angol mesterek 900 remek darab­ját tartalmazza, a világ minden részéből New Yorkba jöttek a nagy műkereskedők. Morgan azt mondja, hogy összes művgyűj­­teményét el akarja adni, sőt egész vagyo­nát és vállalkozásait is pénzzé, kívánja tenni, mert már nem­ foglalkozhatik pénz­műveletekkel, hisz már 68 éves. (..) Enyhítik az olasz beviteli korlátokat Róma, február 28. Az olasz behozatal kontingentálása ügyében február 16-án kiadott rende­let ellen a külállamok képviselői hi­vatalos lépéseket tettek. Ennek foly­tásár új tárgyalások indultak meg s a végleges behozatali szabályzat majd április 1-én lép életbe A kompenzá­ciós­ árucserét­­ előreláthatólag a klí­ringrendszer alapján fogják lebonyo­lítani. Összeomlott egy kispesti ház (A Magyarország tudósítójától.) Kispesten, a Jókai utca 118. számú ház nagy robajjal összeomlott. Em­beréletben kár nem esett. Megállapí­tották, hogy a házat a legutóbbi viha­rok rongálták meg. Húsvásár Készlet: nagy marha 2 (2), növendék 3 (1), borjú 395, (375), félsertés, lehúzott 171 (151), szalomnás 271 (251), süldő 278 (248), malac 101 (30), juh 'h (’A), bárány 990 (100). Zárójelben az eladottak száma. Arak: marhahús, csontozni való 32—50, növemdé­k 66, borjú, bjízben I. 1.12—1.20, II. 96—110, sertés, lehúzott 74—84, szalonnás 76—86, malac 90—110, süldő 72—88, juh 90, sertészsiger 65, zsiradék 1.10, bárány, bőr­ben 80—1.15. A vásár közepes volt. Közepes vízállás A­­ földmívelési minisztérium víz­rajzi osztálya jelenti: A Duna Passaunál és Komárom— Paks között apad, máshol árad. Po­­zsonyig alacsony, Oroszvár—Baja kö­zött közepes, lejjebb magas vízál­ású. Mai dunai­­ vízá­lások: Passau 342, St­udin 347, Stein 69, Bécs 45, Po­zsony 732, Komárom 373, Budapest 319, Paks­­298, Baja 404, Mohács 428, Gör­­ bos 486, Újvid­ék 411, Zimony 482. A Dráva Ba­­csk­ál 323. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 152, Vásárosnamény 384, Tokaj 4­0, Tisza­füred 400, Szelnek 364, Csöngl­éd 322, Szeged 330. A Szamos Csengem­­ 258. A Körös Békésnél 610, Gyantánál 640. A Balaton Siófoknál 92. A Velencei ti Agár­ánál 18. A Tisza Tokajnál és Csong­ódtól a hatór­ig jégmentes, egyebütt szórvá­nyos jégzajlás van. * ^ 4* B­­JHfBli f MA sat 4ph­otto­m?, lutfo-TM r i M tn 'nj'os és raf j-­ak’ KÖNYVET a legolcsóbban és leggyorsabban Az Est könyvesboltjában, Erzsébet körút 20, vásárolhat.

Next