Magyarország, 1936. július (43. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-29 / 172. szám

MAGYARORSZÁG_____________________________ _ egyverben a földgolyó A Magyarország közli Waldo Robeson világriportját a fegyverkezésről, a haditechnika mai fejlettségéről, a technikai háború tényeiről Waldo Robeson a cikksorozatáról ,szintén meg kell mondanom a­ak, hogy szinte teszi rosszul­­ég el, mikor­­arra gondolok, s én és a barátaim és Európa len államférfiét, kétezer évvel ■ú Urunk k­eresz­t­re feszítése , időnk legnagyobb részét are­­töprengéssel töltjük, mikép­­szállíthatjuk majd a gyerme­­kombák által összeroncsolt­­ a kórházakba és mint akn­ázzuk meg, hogy a mérgeseá­­megöljék polgártársainkat?« a döbbenetes erejű mondat a legcivilizáltabb országának, f f­iának parlament­je­­hangzott el Stanley B­a­­­­n miniszterelnök ajkáról. Bár az a feladat jutott osztály­­mól, hogy világriport­r­­a fegyverkezésről be­váljam az olvasóközönség­nem tudtam jobb kéz­it találni az angol mű­­sterelnök szavainál, évvel ezelőtt Európában a háború pokla dúlt. A békekv­­óta konferenciák, tanácska­­, összejövetelek tömegén tár­ak az államférfiak a béke u­tasáról, a v­i­l­á­g­f­e­gy­­vezés megszüntetése­­v­a­g­y csökkentéséről, amikor a világháború a mai napig közel tíz oly háború folyt le a flyó különböző pontjain. A elési konferenciák egymás­­mondtak csődöt és az e­m­b­e­­r történetében párau­­­l álló fegyverkezési egv kezdődött meg.­iáltások hangzanak el úgy a fiák, mint a háború hívei­re­­. A pacifisták a világháború kmnaira és szörnyűséges utó­dra hivatkoznak, a háború a biztonságra, az igazságt­­­ékeszerződésekre és arra mn­­­t rá, hogy a természet rendje elkerülhetetlen a háború, de­­minden nemzetnek önmaga kötelessége, hogy a roppant érkezési versenyben ne ma­­i alul. Amikor 1936 tavaszán hozzáfog­tam, hogy a világfegyver­kezésről a legeslegújabb a­d­a­t­ok­a­t ö­s­s­z­e­g­y­ű­j­t­se­m, amikor megkezdtem munkámat, hogy megismerkedjem mindazzal, ami a jövő háborújával kapcsolat­ban van, akkor csak azt a célt lát­tam magam előtt, hogy tárgyi­lagos, teljes és igaz képet adjak az olvasóknak a l­e­g­m­­aibb helyzetről. Ezért látogattam el hadi­hajók fedélzetére, ezért ültem katonai repülőgé­peken, ezért jártam fegy­vergyárakban, ezért m­e­n­­tem be a vegyi gyárak kí­sérleti kamráiba, ahol gáz­­maszkban és gázmaszk nélkül tulajdon testem­mel ismerkedtem m­e­g a g­á­z­a­k­k­a­l. Nem foglalok állást, mert nem ez a szerep jutott nekem, csak lehetőleg tel­jes és­ tár­gyilagos képet akarok adni arról, hogy mi történik ma a fegy­verkezés terén. készítik! Újra idéznem kell Anglia jelen­leg legfelelősebb államférfiét, B­a­l­d­w­i­n miniszterelnököt: »Ü d v ö s n e k. t a r t. o m,- h o g y minden ember lássa bei nincs s en ki a v i la go n, a k i m e g t u d n á öt véd eni a bomba támadás ell­e­n, a­kár­mit i­s­'beszél­nek ö­s­z­­sze-vissza..... A­z egyet­l­e­n v­é­del­e­m, a támadá­s, amely azt je­l­en­t­i, hogy t­ö­b­b nőt és gyermeket kell megöl­nöd, m­é­g­p­e­d­i­g gy­olr­s­a­b­ban, mint az ellenség, ha 'a­z 'l­a­kad­o­d, hogy megme­nekülj asszony­aiddal és g­y­er­m­e­ke­i­d­del e­g­yüt­t.