Magyarország, 1936. április (43. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

4 MAGYARORSZÁG 1936 április­­ szerda VILÁGHÍRT ÉS VAGYONT nyerhet az A­thenaeum nemzetközi regénypályázatán A világ legnagyobb honoráriuma: nyolcvanezer pengő előleg Tizennégy nagy európai és amerikai kiadócég, egy amerikai olvasóklub és egy világhírű filmvállalat hatalmas­arányú világpályázatot hir­detett. 4000 f­ont­tal — körülbelül 80.000 pengővel —­ jutalmazzák a legjobb regényt, amelyet kitűnő írók­ból álló világzsűri választ ki a beérkező művek közül. Ebbe a pályázatba az Athenaeum is bekapcsolódott, hogy a magyar tehetség is felvehes­se a versenyt a világ­hírért és vagyonért, amit ez a pályázat kínál. A 80.000 pengős díj ugyan­is csak előleg a százalékos tiszte­letdíjakra, amelyeket a különböző kiadócégek a pályanyertes könyv után fizetnek. A pályázat nyertese tehát jóval nagyobb összeget kaphat munkájáért, mint a Nobeldíj. Az összeg a siker ará­nyában egyre magasabbra nő. Nemcsak magyar, német, francia, an­gol, amerikai, kanadai, spanyol, finn, dán, svéd, norvég, holland, csehszlo­vák kiadásban jelenik meg a díjnyer­tes regény, hanem meg is filme­sül .­Az Athen­aeum, amely 1935 má­jus 2-án Az Est-lapok útján hirdette meg a r­eg­én­y­pá­lyázat­ot, igen nagy anyagi áldo­zatokat hozott, amikor a legelőkelőbb világcégekkel társult a pályázat ki­írására. De meg volt győződve arról, hogy vannak magyar tehet­­sé­g­ek, akik reménnyel ve­hetik fel a küzdelmet a ha­talmas díjért és a világ­sikerért. Minden magyar író részt­vehet a pályázaton- A pályá­zati feltételeknek megfelelő művek közül előkelő írókból álló zsűri vá­lasztja ki a legjobb magyar művet és a világzsűri elé terjeszti. Ez a zsűri ítéli oda a díjat a különböző nemzetek zsűrijei­től beérkező pályaművek közül vala­melyiknek- A tizennégy nemzetkezi kiadó, köztük a magyar Athe­naeum, egyszerre adja ki a nyertes regényt. Ha nem ma­gyar versenyző nyer a világpályáza­ton, az Athenaeum akkor is kiadja a, vil­ágpályázatra bet­erjesztett magyar pálya­művet-A díjnyertes regényt a Warner Brothers First National Pictures fil­kesít meg s leg­alább 1500 és legfeljebb 25.000 dollárt fizet tisztelet­­díjképpen. A pályaműveket 1936 április 30 ág kell b­ekül­de­ni az Athenaeum címére. (Budapest, VIL, Miksa ucca 8. sz.) A pályázat eredményé­nek kihirdetése három hónappal ké­sőbb történik meg. A nagy regénypályázat részletes feltételei 1. A pályaművek jeligével a a szer­ző nevét és címét tartalmazó jeligés borítékkal küldendők be. 2. Csak olyan kéziratokat lehet be­küldeni, amilyeneket még semilyen formában nem adtak ki és amelyek minden joga felett a szerző rendel­kezik. 3. A kézirat nem lehet kisebb ter­jedelmű, mint tíz ív: 160 oldal. Raj­zokat és illusztrációs anyagot nem lehet beküldeni. 4. A téma megválasztása teljesen szabad. 5. A pályázók több kéziratot is be­kül­dhetnek, de mindegyiket külön­­külön. 6. A regénynek két vagy több szer­zője is lehet, ha az egyes szerzőnél megkövetelt feltételek valamennyi társszerzőnél fenforognak, feltéve, hogy a tiszteletdíjak felosztására néz­ve a társszerzők a pályamű beküldése előtt megállapodtak. 