Magyarország, 1936. november (43. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

1938 november 3 hadit MAGYARORSZÁG5 litika változatlanul a legszószerintibb értelemben őrködik tovább Ausztria függetlenségén, tehát csak az An­­ec­lussról való őszinte lemondás lehet a híd a mai olasz—német megértésből egy állandóbb természetű és szoro­sabb együttműködés felé... A Duce a magyarokért De semmi sem jelentheti élesebben és világosabban, hogy Olaszország a maga eredeti elgondolásával és a maga természetes érdekeivel nem hátrált meg a német dunai érdekek és elgondolások előtt, mint hogy olyan gyönyörű szavakkal talált szí­ven bennünket, magyarokat s a ma­ga nagy európai számadásában olyan jelentékeny helyet biztosított mai szegény csonka hazánknak s a mi csonka nemzetünknek. Csak pár nap­pal ezelőtt írtam a Szabadság­ban, hogy a Duce — szemben Hitler fel­tűnő hallgatásával — mindig kiál­lott a magyar revíziós törekvésekért és elemi igazságokért, valahányszor arra megfelelő hatásos alkalom kí­nálkozott. Nos, kínálkozhatott-e egy ilyen dacés kiállásra nagyszerűbb al­kalom, mint ez a világraszóló milá­nói beszéd, amelyből íme idehallik a nagy és hű barát szava újból: »Ad­dig, amíg nem teljesítik Magyaror­szág békés kívánságait, nem lehet a Dunamedence helyzetét rendezni... Négymillió magyar él a határokon kívül... Az olasz nép érzelmei Ma­gyarország iránt a teljes és mély barátságon alapulnak. A magyar nép valóban a katonai erényeknek, a bá­torságnak és az áldozatkészségnek csodálatraméltó erényeit mutatta az egész világ számára. A mi meleg ér­zelmeinket Magyarország iránt a kö­zeljövőben nyilvános és nagyszerű formában fogjuk ismét az egész vi­lág elé tárni.« Mikor hangzott el hatalmasabb em­ber ajkáról, nagy nemzet valóban küldetését államférfiénak világren­dező elgondolásai során, ennél for­róbb baráti nyilatkozat, őszintébb el­ismerés és férfiasabb biztatás szá­munkra? S ami szerintem még ennél a barátságnál, elismerésnél és bizta­tásnál is fontosabb: a Duóénak ez az ígérete azt jelenti, hogy Európa e ha­talmas és korszerű államférfiúi elmé­je világosan, másoknál sokkal vilá­gosabban, meglátta, hogy igenis Ma­gyarországra különleges szerep vár a Dunavölgyének újjárendezésénél, Magyarország hivatása európai hiva­tás s az olasz politika ezt a magyar hivatást kívánja mindenekelőtt esz­meileg lerögzíteni, gyakorlatilag tá­mogatni a Dunavölgyének újjárende­­zése küszöbén. » Milyen gyönyörű cáfolat mindez azokra az aggodalmakra, amelyeket a cikkem elején idézett német félhiva­talos megnyilatkozás joggal kelthe­tett bennünk. A föllélegzés öröme, a hála meghatottsága és a bizakodás férfias izgalma szorongatja torkun­kat e percekben s gondolataink kö­­rülröpdösik a milánói dómot. A Daily Mail lelkesen üdvözli a magyar revíziót­ ­Az angol sajtó — londoni jelentés szerint — külön kiemeli Mussolini beszédének azokat a feltűnő meleg­hangú kitételeit, amelyek igazságot követelnek Magyarországnak. A Daily Mail vezércikke ezzel kap­csolatban a következőket írja: Mus­solini beszédének e része kétségkívül megtalálja az utat az angol nép szí­véhez. A Daily Mail tíz év óta sür­geti, hogy igazságot szolgáltassanak Magyarországnak. Angliának is tel­jes erejével e nemes nemzet segítsé­gére kell sietnie, amellyel olyan gya­lázatosan bántak. A Daily Telegraph római levelezője írja: A Duce a