Magyarország, 1935. július (42. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
XLll. évfolyam, 147. szám Budapest, 1935. július 2- kedd Szerkeszti ZILAHY LAJOS ! Ára 1® fillér MAGYARORSZÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámláit 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 Deputáció A csongrádi kormánybiztos-főispán karddal vágta le a fejét a deputációknak. Rendeletet adott ki, hogy ezentúl az ő hivatalában csukott ajtó fogadja a küldöttségjárásokat. _ Tetszik nekünk ez a rendelkezés. ^^Mert örülni tudunk minden olyan ^■mozdulatnak, amely a magyar fa tér- Hpzsét befutó láncokat és folyondárokat könyörtelenül letépi. Mert ezek a kart vastagságnyira megnőtt élősdi növények befonják és megfojtják a fa életét. Isten veled deputáció. Isten veled jóillatú tepertőspogácsa és torokbizsergető arany szilvórium vagy ezüst törkölypálinka, amely a vidéki deputációk alkalmával mindig kijárt a »közügyben« lépegető kisuvickolt csizmák tulajdonosainak és a tükör előtt betanult sallangos szép orációknak. Mi nem féltjük a demokrácia igazi lényegét a deputációk halálától. Igaza van Kozma Györgynek, amikor azt mondja, hogy a deputáció egy letűnt kor visszamaradt cifraami sehogy sem.. .egyeztethető ■ össze a mai kor gyorsabb ütemével. A deputációt sohase vették túlságo Isan komolyan se alulról, se felülről. • Alulról a nemes küldöttség tagjait alig mozgatta egyéb buzgalom, mint hogy végre ők is elmondhassák, hogy leparoláztak a főispánnal vagy a miniszterrel. Felülről pedig az a bizo-8 béka Trolt, amit le kellett nyelni, ittséget nem fogadni, — hüh ezi szentségtörés lett volna a 3le szemben. Éppen ezért tetszik , a csongrádi főispán rendeleteinkbe jut a jókedvű, tréfacsináló íki képviselő, aki évekkel ezelőtt iszterrel akart beszélni. De a szer valami sürgős ügyben élt, a titkár meg sem merte mendi kint várakozó deputációs atyafiaknak, hogy hiába utaztak fel a legdöcögőbb vicinálison. — Engedd be őket és mondd nekik, hogy én vagyok a miniszter, majd miniszteri képet vágok! — mondta az ellenzéki képviselő. Így is történt. Előállt a deputáció, elhangzott a beszéd, amelyben csak úgy hemzsegett a sok szóvirág és utána a »miniszterúr« olyan választ adott, ami a deputáció tagjainak legmerészebb álmait is felülmúlta. Mert n őnagyméltósága dupla annyit ígért, mint amennyit a küldöttség kért, megtoldva ama bizonyos füvekkel és fákkal. Az atyafiak sugárzó arccal mentek vissza a falujukba, mert ha ilyen jószívű ember a miniszter, akkor nemcsak a falu, hanem az egész ország szénája is rendben van. A világ kereke forgott tovább, a deputációnak is csak az ígéret volt fontos, de hogy ezekaz ígéretek hogyan és mikor váltódtak be, arra többet soha senki nem gondolt. Üres beszédek, üres ígéretek. Sutba ehát a deputációkkal! Azaz... álljunk csak meg egy pil lanatra. A deputáció végeredményében mégis csak a faltörő kos szerepét játszotta, amely a felgyülemlett panaszoknak a bürokrácia papír, de nem papírvékony falait akarta áttörni a múltban. Ha erre a célra nem bizott Magyarország tudósítójától.) Stranseenburgi Arz Artúr dr. báró nyugalmazott vezérezredes hosszú és kínos szenvedés után életének 79. évében ma délben féltizenkét órakor Budapesten elhunyt. Arz báró életrajza Arz Artúr Nagyszebenben született 1857 június 16-án. Régi szász patrícius családból származott. Családja már 1701-ben nyerte el a »strassenburgi« előnevet. Iskoláit Nagyszebenben végezte, a gimnázium után a jogba iratkozott be és 1876—77. évben vonult be egyéves önkéntesnek. Ekkor határozta el, hogy aktiváltatja magát és a katonai pályán marad. 