Magyarország, 1936. július (43. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-29 / 172. szám
MAGYARORSZÁG_____________________________ _ egyverben a földgolyó A Magyarország közli Waldo Robeson világriportját a fegyverkezésről, a haditechnika mai fejlettségéről, a technikai háború tényeiről Waldo Robeson a cikksorozatáról ,szintén meg kell mondanom aak, hogy szinte teszi rosszulég el, mikorarra gondolok, s én és a barátaim és Európa len államférfiét, kétezer évvel ■ú Urunk keresztre feszítése , időnk legnagyobb részét aretöprengéssel töltjük, miképszállíthatjuk majd a gyermekombák által összeroncsolt a kórházakba és mint aknázzuk meg, hogy a mérgeseámegöljék polgártársainkat?« a döbbenetes erejű mondat a legcivilizáltabb országának, f fiának parlamentjehangzott el Stanley Ban miniszterelnök ajkáról. Bár az a feladat jutott osztálymól, hogy világriportra fegyverkezésről beváljam az olvasóközönségnem tudtam jobb kézit találni az angol műsterelnök szavainál, évvel ezelőtt Európában a háború pokla dúlt. A békekvóta konferenciák, tanácska, összejövetelek tömegén tárak az államférfiak a béke utasáról, a világfegyvezés megszüntetésevagy csökkentéséről, amikor a világháború a mai napig közel tíz oly háború folyt le a flyó különböző pontjain. A elési konferenciák egymásmondtak csődöt és az ember történetében páraul álló fegyverkezési egv kezdődött meg.iáltások hangzanak el úgy a fiák, mint a háború híveire. A pacifisták a világháború kmnaira és szörnyűséges utódra hivatkoznak, a háború a biztonságra, az igazságtékeszerződésekre és arra mnt rá, hogy a természet rendje elkerülhetetlen a háború, deminden nemzetnek önmaga kötelessége, hogy a roppant érkezési versenyben ne mai alul. Amikor 1936 tavaszán hozzáfogtam, hogy a világfegyverkezésről a legeslegújabb adatokat összegyűjtsem, amikor megkezdtem munkámat, hogy megismerkedjem mindazzal, ami a jövő háborújával kapcsolatban van, akkor csak azt a célt láttam magam előtt, hogy tárgyilagos, teljes és igaz képet adjak az olvasóknak a legmaibb helyzetről. Ezért látogattam el hadihajók fedélzetére, ezért ültem katonai repülőgépeken, ezért jártam fegyvergyárakban, ezért mentem be a vegyi gyárak kísérleti kamráiba, ahol gázmaszkban és gázmaszk nélkül tulajdon testemmel ismerkedtem meg a gázakkal. Nem foglalok állást, mert nem ez a szerep jutott nekem, csak lehetőleg teljes és tárgyilagos képet akarok adni arról, hogy mi történik ma a fegyverkezés terén. készítik! Újra idéznem kell Anglia jelenleg legfelelősebb államférfiét, Baldwin miniszterelnököt: »Ü d v ö s n e k. t a r t. o m,- h o g y minden ember lássa bei nincs s en ki a v i la go n, a k i m e g t u d n á öt véd eni a bomba támadás ellen, akármit is'beszélnek öszsze-vissza..... Az egyetlen védelem, a támadás, amely azt jelenti, hogy több nőt és gyermeket kell megölnöd, mégpedig gyolrsabban, mint az ellenség, ha 'az 'lakadod, hogy megmenekülj asszonyaiddal és gyermekeiddel együtt.