7. A zsűri határozata minden kér­désben, ami a pályázat körül felme­rül, valamint megváltoztató rendelke­zései, amelyek előre nem látott körül­ményekből kifolyólag szükségessé vál­nak, minden résztvevőre nézve köte­lezők. 8. A pályadíjnyertes regény szerzője valamennyi társult kiadónak opciót fog adni két legközelebbi regényére. 9. A pályadíjnyertes regény kiadá­sa, amely garantálva van valamennyi résztvevő országban, egyidejűleg fog történni a társult kiadók által meg­határozott időben. 10. Minden kézirat, mely részt vesz a pályázaton, úgy tekintendő, hogy szerzője felajánlotta kiadásra mind­egyik résztvevő kiadónak a megálla­pítandó feltételek szerint. A film­jogok felajánlottnak tekintendők a Warner Brothers-vállalatnak. 11. Amennyiben háború törne ki, amelybe a résztvevő országok vala­melyike belekeverednék, a társult ki­adók mindent elkövetnek, amit­ he­lyesnek tartanak, valamennyi körül­mény figyelembevételével. 12. Tűzkárért vagy egyéb kárért a kiadó és az ügynökök nem felelnek, mert felteszik, hogy a szerzők máso­latot tartanak birtokukban. 13. A pályázatot Magyarországon az At­henaeum Irodalmi és­ Nyomdai Rt. bonyolítja le. Ennek fejében ez a cég egyedül jogosított a­ pályanyertes regény szerzőjének vagy bármelyik másik általa kiválasztandó, a pályá­zaton résztvevő szerzőnek szerződé­seit megkötni, a szokásos feltételek szerint. A pályadíjnyertes szerző a províziót azonban csak a pályadíjon felüli jövedelemből tartozik fizetni. 14. A pályadíjnyertes szerző regé­nyének minden jogát megtartja, amelyről a jelen megállapodás nem rendelkezik. Kötelezi azonban magát, hogy az újságközl­ési jogot a könyv­kiadás előtt nem értékesíti és hogy színpadi és rádió jogait minden or­szágban csak az illető kiadó hozzájá­rulásával gyümölcsözteti. Az Athe­naeum a magyar pályadíjnyertes ré­szére formális szerződéseket fog ké­szíteni. Gömbös miniszterelnök beszámolt a ko a római tárgyalásokról (A Magyarország tudósítójától.) Gömbös Gyula miniszterelnök ma dél-­­ben kihallgatáson jelent meg Horthy I Miklós kormányzónál. Kihallgatása­­ közel másfél óráig tartott. Gömbös miniszterelnök részletesen tájékoz­tatta az államfőt a­ római tárgyalá­sokról és az új jegyzőkönyvekről. Titokzatos robbanó­ merénylet (A Magyarország tudósítójától.) Vasárnap délután az Apa-vidéki Kő­bánya Rt. Apcon levő telepén a mér­nöki lakás kertjébe ismeretlen tettes egy gyújtózsinórral ellátott paxit­­t­ölt­etet dobott be. A pa­xit a lakás közvetlen közelében felrobbant és a légnyomás az utcára nyíló ablakok valamennyi üvegtábláját betörte. A lakásban tartózkodott a mérnök és ta­karítónője, ők azonban nem sérültek meg. A csendőrsír a titokzatos me­rénylet ügyében széleskörű nyomo­zást indított. Mi történt a felsőház 21-es bizottságában a telepítési javaslat körül? (A Magyarország tudósítójától.) A felsőház tagjainak legutóbbi értekez­letén Károlyi Gyula gróf bejelentette, hogy a felsőház 21-es bizottsága érintkezésbe lépett a kormánnyal a telepítési törvényjavaslat egyes ren­delkezéseinek megvitatása végett. A 21-es bizottság tegnap délután ülésezett és a felsőház folyosóján e­szel az üléssel kapcsolóban ma dél­előtt különböző hírek tereltek el. Élénken