Magyarország, 1936. május (43. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-16 / 113. szám
10 Kakuk Marci az emberek között Kakuk Marci időnként megjelenik az emberek között, nézi a nyüzsgésüket, a munkájukat és a naplopásukat és gúnyos arcfintorral — továbbáll. Marcink könnyedén lépdel az ingovány felett, amelybe pénz, vagyon, munka, szerelem, házasság, gyermek, kenyér és még sok mindenféle lenyűgözi az embereket, idekukkant-odakukkant és se önmagát, se a többiek életét nem veszi komolyan. — Ó, mily szép az élet! — halljuk lépten-nyomon a felkiáltását és hétmérföldes csizmáival már továbblépett, mielőtt megkérdezhetnénk a magunk komor, lenyűgözött lelkének bosszankodásával: »Hol szép?! Hogyan szépl! Miért szép?! És ha szép, miért nem látjuk mi is, hogy szép?!« Marcinak széllel bélelt a tarisznyája, lyukas a nadrágja, cipellőjébe kijár-bejár a víz, akkora háza sincs, mint a csigának, szegényjogon fogják eltemetni valahová a temető árkába. De hol van még a halál? — kérdezi vidáman Marci és ha egy félkiló kenyérrel vagy tányér meleg levessel telerakta a bendőjét, nagybőgőnek nézi a világot, belekacag a szemébe. ’A regényalak mindigédestestvére az írónak. Kakuk Marci kart karba öltve sétál közöttünk Tersánszky J. Jenővel. Mennek az emberek vásári sokadalmában. Gulliverek a törpék között. Az író néha beledöfi a tollát valami emberkukacba, tenyerébe veszi az áldozatot, megcibálja a fülét, ha visít, nyakon teremti, ha kacag, megsimogatja. Néha többet is összeszed, egyiket Csurinénak hívja, a másikat Tömpe Ambrusnak, a harmadikat Sustiknak, Rozinak vagy Linkának. Mikor szépen együtt vannak, közéjük ereszti Kakuk Marcit. — No, Marci, csinálj közöttük egy kis zűrzavart! Marci megcsinálja a zűrzavart, az író megírja a históriát. — Jó, milyen jó históriák, a fele se igazin. — mondhatja Marci, mikor elolvassa, mert biztosan elolvassa ő is — s mikor együtt van négy-öt pompás történet, kiadja az Athenaeum azzal a címmel: »Kakuk Marci szerencséjén. Marci továbbáll, kiölti a nyelvét az emberekre. (dkl.) MAGYARORSZÁG A VÁSÁRHELYI NYELVÉSZ-CSODA A tanulmányi verseny idei német győztese hódmezővásárhelyi aranda fiú, aki még életében nem beszélt német emberrel, de angolul, franciául, olaszul is tud, most spanyolul tanul. Bebizonyult, hogy Hódmezővásárhelyen éppen úgy meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, mint a fővárosban — mondotta Szakáll tanügyi főtanácsos a keresdelmi iskolások tanulmányi versenyének tegnapi eredményhirdetésén. A szavak után felzúgott a taps és a győztesek csoportjában kicsit zavartan hajolt meg az ünnepelt: Ábrahám Ferenc, a hódmezővásárhelyi parasztfiú, Ábrahám Ferenc a szegedi felsőkereskedelmi negyedik osztályú tanulója. Minden nap vonaton járt az iskolába Hódmezővásárhelyről. Édesapja, Ábrahám István egyszerű parasztember. Bérlő volt, de később megtanult hegedülni és a kilencszázas évek elején ő volt az akkori Vásárhely mulató urainak legkedveltebbmagyar zenésze”. Azután kocsmát nyitott, ezzel három házat szerzett. De azután tönkrement: házakölcsönöket adott, pénzét nem kapta vissza. Ennek az egyszerű, népes vásárhelyi családnak különös tehetsége van idegen nyelvekhez. Az öreg Abrahám maga is egészen jól beszél franciául. Egy Franciaországból hazajött komájától tanulta meg a nyelvet. A legidősebb Abrahámfiú, István, orvos, egy másik fiú tisztviselő Hódmezővásárhelyen. Ők támogatják a munkaképtelen apát és ők taníttatták legkisebb öccsüket, Ferencet. A szemüveges, magas fiú elfogódottan köszöni meg a gratulációkat. — Hol tanult meg németül? — Csak úgy magamtól. Negyedik gimnazista koromban feküdtem rá a németre. Azóta megtanultam angolul, franciául. Olaszul. Sőt oroszul is. Nem volt senki a családban, aki szláv nyelvet tudott volna, ezt akartam kipótolni, meg eredetiben akartam olvasni Turgenyevet. Eredetiben olvastam Sinclair Louis regényeit, a Fallinda-könyveket. Franciában kissé pikáns írót olvastam, Decobrát. Olaszul da Verona könyveit. Dehát azt kell olvasni, ami érdekes, unalmas könyvekből nem lehet nyelvet tanulni. — Kivel gyakorolta a német beszédet? — Született némettel még soha nem beszéltem. Vásárhelyi úri családoknál ugyan van egy-két német kisasszony a gyerekek mellett, dehát ezekhez a családokhoz nem lehet bejutni. A győztes jutalma: 300 pengőről szóló takarékkönyv, oklevél. A pénz nagy részét hazaadja. Érettségi után szeretne Budapesten elhelyezkedni. — Csak itt lehet fejlődni, kérem. Érettségi után rögtön elkezdek spanyolul tanulni. Szüksége lehet arra is az embernek. Ábrahám Ferenc 1936 május 16 szombat Elítélték P. A. J. tolvajait Hónapokkal ezelőtt több előkelt belvárosi divatáruüzlet feljelentést tett ügyesen dolgozó tolvajok ellen. Többek között feljelentést tett Pálffy Ferenc grófné Apponyi Júlia is. A nyomozás során letartóztatottat várhelyi Nagy István volt pincért és Harmath László szabósegédet. Társuk is volt: Böhle Jenő fodrászsegéd. Nagyot, Harmathot és Böhlét ma vonta felelősségre a törvényszék Lengyeltanácsa. Nagy Istvánt és Harmath Lászlót hat-hat hónapi börtönre ítélte, Böhlét pedig M mentette. Az ítélet nem jogerős. Hétfőn este zár a I BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR 50°/6-os utazási kedvezménnyel , legkésőbb hétfő déli 12 óráig kell Budapestre megérkezni! I a vásár belépőjegyei: I Napi jegyek a vásár pénz-II Oda-vissza villamosátszállójeggyel kombinált vásár-^ifitárainál...........................P fl || jegy az összes villamoskalauzoknál............................P Kedvezményes tisztviselői és ma Hj munkásjegyek P 1.50 helyett P Bj Árusítja a Kultúrjegyiroda központja Budapest IV., Petőfi Sándor utca 16 és összes fiókpénztárai, Központi Város E háza II. em. 242, MABI rendelő, Péterfy Sándor ucca 8, OTI székház, VIII , Fiumei út 19, OTI rendelő, VII., Csengery E ucca 25. sz., valamint a Köztisztviselők Szövetkezetének összes árudái.