1883-ban hadnaggyá nevezték ki a császári és királyi 23. vadászezrednél, azután a hadiiskolába iratkozott be és onnan került a vezérkarhoz. Mint fiatal vezérkari tiszt, Rudolf trónörököst és feleségét elkísérte egy boszniai utazásuk alkalmával. 1902- ben ezredes, 1908-ban vezérőrnagy és a 61-es gyalogezered parancsnoka. Ez az ezred akkoriban Budapesten állo- imásozott és ebben a minőségben Arz Artúr 12 esztendőn keresztül Budapesten élt. 1914-ben altábornossáyá nevezték ki és a közös hadügyminisztérium osztályfőnökévé, így került nyúlt megfelelő eszköznek, ám tegyük félre, de találjunk ki helyette valami mást; például azt a rendkívül egyszerű megoldást, amit a csongrádi főispán ígér: a legelesettebb ember számára is nyitva áll az ajtóm. Bécsbe, ahol fontos feladatot bíztak rá: a mozgósítás előkészületeit. A háború kitörése után 1914 augusztusában a 15-ös gyalogos divízió parancsnokságát vette át, azután a 6. számú hadtestét, Boroevics tábornok után. Csapatai dícséretreméltóan vették ki részüket a győzedelmes limanovai harcokban és kitüntették magukat a gorlicei áttörésnél is. Hasonlóan érdemeket szerzett Arz Artúr Breszt-Litovszk bevételénél is. Erdély felszabadítása Amikor a román betörés megreszkettette minden magyar szívét, akkor Arz Arthurt, mint nagyszebeni származású erdélyit az egyesült német és osztrák-magyar csapatok élére állították és 1916—17-ben győzelmes harcokban az ő csapatai verték ki Erdélyből a benyomult románokat. 1917 március 2-án vezérezredes s a katonai Mária Terézia-rend középkeresztes lovagja lett és magyar bárói rangot kapott. Ugyenebben az évben nevezték ki Hötzendorfi Cohmul helyébe az osztrák-magyar haderő vezérkari főnökévé. Arz Arthur több város díszpolgára. A magyar főrendiház örökös tagja. Egy utolsó deputációba sorakoznak fel tehát ezek a feketébe öltözött betűk az egész magyar közigazgatás elé: temetni jövünk a deputációt, hogy keresztelőjét ülhessük az újszülöttnek, a nyitott ajtónak, parancsnoka a Mária Terézia-rend* nek. Memoárjait ő is megírta a világháborúról: »Zur Geschichte des Grossen Kriegs« cím alatt. , Magyarország befogadja a hontalant A monarchia utolsó vezérkari főnöke az összeomlás után Bécsben telepedett le és ott súlyos anyagi viszonyok között élt. Miután Nagyszebenben született, román állampolgárnak tekintették és így nyugdíjügyei rendezetlenek voltak. Aománok nem folyósították nyugdíját, Bécsben nem ismerték el osztrák állampolgárságát és ezért családjával együtt komoly gondokkal kellett megküzdenie. Végül a magyar kormány különös tekintettel a román betöréssel szemben Erdély megvédése érdekében kifejtett működéséért, 1932-ben megadta neki a nyugdíjat és akkor Arz báró vezérezredes Budapestre költözött. Betegség Ez év áprilisában vetette fel magát a Gyáli úti 1-es számú katonai és közrendészeti kórházba. Szívgyengeségre panaszkodott, amely következménye volt ütőérelmeszesedésének. A kórház egyik különszobájában Rákosi Mátyás büntetése a táblán: életfogytiglaniegyház Rekordrepülésre indult és eltűnt Rotter Lajos, a híres vitorlázó repülő ARZA MEGHALT* A monarchia utolsó vezérkari főnökének karrierje, betegsége és budapesti halála Szívgyöngeség ölte meg az erdélyi felszabadító hadjárat vezérét