Magyarország, 1936. május (43. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-22 / 118. szám
A budapesti sziámi ikrek LELEPLEZÉSE Nem spanyolok, nem ikrek és nincsenek összenőve ie Titokzatos összenőtt ikrek érkeztek Budapestre* — itták körülbelül tíz nappal ezelőtt az újságok. Tudósítások számoltak be ,az összenőtt Conchita és Maria*. pálya udvari, fogadtatásáról, szomorú életükről és rejtélyes spanyol származásukról. Az új sziámi ikreket Knapik Károly, a gjaokioíí néven ismert pesti artista és felesége, Carmencita hozta Barcelonából Budapestre. Lovag Jaminssky László, az ikrek főmenedsere elmondta az érdeklődőknek, hogy aszerencsétlen lányokat a rémrézan csodaemberbőrbén vásárolták ezer pengőért. A lányok egy szót sem tudtak magyarul, arcukról lerítt az összeművöltség tragikuma. A menedserek közölték mindenkivel, hogy az orvosok nem merik szétoperálni az ikreket, mert a műtét következtében esetleg nemesebb szervek is megsérülhetnének. Conchitát és Máriát a népligeti Borzalmak Házában mutogatták a közönségnek tízfilléres beléptidíj ellenében. Rengetegen csodálták meg 3. biológiai szenzációt és Knapikék nyakrafőre kapták az ajánlatokat, az, artistaügynökségektől és mutatványosoktól. A városligeti Bienefeld mutatványos ajánlata mellett döntöttek, a szerződést ma délután írják majd alá. Gyanú ss Herékét annak idejénén is megnéztem és bizonyos gyanakvással számoltam be róluk. Megkérdeztem akkor, nem lehetne-e szétválasztani őket! Azt a jellemző választ kaptam, hogy s egyelőre nem ez a cél. Most megírhatom, hogy amikor sajátkezűleg próbáltam az ikreket szétválasztani, Conchita és Mária fájdalmasan sikoltozni kezdett. Annyira természetes és olyan állattan fájdalmas volt ez a sikoltozás, hogy gyanúm majdnem eloszlott. Csupán környezetük keltett bennem bizonyos leküzdhetetlen kétkedést és ez késztetett arra, hogy a riport megjelenése után is folytassam a puhatolózást. A nyomozást ma délben siker koronázta. Minden kétséget kizáró módon megállapítottam, hogy Conchita és Maria Suarez nem összenőtt ikrek. Sőt nemcsak hogy nem sziámi ikrek, hanem csak nem is közönséges ikrek. Az egyik 21 éves, a másik 29 és elvált asszony. Nem testvérek, sőt még csak nem is spanyolok. Conchita Suarezt Horváth Ellának hívják, apja fővárosi kertgazdasági altiszt, a Ceglédi úton városi szükséglakásban laknak. Maria Suarez is pesti leány, Terinek hívják és kint lakik a Városligetben, túlságosan nagy feltűnést, mert a szegénykék nagyon félnek. Ezt a levelet betették a spanyol bortéba, majd felszólították lovag Jaminszkyt, hogy lopja el Knapiktól a féltve őrzött levelet. Jaminszky feltűnő ügyesen tette Horvath Ella, az hosszenőtt iker« magányos leánykorában. Mellette nagynénje ülítette Knapikék kívánságát, »Ellopta« a levelet és rohant az artistaügynökségekre a»elárulni, a, szenzációt is. Könyörgött, ne meséljék el Knapiknak, hogy ő fedte fel a titkot. Összenőnek az ikrek Ezután következett az ikrek elkészítése. Ellát és Terit berendelték a népligeti Borzalmak Házába. Itt levetkőztették őket és combjukat a külön, erre a célra készített hevederrel összekapcsolták. Ezt a hevedert Knapikék »gurtn»-nak nevezik. A combra külön párnát szerelt fel ikergyártó specialistájuk, hogy »ne fájjon a nagy nyomás”. A két lány ruháját az »összenövés« táján szabályosan felvágták, úgy, ahogy rendes sziámi ikreknél szokás. Azután becsomagolták őket a nagy fekete közös