tárgyalták a telepítési javas­lat körül támadt ellentéteket, ame­lyeknek a hírek szerint a 21-es bizott­ságban egyesek igen erőteljesen ad­tak kifejezést. A Magyarország értesülése­i szerint a fő felsőház 21-es bizottságának értekez­letén­­ különösen a kormány kisajátí­tási jogával kapcsolatban hangzottak el éles észrevételek. Egyes felszólaló bizottsági tagok a magántulajdonba való belenyúlásnak minősítették az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyekben a jövőt illetőleg veszedel­meket láttak. Mások viszont az 19­14 óta­ szerzett birtokok igénybevételé­nek kérdésében hangoztattak erősebb kifogásokat. Rámutattak arra, hogy ezen­­ a pon­ton érvényesültek a képviselőházban bizonyos felekezeti­ célzatok az új bir­tokosokkal szemben. Különösen We­­kerle Sándor juttatta kifejezésre eze­ket az aggodalmakat, egyes felsőházi tagok pedig hangsúlyozták, hogy már az 1920-as földreform során is igen erőteljesen vették igénybe ezeket a földeket. Tulajdonképpen most már lezártnak kellene tekinteni ezt a kérdést. A felsőház tagjai között általában olyan hangok hallatszanak, hogy meg kell már szüntetni azt az állandó bi­zonytalanságot, amely a birtokos osz­tály feje felett lebeg. A felsőház bir­tokos tagjainak egy rész­e különös súlyt helyez arra, hogy tisztázzák a teljes értékben és készpénzzel történő kártalanítás kérdését. Károlyi Gyula gróf, a 21-es bi­zottság elnöke annak a felfogásnak adott kifejezést, hogy az ellentétek áthidalása nem ütközik leküzdhetet­len akadályokba- Hasonlóképpen gon­dolkozik Keresztes-Fischer Ferenc, a PK elnöke is. Megbeszélések indultak meg abból a célból, hogy a felsőház elégedetlenkedő csoportját megnyug­tassák és a telepítési javaslat zavar­talan letárgyalását biztosítsák. Eb­ben a törekvésben elöljár Károlyi Gyula gróf, így alaptalanok azok a hírek, mintha a 21-es bizottság elnök­ségéről éppen az ellentétek miatt le akart volna mondani tegnap. Azt a lehetőséget is emlegették ma a folyosón, hogy a felsőház bizonyos fontos módosítások végett vissza­kül­dené az egész telepítési javaslatot a képviselőháznak, ezzel szemben azon­ban a déli órákban folytatott megbe­szélésekből a beavatottak arra követ­keztetnek, hogy a telepítési javaslat sima felsőházi tár­gyalása már körül­belül biztosítottnak tekinthető. Vád alá helyezték Bokor Ernőt, a Vásárpénztár volt vezérigazgatóhelyettesét Emlékezetes még az a bűnvádi eljá­rás, amely a Vásárpénztár ügyében indult meg s amelynek során­­ az ügyészség vádiratot adott ki a Vásár­pénztár vezetőségének, illetve tisztvi­selői karának több tagja ellen. A gya­núsítottak a vádirat ellen kifogások­kal éltek, amelyeket a vádtanács Jankovích Tibor dr. elnöklete mellett és Kassay Gyula törvényszéki bíró előadásában három napon keresztül tárgyalt. Ma hirdette ki az érdekeltek előtt Jankov­ích elnök a vád­tan­ács végzését. Eszerint Bokor Ernő vezérigazgató­­helyettest hűtlen kezelés bűntette, Fekete Lajos és Almási Imre vélt vásárpénztári tisztviselőt 6, illetve 3 rendbeli csalás és magánokirathami­­sítás bűntette címén vád alá helyezte. M tg A mbm| UK 5S2S iSlIlfllii HH A régi Róma pompájának és legvéresebb napjainak gigantikus képe.

Next