Magyarország, 1935. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG XLfl. évfolyam, 173. szám Szerkeszti Szerkesztőség és kiadó• Budapest, 1935. •WWW ■ UV f A lAC hivatal telefonszámláit augusztus 1. csütörtök ZILAfl I LiJ­­U & 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 Elindultak... Hatmillió vonult hadba szép ropo­gós, vadonatúj mundérban. Vala­mennyit mérce alá állították, mi­előtt elindultak. Hatféle csapatnembe sorakoznak... Az EC-osztály a ro­hamszázad. A C-osztály mindjárt utána következik harcászati érték­ben, de ezenkívül még négy osztály van, termetre kisebbek ugyan, mint azok ott a vezérezredben, de azért ők is, ők is megteszik majd a magukét... Az arcuk halványzöld vagy mérge­sebb színű, lágy aranysárgába olvadó, de némelyiknek olyan gyö­nyörű piros az orcája, amilyen szép tűzpirosat csak az alkonyat színei­ben, virágok szirmában, madarak tollában tud festeni a jó Isten. Elindult a hatmillió, csodálatos illattal töltve be­ a vagonokat. Van köztük olyan óriás, amely akkora, mint az öklöm és legalább harmincöt dekát nyom... Katonák? Ó nem, nem... Őszibarackok! Hatmillió ki­logramm őszibarack indult útnak, távoli országokba, távoli fehér asz­talterítők fehér csataterére, hogy megvívják harcukat a kanadai, kali­forniai és provencei ellenséggel és diadalmassan hordozzák meg az ízek és illatok zászlóját a külföldi tányé­rok fölött, dicsőséget hozva a magyar gyümölcstermelésnek. A sok komor, véresfekete háborús izgalomból és a mi sok sötét gon­dunkból üdén és szinte csengő han­gon kacag ki ez a millió és millió halványzöld és aranypiros, jószagú magyar őszibarack. Isten mosolya ez, a fák és a föld mosolya... Válogatott, szép őszibarackok. Ró­zsaszínű selyempapiros a mundérjuk. A budaörsiek ma már ott tartanak, hogy évi ezer vágón a márkás őszi­barack termésük. Ez már komoly csapat. Válogatott baracklegények, hiszen mérőgyűrűk­kel dolgoztak a válogatók. Akiket be­soroztak, azok között igazán nem akad untauglich. Keletről jött a barack is, mint az élet kezdete és minden. Nagyanyáink még francia baracknak nevezték, mert a keletről jött édenkerti gyümölcs francia földön, francia kertekben lett világhírű. Magyarországon ebben az időben még nem bíbelődtek az ilyen gondot és időt igénylő kertészkedéssel- De aztán jöttek az első magyar gyü­­mölcsdoktorok és ezt a fajta barackot is elültették a mi földünkbe. És ekkor csoda történt. A Gellérthegy déli ol­dalán, a budai dombokon, a Mecsek lejtőin, a Balaton hegyhátain olyan őszibarackok teremtek, amelyek két vállra kényszerítették a francia barac­kot. Az első nagy csata a világtörté­nelem folyamán, amit megnyertünk a franciák ellen. Vénusz emlő, Vezerle duránci, Eg­­ressy duránci, Sárga csodaszép, —­hányféle nevetek van, gyönyörű ma­gyar őszibarack? Íme a magyar föld erejének titka. Nem tehetünk róla, nem a mi érde­münk. A jó Isten állította össze, vul­kánokat döntött le, billiónyi évek el­­­tűnt tengereinek ízét keverte össze a Föld kialudt füzével és hamujával, ezért van az, hogy az étkezőkocsiban már az első harapásnál felkiált az idegen, hogy ilyen jóízű kiflit még soha életében nem evett. A magyar bor, a magyar búza, a magyar gyü­mölcs, a magyar zöldségfélék, a ma­gyar füvek és általuk a magyar ba­romfi és vágómarha