köpenybe és Knapiknéval taxin kirobogtak a kelenföldi pályaudvarra. Közben a Keletin már gyülekeztek a felajzott artistaügynökök. Knapikné felszállt a lányokkal a Pest felé robogó bécsi gyorsra. Mindenkinek azt mesélték, hogy lemaradtak az előző vonatról. Amikor a vonat befutott a Keleti pályaudvarra, először Knapikné szállt le, a vonatról. Meghatottan ölelte keblére a régnem látott férjét. A tömeg egy ideig nem merte zavarni a megható családi idilt, majd Knapikné tört magyarsággal megmagyarázta, hogy a sziámi ikrek kirakodásanem olyan egyszerű. Vasutasok, hordárok és magasrangú vasúti tisztviselők segítségével nagynehezen sikerült leemelni a vonatról Conchitát és Máriát. Tragikus látvány volt. A tömeg meghatottan hallgatott a riadt csendben. Akadtak vajszívűek, akik könnyet morzsoltak szét a szemükben. Orvosokat is félrevezetnek Az ikreket taxiba tették és kivittek a Népligetbe. Itt levették róluk a hevedert és következett a 11. számú alkresite-eljárás. Kolódiumból, masztikszból és deákfliaetromból különleges ragasztószert készített a színház specialistája. A lányok combját először lemosták éterrel, majd összeragasztották őket a keverékkel. Ez a ragasztóanyag rendkívül erős, hártyaszerűen megkeményedik és tökéletes illúziót kelt. Annyira tapad, hogy éjszaka, előadás után valósággal aszét kellett fűrészelnie Ellát és Terit. Knapikék ezt a ragasztóeljárást csak akkor alkalmazták, amikor újságíró vagy orvos látogatásától féltek, a nagyközönség számára megfelelt a »gurtiszág« is. Ezzel az eljárással sikerült orvosokat is félrevezetniük. Hogyan érkeztek azikrek46 Barcelonából Budapestre Az ikrek pesti bevonulását a következőképpen »adminisztrálta« meg Knapik Károly és lovag Jaminszky László: Knapik Károlynénak rokonai vannak Barcelonában. Állandóan leveleznek velük. Az egyik ilyen Barcelonából érkezett levél borítékjába egy Pesten készült levelet tettek. Ezt a levelet Knapik diktálta nejének,, aki lefordította spanyolra. A levélben Knapikné értesíti férjét hogy Manrézában csodálatos fogásra tett, szert: „összenőtt ikreket vásárolt a torzszülött-börzén*. Megírta, hogy mikor, érkezik azikrekkel Pestre ,és megkérte a férjét, gondoskodjék arról, hogy a pályaudvaron ne keltsenek Látogatás a szabadnapos ikernél Ma délben meglátogattam a Ceglédi úton Conchitát, azaz Horváth Ellát. Az összenőtt iker rendkívül magányosan halott így egyedül. Annyira megijedt, hogy neim is mert eleinte magyarul beszélni. Később kissé magához tért és hamisítatlan ceglédi úti dialektusban közölte velem, hogy az üzleten eddig mindössze tíz pengőt keresett, de ma délután havi 80 pengőért leszerződik Bienefeld bácsihoz. A legtöbbet lovag Jaminszky kereste, ő kerek húsz százalékot kapott a bevételből. Volt nap, amikor 250 pengő is összegyűlt. — Kérem, ne tessék ránk haragudni — mondja. — Igazán nem kellemes dolog sziámi ikernek lenni. A ragasztó rettenetesen fáj, összehúzza a húst. Már alig tudunk ülni... A múlt héten annyira összeragadtunk, hogy alig bírtak szétválasztani bennünket. Már attól féltünk, hogy csakugyan összenőttünk. Ella mosolyog. "Szabadnapja van. Pálmai Jenő. mmmi mmum. A HANGSZÓRÓ MELLŐL Vasúti törvényeink 100. születésnapja A második hullámhosszon is lehet olykor élvezetes felolvasásra akadni... Halmos István dr. előadásának örültünk szerdán. Elmondotta, hogy a nemzeti ébredés korszakában, 1886 február Atki pozsonyi diétán Vay János, Szabolcs