Magyarország, 1935. október (42. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

1935. október 1. kedd MAGYARORSZÁG Anglia súlyos sebet ütött a békeszerződéseken kész együttes ellátásra minden kihívó támadás esetén . A londoni válasz­­jegyzék Párizsban Párizs, szeptember 30. A Havas ügynökség­ jelenti, hogy vasárnap este hét órakor közzétették az angol választ Franciaország szep­tember 10-én feltett ama kérdésére, mi lenne Nagybritannia magatartása abban az esetben, ha Európában erő­szakhoz folyamodnak, különösen pe­dig ha az az eset áll elő, hogy erőszak­hoz folyamodik Európában valami­lyen állam, akár tagja a Népszövet­ségnek, akár nem. A válaszjegyzék formája Hoare brit külügyminiszternek Corbin londoni francia nagykövethez intézett levele. Hoare a levélben felhívja a figyelmet Genfben mondott szeptember 11-iki be­szédére. — Kijelentettem akkor. — mondja a válaszirat, — hogy a brit kormány nem marad senki mögött abban az el­szántságban, hogy lehetőségeihez mérten teljesítse az alapokmányból ráháramló kötelezettségeket és főleg azt a törekvést, hogy nemzetközi ügyekben a törvény uralma érvénye­süljön. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy az angol nemzet támogatja a kormányt a népszövetségi tagságból folyó kötelezettségeinek maradéktalan magáravállalásában. — Teljes felelősséggel megismét­lem, — folytatja — hogy országunk népe a népszövetségi eszme iránt ta­núsít hűséget, nem pedig annak vala­milyen különleges alkalmazása iránt. Minden más nézet a brit jóhiszemű­ség aláértékelése és kétségbevonása volna. Ismételem, hogy a Népszövetség és vele együtt a mi országunk az alapokmány együttes fentartását és különösen a mindennemű támadási cselekedettel szemben való szilárd és együttes ellenállást védi. Vélemé­nyem szerint mindenki megegyezik abban, hogy a Népszövetség egyetlen tagja sem jelölheti meg politikáját előre, minden konkrét eshetőségre, amelynek megvizsgálásra sor kerül­het, világosabban és szabatosabban, mint ezekkel a szavakkal tettem. Csak pozitív támadás esetén... — Excellenciád bizonyára meg­figyelte, hogy beszédem és mostani írásom mindennemű provokált táma­dásról szól. E mondat minden egyes szavának megvan a maga teljes érté­ke. Egészen nyilvánvaló, hogy a nem provokált pozitív támadási szelekedet­­ről szóló 16. cikkelyben említett eljá­rás nem alkalmazható negatív csele­kedetre, arra, hogy valamely szerző­dés rendelkezéseit nem hajtják végre.­­ Ezenfelül az erőszakhoz való fo­lyamodás eseteiben is világos, hogy a vétkességnek és támadásnak több foka lehet és hogy ennélfogva akkor, ha a 16. cikkely alkalmazásának esete be­áll, az annak rendelkezései alapján megvalósítandó eljárás természete a konkrét eset körülményeihez képest változhatik. •­ Ami pedig a szerződésekből folyó kötelezettségeket illeti, helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a rugalmas­ság a biztonság egy része és hogy a Népszövetség minden tagjának el kell ismernie, mint ahogy az alapokmány maga elismeri, hogy a világ nem megmerevedett valami. Hoare levelében ezután hangoztatja, hogy noha kijelentéseit csak a mosta­ni kormány nevében teszi, azokat az angol nép tömegei helyeslik és jóvá­hagyták. A brit kormány meggyőző­dése szerint a Népszövetség, amely az egyetlen remény a múltbeli esztelen katasztrófák megismétlésének meg­akadályozáséra és a világ jövendő bé­kéjének együttes biztonság útján való biztosítására, önmagát ítélné tehetet­lenségre, ha nem volna bizalma saját eszméiben és ha nem volna hajlandó azoknak szellemében hatásosan eljár­ni. De ennek a bizalomnak és ennek az eljárásnak, miként a biztonságnak, együttesnek kell lennie. Franciaország elégedett A Reuter-iroda párizsi jelentése szerint francia hivatalos helyen a kö­­vetkezőket közölték:­­„Az angol jegyzékkel teljesen meg vagyunk elégedve, mert a jegyzék minden tekintetben kimerítő választ ad Franciaországnak az angol kor­mányhoz intézett kérdéseire.« A­ News Chronicle szerint a válasz­ból kitűnik, hogy Nagybritannia nem lenne hajlandó Németország elleni büntető rendelkezések végrehajtására még abban az esetben sem, ha Fran­ciaország bebizonyítaná, hogy Német­ország nem tartotta be a versaillesi szerződés leszerelési intézkedéseit. Ép­pen így nem lenne hajlandó Anglia büntetőrendszabályokra akkor sem, ha Ausztria elhatározná, hogy a bé­keszerződés ellenére egyesül Német­országgal. Angllia nem védi Erdélyt Az angol sajó szerint Hoare vála­szában a fősúly arra a kijelentésre esik, hogy »a ruganyosság a biztonság alkotóeleme és a világ nem statikust. A Daily Express-ben lord Beaver­­brook, a lap tulajdonosa hangoztatja, hogy Anglia nem védheti meg Memelt, Ausztriát, Erdélyt azok ellen, akik ma csak fenyegetnek, de holnap már meg­hódíthatják e területeket. A francia közvélemény rendkívül vegyes fogadtatásban részesíti a ­A­ fogyasszon olyan kevés áramot és adjon annyi fényt, mint a jegyzéket. Több lap kiábrándítónak találja. Anglia kérdése Franciaországhoz London, szeptember 30. Ez időszerint fontos angol—francia tárgyalások folynak. Anglia aziránt érdeklődött, hogy Franciaország bizo­nyos körülmények között minő lépé­seket volna hajlandó megtenni a Föld­közi tengeren. A francia válasz szöve­gét valószínűleg a keddi államtaná­cson állapítják meg. A választ azután a szerdán megtartandó angol minisz­tertanács fogja megvitatni. Se csalódás, se lelkesedés Ausztriában Bécs, szeptember 30. Osztrák hivatalos körökben a Fran­ciaországhoz intézett angol választ nyugodtan fogadták. A válasz nem keltett csalódást, de nem idézett elő különösebb lelkesedést sem. Hivata­los körökben utalnak arra, hogy bár Anglia nem vállalt újabb konkrét kö­­telezettségeket és az angol válasz nem említi kifejezetten sem Közép- Európát, sem Ausztriát, mégis az an­gol álláspontban kétségtelen jele van az európai béke fentartása szempont­jának. _____ 3 Lengyel bányászok sztrájkja Varsó, szeptember 30. (A Magyarország tudósítójától.) Ma kezdődik Lengyelországban a­ bánya- és kohómunkások sztrájkja, miután az egyeztető tárgyalások, amelyeket a kormány vett a kezébe, nem vezetett eredményre. (T) 1

Next