Magyarország, 1935. november (42. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-19 / 263. szám

1935- november 19. kedd MAGYARORSZÁG ogg/fcflC­ Bemutatkozott az új bemondó Szombaton este mint a vadludak kaptuk fel fejünket. Új hangot hal­lottunk, az új bemondóét. Az első, ami megdöbbenten Daróczy Tamás rumi­jában: a reszkető drukk. De ez volna a kisebb baj. Lehetett kezdeti lámpa­láz is. A súlyosabb baj, hogy a kísérleti bemondó igen csúnyán beszél ma­gyarul. »"A« helyett »á«­-t, »ö« helyett »e«-t, »sz« helyett »A«-t mond.. (így: „ Pete fi a keltez, »az album megjele­nik.«) A szavak, sőt mondatok végén felemeli a hangját. Teológia helyett , ts teológiát. Dirigent helyett Kappel­­meietert mond és magyar hallgatók­nak úgy betűzi az angol neveket, hogy azt mondja: »doblja~. A HANGSZÓRÓ MELLŐL Vincze-emlékest A régi Király Színház nagy ope­­rettsikereitől szinte elválaszthatatlan Vuncze Zsi­gmond ,neve. Alapos kép­zettsége, lelkes, kitartó munkája ve­­tette meg ezeknek a sikereknek szi­­­­lárd alapját. De Vincze nem csupán kiváló karmester volt, hanem rokon­szenves komponista is, akinek finom — sajnos ma már kissé régiesnek tűnő — muzsikája szintén megkapta annak idején az elismerést. A rádió Vincze emlékestjét Huszka Jenő megemlékezése vezette be. Utána Pol­gár Tibor vezényletével, Orosz Júlia és Szedő Miklós közreműködésével Vincze operettjeiből mutatott be részleteket a Hangversenyzenekar. Orosz Júliának szépen csengő, köz­vetlen meleg hang, Szedőnek pedig a tiszta szövegmondás az erőssége. Polgár lendülete és Huszka Jenő bensőséges megemlékezése rokonszen­ves módon szolgálta a magyar rádió kegyeletét. Zongoraszámok Elismerést érdemel Komjáthy­né Fü­­zesséry Máriának a legalaposabb tudást is próbára tevő, nehéz műsora. Chopin sF-dar ballada­-ja a leghálátlanabb mikrofonipro­­dukció; ezt még egy zongorista sem tudta teljesen érthetővé tenni. K. Füzesséry Má­ria Mendelssohn—Liszt »trászinduló«-já­­ban, de különösen Ravel » Sz­on­ati­n úr -­b­a­n talált meggyőző hangokat. Orgonahangverseny Értékes, jól hangzó műsorral szere­pelt vasárnap Schmidhauer Lajos orgonaművész. Liszt-, Antalffy-Zsi­­ros- és Schmidthauer-műveket hallot­tunk elsőrangú tolmácsolásban. (C.) A „holland mama“ szobra kedves ötletet vetett fel a­­Mit üzen a rádió? szombat délután. Azt javasolta, hogy állítsák fel Budapesten a h­olland mama« szobrát, hálából, amiért a hollan­dusok a magyar gyerekeket istá­polták- Üzemzavar következtében, sajnos, nem tá­jékozódhattunk a rokonszenves ötlet to­vábbi fejleményeiről. Az öreg kun meg a barát Az emberi lélek legnagyobb mélysé­geibe nyúlt le Kodolányi János meg­rázó erejű, monumentálisan felépített történelmi novellája. De miért hall­gatta el a bemondó Kézdi-Kovács An­talnak, a Magyar Színház művészének a nevét, aki értékéhez méltó, kiforrott, megkapó művészettel adta elő ezt a kis remekművet! (n) Asztalosok, bútorkereskedők figyelmébe Megfelel­tek a legmodernebb mintakönyvek Egy-egy füzet................. ám 6.— penge Konyha, előszoba hall. Kisbútorok. Hálók Ülő­bútorok (rekamier stb.). Ebédlők. Kombinált axek­­rónyak.­­ Ezenkívül színes kivitelben különféle bútormintalapok... 12.— pengőtől 25.