legmelegebb barátság hangján emlékezett meg Magyaror­szágról. Diplomáciai körökben élénk érdeklődés fordult Mussolini szavai felé. Az angol lapok egyébként Musso­lini beszédéből arra következtetnek, hogy az olasz kormány feje közeledni akar Nagybritanniához. A francia lapok Mussolini állásfoglalásáról A világsajtó Mussolini milánói be­szédének hatása alatt áll. A francia és angol lapok teljes terjedelmében köz­tik a beszédet és bőségesen kommen­tálják, főleg azokat a részeket, melyek Magyarországról szólnak. A francia sajtó — mint Párizsból jelentik — némi aggodalommal fo­gadja Mussolini milánói beszédét. A magyar revízióról elhangzott szavak­nak Párizsban nagy figyelmet szen­telnek. Általános vélemény az, hogy Mussolini erről szóló kijelentései szo­rosabbra vonják a kisantant egységét. Egyes lapok összeegyeztethete­tl­enek­nek tartják ezeket a kijelentéseket Mussolininak Jugoszláviához intézett baráti szavaival. Az Echo de Paris szerint Mussoli­ninak a magyar ügyről tett kijelen­tése alkalmas arra, hogy Franciaor­szág szövetségeseit, akik újabban té­továzó magatartást tanúsítanak és te­kintetüket Róma vagy Berlin felé fordítják, most újból összekovácsol­ja. Eddig úgy tudtuk, hogy Musso­lini a római csoport és a kisantant államait értekezletre akarja össze­hívni. A revíziós szavak halálos csa­pást mértek erre a tervre. Mussolini ellenzi az együttes biztonságot és el­fogadja a viszályok elhatárolásáról szóló német elméletet. A Népszövet­ségről tett nyilatkozata után érthe­tetlennek látszik, miért nem hagyta ott Genfet. Amit Mussolini a Föld­ AierEreví-Kaliájs Ázsia eozolikusa ikatÉtenarogán­ Mia­­Masai mulatójában az ARIZONA novemberi műsorában kézi tenger kérdéseinek rendezéséről mondott, szinte fenyegetően hangzik. A Figaro a következőket írja: Mus­solini igen örvendetes hangon be­szélt Jugoszláviáról. Ugyanakkor azonban ünnepélyes formában meg­ismételte, hogy támogatja a magyar revizionizmust. Ez az utóbbi kijelen­tése aligha egyeztethető össze azzal, amit Jugoszláviáról mondott. A Petit Párisien többek között eze­ket írja: Mussolini a német-olasz ten­­gely körül szeretné csoportosítani a többi európai országot. A Duce Ma­gyarországot nagy m­egcsonkított nem­zetnek nevezte és a trianoni szerző­dés revízióját sürgeti. A Duce hátsó gondolatait ezzel kapcsolatban már régóta ismerjük, de Mussolini a kér­dést még sohasem vetette fel ilyen nyers formában és sohasem bátorí­totta fel a magy­ar revíziós mozgal­mat ilyen veszélyes módon. Másfelől Mussolini meleg baráti felhívást in­tézett Jugoszláviához. Kérdés, hogy Mussolini képzelete hogyan egyezteti össze a beszédnek ezt a részét, vagy talán csak a kisantant megbontási kísérletről van szó? A lap nézete szerint ez a kísérlet kétségtelenül bal­sikerrel jár. Jövő kedden ül össze ismét a Ház (A Magyarország tudósítójától.) A képviselőház bizottságai ezen a hé­ten folytatják a Házban benyújtott törvényjavaslatok vitáját. A bizott­sági tárgyalások után kerül a sor a képviselőház újból való megnyitá­sára. A Magyarország munkatársa úgy értesül, hogy a képviselőház e hó 10-én ül össze. A képviselőház összeülését két fon­tos belpolitikai esemény előzi meg. Az egyik a Nemzeti Egység Pártjá­nak értekezlete, amelyen végre dön­tenek a pártvezetőség kérdésében és a választójogi pártközi konferencia összehívása. Valószínűleg e hét csütörtökjére