« Igaza van-e az angol miniszterelnöknek vagy sem, azt későbben fogjuk meglátni. A helyzet a világháború óta erősen megváltozott. Groves angol tábornok így ír: »Míg az elmúlt háborúban a harc négy éve alatt Angliára 300 tonna bombát szórtak az ellenséges repülők, addig a mai állapotok merte 11 24 óra alatt tudnának ennyi bombát szórni és ezt az iramot és ezt a mennyiséget legalább két évig fenn tudnák tartani. Az öreg Edison röviddel halála előtt a következő nyilatkozatot tette: »Sem én sem tudtammal senki más a világon nem fedezett fel semilyen tökéletesen biztos védelmet a repülőgép támadások ellen. Jelenleg nem létezik semilyen mód annak a megakadályozására, hogy egy légiflotta repüljön London fölé holnap és a londoniak fölé olyan gázt hullasson, amely ezeket a milliókat aránylag rövid idő alatt elpusztítja. Néhány száz repülőgép tökéletesen elegendő lenne erre a célra. Lewisit, a jelenleg ismeretes leggyilkosabb gáz London lakosságát három óra alatt el tudja pusztítani. Persze az olvasó mondhatja, hogy az öreg Edison minden zsernialitása ellenére a haditechnikában csak dilettáns volt. Idézzük azért talán Bradner tábornokot, az amerikai haderők vegyiháborús osztályának legfőbb parancsnokát. ő a következő nyilatkozatot tette: A három csepp, amely gyilkol .A vegyiháborús szolgálat kísérleti osztálya olyan folyadékot fedezett fel, amelynek három cseppje az emberi hő bármely részén azonnali halált idéz elő... Egyetlen repülőgép, amely két tonnát szállít ebből a folyadékból, be tud permetezni egy száz méter széles és tíz kilométer hosszú sávot olyan mértékben, hogy ezen a területen egyetlen élőlény sem menekül meg a haláltól. E folyadék gyártásához semmi egyéb nem kell, mint villamoserő, minthogy a gyártáshoz szükséges nyersanyag a világ mnden országának birtokában van. Az Egyesült Államok például naponta több ezer tonnát tudna belőle gyártani, úgyhogy a nálunk egy hónap alatt gyártott folyadékkal elvben a földgolyó teljes népességét ki lehetne irtani.« Ezek a borzalmak a legkiválóbb szakértők szájából hangzanak el, mégis azt akarjuk hinni, hogy a fantázia határát súrolják. A valóságos helyzet nem lehet teljesen ilyen sötét. De hogy ne lehessen mindebből rettenetes valóság, annak egyik feltétele, hogy a világfegyverkezéssel és a jövő háborújának előkészítésével minél többet, minél hangosabban foglalkozzunk. Ez minden ember legközvetlenebb magánügye. És ha mindenki tudja, látja, hogy mi készül, akkor — hiszem és ezért írtam ezt a cikksorozatot — mindebből nem lehet semmi. 11 . Waldo Robeson szenzációs cikksorozatát, amelynek címe: »Fegyverben a földgolyó«, a Magyarország megszerezte és szombattól, augusztus elsejétől kezdve fogja közölni. Baldwín, Edison és Groves tábornok a reménytelen helyzetről Amikor a civilizált országok sorra szervezik meg polgári légvédelmüket és gázvédelmüket, amikor hatalmas kultúrnépek egyházfői szószékről intéznek kirohanásokat a destruktív pacifizmus ellen, amikor két nagyobb háború, a Bolivia— Paraguay és az olasz— abesszin harc után vagyunk, amikor Anglia belátta, hogy régi hegemóniája veszélybe jutott, azt hitte, övé a világ, mert övé a tenger és most rájött, hogy a földgolyó azé, aki a levegőben amakkor nincs izgalmasabb és fontosabb újságírói feladat, mint erről a helyzetről beszámolót adni. Mert a fegyvereket néma múzeumok számára AZ EST TÁRSASUTAZÁSA a legszebb dalmát tengeri fürdőre ABBE SZIGETÉRE 1936 augusztus 16—30-ig. A társasutazás minden költségét felölelő részvételi díj P 230.— — ——i mn i ■ ii Jelentkezés és felvilágosítás Az Est Utazási és Kenesjegyirodájában VII., Erzsébet körút 18—20. Telefon 1 455-59