— pengőig. Kapható Az Est könyvesboltjában,, Erzsébet körül IS­SS A modern irodalom ■ A modern tudomány §| Minden probléma is Minden felelet Amit tudni kell és Amit tudni akar minden benne van AZ EST-lapok idei, pompás, ezüst HÁRMAS­KÖNYVÉBEN amelyet Az Est-lapok minden előfizetője INGYEN KAP KARÁCSONYRA Súlyos ítélet a német szerzetesek dev­zakihágási ügyében Berlin, november 18. A berlini esküdtbíróság többnapos tárgyalás után hétfőn hirdetett ítéle­tet abban a devizakihágási perben, amelyet a thüringiai ferencrendi tar­tomány három­ szerzetese ellen indí­tott­ a bíróság. A bíróság­ ítélete a következő: A frauenbergi ferencrendi kolostorban lakó Emohan atyát, vi­lági nevén Beseken Leót, A devizakihá­gás miatt négyévi fegyházbüntetésre, polgári jogainak háromévi elveszté­sére és 81.000 márka, pénzbüntetésre, Pankrátius atyát, világi nevén Wurth Waldemárt, egyévi fogházra és két-, ezer márka pénzbüntetésre ítéli az esküdtszék. A közkegyelmi törvény értelmében megszüntették az eljárást a per harmadik vádlottja, Wendelin Atya, világi nevén Günther József él­en. A bíróság ítéletében kötelezte az elítélteket 120*075 márka kártérí­tés megfizetésére. Gázzal megölte magát egy kézim­unkaüzlet tulajdonosnője (A Magyarország tudósítójától.) Ma reggel nem nyitottak ki a Fery Oszkár út 59. számú házban levő ké­zimunkaüzletet. A tulajdonosnő ön­gyilkos lett. Gázzal megmérgezte ma­gát és meghalt. Az üzlet egyik alkalmazottja ma reggel hiába várt a lehúzott redőnyű üzlet előtt. Főnöknője, Rosenspitz­­ Irén nem jelentkezett. Az alkalma­zott felment a lakásba amit zárva talált. A házmester rendőrt és laka­tost hivott s betörték a to­mári ajtót. Berni a’ gázzál ' téli larráshap- holtan találták a kézimunkaüzlet 41 éves tulajdonosát. Búcsúlevele ott fekszik nyitva mel­lette a kövön, ahova ágyat vetett magának az utolsó éjszakára. — 23 pengőm maradt, ez az egész vagyonom, a többi a hitelezőké, ezért halok meg. Mindössze ennyit írt életéről és ha­láláról Rosenspitz Irén. Népszerű orvosi könyvek Orvosi­­tanácsok fiatal anyáknak Női betegségekről .........TM—... A fiatal anya .......—.......2,60 A nő a változás korában ____________________2,60 Asszonyok,­­anyák egészségtana ________3.— A gyermek ápolása, táplálása és­ gondozása­­.— Kaphatók Az Est K­önyvkereskedésében.ErzsébstkSrit 10 11 *­ ÉNEKES MADÁR Tamási Áron székely népi játékának bemutatója az Új Thália színpadán Vasárnap az Új Thália bizonyságot tett létjogosultságáról. Új hangnak adott he­lyet a magyar drámairodalomban, olyan hangnak, mely évek óta hiába járt­ szín­padra. A bemutató osztatlan­­sikere iga­zolta Márkus László elgondolását s egy merész kísérleti színház létjogosultságát gát és szükségességét­­is. A magyar népszínmű megakadt Szigli­getinél. Az új lépések fejlődést alig je­lentettek g a kegyeletből, még a legutóbbi években is kegyelmet kapott a jó, öreg stílus egy-egy epigonja. A népszínművek alacsony komikuma és durván stilizált álprimitívsége szociális végzetet hordo­zott: hamis és méltatlan népszemlélet volt ... • ü ...­­ • ■■ ¡ • r a szülőanyja. Abban alig hittek, hogy az előttünk felsugárzó népi világot »keserű levével« s vidáman felszabaduló mitoló­giájával, humorával s messze ágazó koz­mikus sejtelmeivel színpadra lehet vinni, drámai izgalommá lehet érlelni. Tamási azonban megtörte e tamáskodás jegét. Az első­ felvonás székely szobában tör­­ténik,­­kedves mindennapi perpatvar hu­mora szikrázik benne. Két fiatal szívé­nek útjába állanak a vének, leányok és legények, mert ők áhítoznak reájuk. De négyen vannak kettőre , ezért egymás­sal is szembe kerülnek, míg sanda áhí­­tozásuk csődje nem lesz nyilvánvaló. Mert­ abban a pillanatban vállvetve for­dulnak a fiatalok ellen. Az író ma nem kerülheti ki a társadalmi állásfoglalást . Tamási arcának szinte minden vonása­­felcsillan ebben a darabban: a mest szabadsága s társadalom szem­lélétéi kí­méletlensége, mitológiai sugárzása és lakonikus keménysége. A székely