megye követe szólalt fel először a vasútépítés érdekében. Körülöttünk már mindenütt üzemben volt a vasút. A nemesek ellenezték, miert nemesi jogaikat sértette, hogy ők fizessenek. A sajtó, Kossuth, Deák és Széchenyi küzdelmes munkát és harcot vívtak a vasútért, aminek engedélyezését a kancellária magának akarta fentartani s ezért két ízben is viszszaküldte módosítás miatt a javaslatot, amíg 1836 május 2-án végre szentesítést nyert. A törvény azonban igen kezdetleges munka volt, s tíz esztendő telt el, míg 1846-ban elindult az első magyar vasút. Ezt a szenvedélyes harcot és munkát ismertette kortörténeti tanulmányában az előadó. „A tékozló“ Osztrák klasszikust kaptunk, a százéves Ferdinand Raimund mesejátékot, az osztrák rádió igazgatójának vendégrendezése alkalmából. A tékozló, akinél nem marad meg a pénz, vagyonát, szívét odaadja, egyedül maradna, elpusztulna, ha tündérek nem irányítanák a sorsát... Szép történet, a mesejáték helyenként igen reális vonásokkal rajzolódik ki. Lányi Viktor elsőrendű munkát végzett a fordításban. Hans Nüchtern nagy rutinnal, biztos stílusérzékkel és a cselekmény vizuális éreztetésével rendezte az előadást, amelynek egyetlen hibája csak a hosszadalmasság volt. Két és félórás figyelmet nem lehet elvárni a hallgatóktól. A nyúlós kísérőzene is hozzájárult ahhoz az érzésünkhöz, hogy legalább félóráthúzni lehetett volna a szövegből. Polgár Tibor kitűnően tartotta össze a szöveget és zenét, a remek színészek pedig (sorrendben: Gázon Gyula, Medgyaszay Vilma, Jávor Pál, Rajnai Gábor, Szakály Zoltán, Szörényi Éva, Somlai Artúr, Erry Mária stb.) meggyőzhették vendégünket a magyar színészet legelső európai színvonaláról. (I.) Török eunuchok tiltakozó gyűlése az agglegényadó ellen Béce, május 22. (A . Magyarország bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Rendkívül érdekes ankarai táviratot közölnek a ma délutáni bécsi sarvak. A török kormány tudvalevőleg bevezette az agglegényadójót, ezt kiterjesztette az egykori szultáni háremek eunuchjaira is. A volt eunuchok most gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy felirattal fordulnak a kormányhoz, kérvén, hogy mentesítse őket az agglegényadótól, mert ők nem tehetnek arról,hogy nem házasodhatnak. Í RENDKÍVÜL? SZÍNHÁZI KEDVEZMÉNY Az alábbi színházi előadásokra olvasóink és előfizetőink KÜLÖNBÖZŐ RANGÚ JEGYET RENDKÍVÜL LESZÁLLÍTOTT ÁRON válthatnak Az Est kiadóhivatalában, VII. ker., Erzsébet körút 18—20. sz. (Telefon:* 3-a-SSJ. Reggel 9 órától délután 1 óráig, vasárnap délelőtt 9—2 óráig SZOMBATON, MÁJUS 23-ÁN VÍG: Csoda a hegyek közt (8). BELVÁROSI: Mindennek ára van (8). FŐVÁROSI: Meseáruház (8). ANDRÁSSY ÚTI: Méltóságom asszony (4 h. u. és 8 este). VASÁRNAP, MÁJUS 24-ÉN VÍG: Az első tavaszi nap (32 ff. u.) Az én leányom nem olyan (8 este). ÍI AGYAR: Házasság (3% d. u.) A néma levente (8 este). FŐVÁROSI: Meseáruház (3-1 d. u. és 8 este)VÁROSI: Aida (a milánói Scala színház tagjainak vendégjátéka; 8). ANDRÁSSY ÚTI: Méltóságos asszony (4 d. u.) Könnyű a férfiaknak (8 este). TERÉZKÜKUTI: Nevető tavasz (9). x Csákvári-duó az, Új Szalmabárban játszik. x Már a rendes táplálkozás mellett is annyi fölösleges salak, emészthetetlen rostanyag, bomlási termék halmozódik fel az emésztőcsatornában, hogy azoknak, kiknek rendes- az emésztésük, időnként alaposan ki kell tisztultniok. A sok hashajtó között az orvosok előnyben részesítik az Artin-drazsékét.