hívja össze Ivády Béla, a NEP ideig­lenes elnöke a pártértekezletet, hogy megoldják a hetek óta húzódó párt­­vezetőségi válságot. Úgy tudják, hogy Ivády Béla semmiesetre sem marad meg a Nemzeti Egység Pártjának elnöki székében. Számos elnökjelöltje van a pártnak, így többek között Bod János, Kenéz Béla, Takács Tol­­vay József, báró Urbán Gáspár és Tomcsányi Vilmos Pál. Csütörtökön Darányi Kálmán miniszterelnök az addig lefolytatandó tárgyalások után minden valószínűség szerint dönteni fog, hogy kit ajánl pártelnöknek. Ami az eddigi kilenctagú pártve­zetőségnek harminc tagra való ki­bővítését illeti, még változatlan a bizonytalanság. Lehetséges, hogy csak húszra, vagy huszonötre növe­lik a pártvezetőség tagjainak a szá­mát. A NÉP pártvezetőségi válságának elhúzódásával magyarázzák a válasz­tójogi reform kérdésében összehívan­dó pártközi értekezlet halogatásán is. Ez természetes, mert amíg meg nem választják a NÉP új pártvezetőségét, addig arról sem dönthetnek, hogy a pártközi konferencián a NÉP kikkel képviseltesse magát. Ha e héten a NÉP vezetőségi válságát sikerül meg­oldani, akkor a jövő héten, lehetsé­ges, hogy már hétfőn, a képviselőház összeülése előtt Sztranyavszky Sán­dor, a képviselőház elnöke összehívja a pártközi értekezletet. Ha azonban ismét elodázzák a NÉP vezetőségének megalakítását,­­ ami az eddigi pél­dákon okulva nem lehetetlen­—akkor a pártközi konferencia összehívása ismét elmarad. Ami a politikai államtitkárok fel­mentését és az újak kinevezését illeti, itt is a halogási tendencia nyilvánul meg. Hír szerint Preszly Elemér bel­ügyi államtitkár felmentése már be­fejezett dolog, de még ma is bizony­talan, hogy mikor kerül nyilvános­ságra és mikor történik meg az új belügyi államtitkár kinevezése. A ceglédi mandátum ügyében is majd csak akkor történik döntés, amikor a Preszly Elemér felmentésé­ről szóló kormányzói kézirat meg­jelenik. Preszly magas kormányzói kitüntetést kap és visszakerül Pest vármegye élére, mint főispán. Le­mond ceglédi mandátumáról és a mandátumot a ceglédiek az új bel­ügyi államtitkárnak ajánlják fel. De hogy mindez mikor történik meg, egyelőre bizonytalan. A vádtanács szabadon bocsátotta a névtelenuccai találkahely méltóságos tulajdonosnőjét Mint ismeretes, a főkapitányság a múlt héten letartóztatta nemes Ru­dolf Auréliát, egy magasállású köz­­tisztviselő elváltan élő feleségét, a Névtelen uccában leleplezett titkos ta­lálkahely tulajdonosnőjét. A s méltó­­ságos asszonyt a letartóztatása után pénteken átkísérték az ügyészség fog­házába. Antalffy Manó vizsgálóbíró szom­baton hallgatta ki nemes Rudolf Auréliát, aki itt is tagadta bűnössé­gét és fen­tartotta azt az állítását, hogy a címeket tartalmazó notesz ba­rátnőjének, egy színésznőnek a tulaj­dona. A vizsgálóbíró a kihallgatás után úgy döntött, hogy szabadlábra helyezi nemes Rudolf Auréliát. A végzés ellen az ügyészség felfo­lyamodást jelentett be a vádtanácshoz, amely ma délután foglalkozott az üggyel. A vádtanács Jankovits Béla elnöklete alatt Gyulay Gyula tör­vényszéki bíró előadása után elutasí­totta az ügyészség felfolyamodását és helyt adott a vizsgálóbíró szabad­lábra,helyezési végzésének, a vád­­tanács döntése alapján nemes Rudolf Aurélla a délutáni órákban el is hagyta a Markó utcai fogház épületét, reggel könnyű lesz a teste, Koqisha AfiXIiVi-f'i'é’sz be este

Next