húsának íze, mindez valami olyan különálló dolog a világon, mint Anglia acéltelepei, a német kémiai művek vagy akármi más nagy érték egy nemzet kezében. Szegények vagyunk, de éppen sze­génységünkben jelent mérhetetlen kincset és nagy nagy vigasztalást a magyar földnek ez a csodálatos ereje. Kihasználjuk ezt az erőt? Szó sincs róla! Fontosabb dolgunk van: politi­zálunk. És közben hagyjuk, hogy ki­száradjon, elpusztuljon az Alföld. Bornemisza: ipari miniszter Mussolini nem fél sem Európában, ■ a sem Afrikában A Duce szenzációs nyilatkozata Pierre Benoitnak „Megfontoltam minden nehézséget** — „Szeptember végén 800.000 emberem áll európai határainkon? senkinek se lesz kedve? hogy izgága legyen** A genfi döntés előtt Párizs, július 31-(A Magyarország külön tudósítójá­tól.) A L’Intransigeant délben megje­lent száma Mussolini olasz miniszter­elnök nyilatkozatát közli, amelyet Pierre Benoit, az ismert francia re­gényíró és publicista előtt tett. Benoit kéthónapi abessziniai tanulmányút után most tért vissza Franciaország­ba és hazautaztában kihallgatáson volt Mussolininál. — Háború esetén — mondotta Mus­solini — rám nézve a legkedvezőtle­nebb feltevés az, hogy Etiópia egy­ségesen lép fel ellenem. Előre meg­fontoltam ezt a nehézséget, miként valam­enyi más nehézséget is és gon­doskodtam azokról az eszközökről, amelyek szükségesek e nehézségek le­küzdésére. Mint sok hadianyagon van odalent, sok katonám is. Kétszer any­nyit,, sőt háromszor annyit is oda fo­gok küldeni, ha szükségét látom. — Nem­­vagyok a kicsinyesség em­bere, el tudom képzelni, hogy a nógus tájékoztatva van eszközeimről, szán­dékaimról, tehát neki is meg kell fon­tolnia, ha kalandos lépéseket tesz, en­nek következményeit és a tények tu­datában kell meghoznia döntését. Benoitnak az, Európában várható eseményekkel kapcsolatos kérdésére Mussolini a következőket válaszolta: — Szeptember végén Olaszország európai határain mindenütt, ott ahol annak meg kell lennie, 800.000 embe­rem fog­ állani, ennek a seregnek a fele motorizálva lesz, ha pedig a kö­rülmények megkövetelik, egymillió emberem lesz ott. Ha szükség lesz rá, még több embert is fegyver alá hív­­vök, de biztosíthatom önt,­­senkinek sem lesz kedve arra, hogy izgága le­gyen. Az etiópiai ügy semmiképpen nem alkalmas arra, hogy meggyen­­gítse európai eshetőségeinket és in­kább mozgósítási gyakorlatnak tekin­tem. (T) Sötét hangulat Genffeen Genf, július 31. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) A déli órákban még semmiben sem tisztázódott a helyzet és a bi­zonytalanság legalább olyan nagy, mint amilyen reggel és délelőtt volt. Csak egy bizonyos: délután 5 órakor zárt ülésben megnyitják a­ tanács ülésszakát, tehát nem következik be az, amiről még délelőtt szó esett, ma­gának a megnyitásnak az elhalasz­tása. A délelőtt folyamán összejött La­­í­val francia miniszterelnök Antony I Edén angol népszövetségi miniszter és báró Aloisi olasz fődelegátus. Hosszabb megbeszélést folytattak egymással. Erről hivatalos közlést nem­ adtak ki. Megállapítható azon­ban, hogy a három államférfi tanács­kozása után sem javult az általános hangulat, sőt meglehetősen sötét ma­­radt. (T) Edén engedékeny? Genf, július 31. Tegnap este Edén és A gral megbe­­szélésén Edén állítólag engedékeny-

Next