Magyarország, 1935. május (42. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
2 többi tagja. Az arisztokraták külön csoportot alkottak Károlyi Gyula, grófal az élükön. Ott volt Széchenyi Bertalan gróf, Andrássy Géza gróf, Perényi Zsigmond báró és Teleki Tibor gróf koronaőr. Purgly Emil körül a mezőgazdasági életvezető személyei csoportosultak Csanády Frigyes gyalogsági tábornok Dáni Balázs tábornokkal állott az előtérben. Osvald István kúriai elnök vezetésével a felsőbíróság elnökei is ott voltak. A baloldalraekkor már bevonultaka társalgóból a képviselők. Bethlen István gróf nem volt látható a megnyitó ülésen. Háromnegyed tizenkettőre már mindenki helyén volt. A karzatok zsúfolva, mint egy csodás ékszer szikrázott a kupolacsarnok körbefutó páholy- I sora. Az aranyeirádás oszlopok között a roskadozó karzatok vakító fényes- Iségben. I A kormány Megérkeztek a kormány tagjai. Elől Gömbös miniszterelnök, utána a többi miniszter. Gömbös teljes tábornoki díszben, cobolyprémes mentében. Kozma Miklós belügyminiszteren gyönyörű fekete, Zrínyi-korabeli díszmagyar volt. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter is fekete díszmagyarban jelent meg. Lázár igazságügyminiszter is, Hóman. Darányi miniszter szintén. Fibinyi pénzügyminiszteren ősi, súlyos, bordó díszmagyar volt. Megjön a kormányzó A főbejáratnál felsorakoztak a fogadásban résztvevő előkelőségek. Elől a korelnökök: Sándor Pál és Fiaik báró, köztük Gömbös Gyula, kétoldalt a kormány tagjai. A várakozás izgalma érzett a levegőben. Az oroszlános főkaputól jeladás jött: érkezik Horthy Miklós kormányzó. Pontban 12 óra. A téren szól a katonazene. A kormányzó belépett az országház kapuján. Elől az alabárdos testőr, kétoldalt mereven állnak sorfalat a vörösbársony szőnyeges lépcsőzet szélén az alabárdos palotaőrök. A testőr mögött a háznagyok, utánuk egyedül Horthy Miklós kormányzó, majd Vértessy Sándor a polgári és vitéz Keresd és Fischer Lajos tábornok, a katonai iroda főnöke, végül Koós Miklós szárnysegéd. A menetet testőrök zárják be. A kormányzó kezet fogott Gömbös miniszterelnökkel, majd a korelnökök üdvözlését fogadta. Megrázta Sándor Pál és Fiath báró kezét. Azután kiformálódott megint a menet. Elől a háznagyok, aztán a korelnökök, a kormány tagjai, a kormányzó, balján Gömbös miniszterelnökkel. Felhaladnak a díszemelvényig. Horthy kormányzó megáll a rádió mikrofonjai előtt. Mennydörgésszerű éljenzés harsan fel. A képviselők, felsőházi tagok kalapjaikat a levegőben lengetve üdvözlik az államfőt. A kormányzó tengernagyi díszegyenruhájában, mellén a nagy magyar érdemkereszt széles zöld szalagjával, kardja markolatán pihenteti kezét. Az'éljen-' zés csillapultával kissé előbbre lép és megkezdi hatalmas megnyitó beszédét, szellemében hivatva lesznek szolgálni a folytonos fejlődést, a nemzet belső életének megsokszorozását és a minden szélsőséges érzéstől tartózkodó építő munka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. (Lelkes éljenzés.) gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfentartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. (Hosszantartó éljenzés ) A kormányzó most pillanatnyi szünetet tartott, majd így folytatta: MAGYARORSZÁG 1335. május 1. szerte Horthy kormányzó nagy beszéde Horthy Miklós kormányzó ezután a következő beszéddel nyitotta meg az országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. . .— Az országgyűlés tanácskozásai, a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nemlehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek... megnyugvása, békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma Csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. (Lelkes éljenzés és taps.) „Mi gondolhatna ma új háborúra?** — A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma új háborúra, ki akarna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni. — Ám a béke fentartása, az igazi, béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és sajnos, még ma is tehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövő építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek HQ N3E1E1E3Q01D130EQQ30[-]QEEIQB330 Székrekedésnél, gyomorrontásnál,, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél,, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyo-. mórra egy pohár természetes Ferenc József keserűvizet, túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szíreket kikerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. •békés és termékeny kibontakozás — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbítatlan ellenálló erőt tanúsított■ Nemcsak, hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fentartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételt. ,, A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymásközti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is öszszefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. a nemzet részvétele az európai béke megteremtésében — A magyar nemzet készségét fejezik ki aziránt, — mondotta emelt hangon az államfő — hogy részt vegyen az európai béke és együttműködése nagy művének megteremtésében. (Hosszantartó éljenzés.) A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi békeügyet is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. (Zúgó taps.) Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életeinek gyarapításához, hazásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság *» A nemzetnek meg kell újhodnia“ — A nemzetnek, ha továbbra is tel- l jesíteni akarja történelmi küldetését, s meg kell újhodnia gazdasági, szociá- lis, jogi, kulturális és politikai vonat * Elsősorban saját erőnkből... A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodnunk a nemzet belső gazdasági megerősödéséről és a nemzeti termelés folytonosságának fentartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlő elve: a nemzeti jövedelem növelése és annak, a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával, helyes és igazságos elosztása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó nagy munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítanunk. a pengő vásárlóerejének fentartása Ennek keretében nagy súlyt kell helyeznünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kel mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni ÜTAZAS tNMACAM KÖBÜL KORItíCm: TÓPARTI MUZSIKA Á*A-íO