népi humor nevelte $ «*- óvja meg az­­anekdótától a a sekélyes tréfától A népi humor nejice életterhek és nyo­masztó igazságok súlyát oldja fel, tesz elviselhetővé. A népi humor emberségé­nek fölényével vesz diadalt a reá sú­­sodó külső életen s mosolyog, e belső ol­dal örömében. E sírmor mindennapi ke­nyere a székelynek * Tamási az ő szikl ,á­zásával teremt * szokott, kuriózumok­ba fulladó­­népszínmű,­ helyett egészen ny­i­gasrendü vígjátékot, melyben esztétika és etikai értelme van a mosolynak. A darab vígjátéknak indul s a­­mese a misztikum természetes erővel nő ki az életből: a falu szelleme, még­bensőbb hitt nyilatkozik meg benne. Lassú léptékké­­közeledik, mint a nyári este. S érezni kezd­jük, hogy az ember és az emberi sors nagy vlágerők rokona. S ez a mese legősibb ér­telme. A mese fantasztikuma mély béke esemény kivetítése: az ember visszaém­le­kezik egy ősibb szabadságra, a kötött em­beri sors vidáman ismét barátkozni kezd a világerőkkel. A második felvonás már a felszabadult, csodálatos népmeséi és*-“k“ ban történik, melyben valóság és álom összefolynak. Ebben a felvonásban látjuk Tamási művészi teljesítményének egész komoly­ságát. A mese színes, gazdag, térben és időben szétfutó folyóját a dráma szigorú medrébe kellett vezetnie, ami sikerült is neki, mert a misztikus éjszakában tovább érik a vígjáték s határok közé szorítja a kitáguló eseményt. Megőrizte őt teremtő erejének szerencsés összetétele, mesélő hajlama éppen olyan fejlett, mint való­­ságérzéke. A harmadik felvonásban ismét a »víg­­játék« veszi át a vezetőszerepet, de a hu­mor csípős ízébe helyenként már szelíd merengés és átszedemültség vegyül. A megoldásnál pedig az ismét kibuggyanó csodálatos mesét »töm­egjel­enetekkel” el­lensúlyozza. A vénekkel, gonoszokkal, az ősi rosszal küszködő fiatal pár számára nincs menek­vés: minden ajtónak s ablaknak nekiro­hannak, de mindenünnen az ellenség pusz­­tí­tó ereje ordít feléjük. Hová is menekül­hetnének, ha nem a mesébe? Az ágyba ug­ranak és elsüllyednek a kitörő fényesség­ben, melyből énekes madár száll ki, éle­tük értelme: a szépség és szabadság hir­detője. A svének, a földre hullanak s daloló fiatal sereg lepi el a színpadot. Éles, tiszta hegyi levegő árad a szín­padról s a magyar nyelvnek színpadon még alig ismert férfias bája hangzik. Mindkettő a székely lélek ajándéka. Első­sorban ez kapta meg a válogatott, intellek­tuális közönséget. A mondatok­ ragyogása közben sűrűn tört ki a nyíltszíni taps. A mitológia kibontakozását zene színezte, igen szerencsésen a történés mozdulatai­hoz simulva. A díszletek Simon Klára és Fü­löp Zol­tán munkái. Különösen a második fel­vonás díszletei megkapók. A felvonás mesehangulatát aligha lehetne tökélete­sebben kifejezni. Bihari József és Dávid Mihály, a két vénlegény kitűnő művészi ér­­zékkel valósították meg a népi humor mér­téktartását, egy pillanatra sem zökkentek ki e­skemény­ modorból. A mese egész báját Tolnai Klárinak kellett megtestesí­tenie. Szerepe folytonos sugárzás. Meg­értette és kifejezte. Orsolya Erzsi, Holló Melitta, Lukács Mária, Étsy Emília, Egry s a többi szereplők is átérezték az új népi­­színjáték jelentőségét. Pünkösti An­dor rendezői munkája, a­ költészet, hon­foglalását készítette elő a­ színpadon. A zenét Ránky György szerezte székely nép­zenei motívumok felhasználásával. Önkéntelenül is feltolul a kérdés, hogy a komoly sikert aratott darabot miért nem valamelyik nagy drámai színházunk­ban láttuk? Vagy túlságosan bőviben va­gyunk a­­friss kezdeményezésnek? A­­há­nyok másról beszélnek..­.- - Féja Géza

Next