« Igaza van-e az angol miniszter­­elnöknek vagy sem, azt későbben fogjuk meglátni. A helyzet a vi­lágháború óta erősen megválto­zott. Groves angol tábornok így ír: »Míg az elmúlt háború­ban a harc négy éve alatt Angliára 300 tonna bom­bát szórtak az ellenséges repülők, a­d­d­ig a mai álla­potok m­e­rt­e 11 24 ó­r­a alatt tudnának ennyi bombát szórni és ezt az iramot és ezt a mennyiséget leg­alább két évig fenn tud­nák tartani. Az öreg Edison röviddel ha­lála előtt a következő nyilatkoza­tot tette: »S­e­m én­ sem tudta­mm­a­l senki más a világon nem fedezett fel semilyen tö­kéletesen biztos védel­met a rep­ü­l­őgép t­ám­a­d­á­­sok el­len. Jelenleg nem létezik semilyen mód an­nak a megakadályozásá­ra, hogy egy légiflotta re­püljön London fölé hol­nap és a londoniak fölé oly­a­n gázt hullasson, amely ezeket a milliókat a­r­án­ylag rövi­d i­dő a­l­a­tt el­pusztítja. Néhány száz repülőgép tökéletesen elegendő lenne erre a cél­­ra. Le­wisi­t, a j­e­l­en­l­eg is­meretes leggy­il­kosab­­b gáz London lakosságát három óra a­latt el tudja p­u­s­z­t­í­t­a­n­i.­ Persze az olvasó mondhatja, hogy az öreg Edison minden zser­nialitása ellenére a haditechniká­ban csak dilettáns volt. Idézzük azért talán Bradner táborno­kot, az amerikai haderők vegyihá­borús osztályának legfőbb pa­rancsnokát. ő a következő nyilat­kozatot tette: A három csepp, amely gyilkol .A vegyiháborús szolgálat kí­sérleti osztálya olyan folyadékot fedezett fel, amelynek há­rom cseppje az emberi hő bármely részén azonnali halált idéz elő... Egyetlen repülőgép, amely két tonnát szál­lít ebből a folyadékból, be tud per­metezni egy száz méter széles és tíz kilométer hosszú sávot olyan mértékben, hogy ezen a területen egyetlen élőlény sem menekül meg a haláltól. E folyadék gyár­tásához sem­m­­i eg­y­é­b n­e­m kell, mint vill­a­m­­o­ser­ő, minthogy a gyártáshoz szükséges nyersanyag a világ m­­­n­­­den országának birtoká­ban van. Az Egyesült Ál­lamok például naponta t­ö­b­b e­z­e­r tonnát tudna belőle gyártani, úgyhogy a nálunk egy hónap alatt gyártott folyadékkal elvben a föl­d­g­o­­lyó teljes népességét ki l­e­h­e­t­n­e i­r­t­a­n­i.« Ezek a borzalmak a legkiválóbb szakértők szájából hangzanak el, mégis azt akarjuk hinni, hogy a fantázia határát súrolják. A való­ságos helyzet nem lehet teljesen ilyen sötét. De hogy ne lehessen mindebből rettenetes valóság, an­nak egyik feltétele, hogy a világ­­fegyverkezéssel és a jövő háború­jának előkészítésével minél többet, minél hangosabban foglalkozzunk. Ez minden ember legközvetlenebb magánügye. És ha mindenki tud­ja, látja, hogy mi készül, akkor — hiszem és ezért írtam ezt a cikk­sorozatot — mindebből nem lehet semmi. 11 . Waldo Robeson szenzációs cikksorozatát, amelynek címe: »F­e­g­y­v­e­r­b­e­n a földgo­lyó«, a Magyarország meg­szerezte és szombattól, augusztus elsejétől kezdve fogja közölni. Baldwín, Edison és Groves tábornok a reménytelen helyzetről Amikor a civilizált országok sorra szervezik meg polgári légvédelmüket és gázvé­­d­e­l­m­üket, amikor hatalmas kultúrnépek egyházfői szószékről intéznek kirohanásokat a destruk­tív pacifizmus ellen, amikor két nagyobb háború, a B­o­l­i­v­i­a— Paraguay és az olas­z— abesszin harc után va­gyunk, amikor Anglia belátta, hogy régi hegemóniája veszélybe jutott, azt hitte, övé a világ, mert övé a tenger és most rájött, hogy a földgolyó azé, aki a levegőben am­akkor nincs izgalma­sabb és fontosabb újság­­írói fel­adat, mint erről a h­e­l­y­z­e­t­r­ő­l b­e­s­z­á­m­o­ló­t adni. Mert a fegyvereket néma múzeumok számára AZ EST TÁRSASUTAZÁSA a legszebb dalmát tengeri fürdőre ABBE SZIGETÉRE 1936 augusztus 16—30-ig. A társasutazás minden költségét felölelő részvételi díj P 230.— — ——i mn i ■ ii Jelentkezés és felvilágosítás Az Est Utazási és Kenesjegyirodájában VII., Erzsébet körút 18—20. Telefon 1­ 455-59

Next