Magyarország, 1937. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

rátságból keres fel, mert sajnál, hogy mnilyen kellemetlenségeim támadtak. — A rendőrség előtt azt vallotta, — tárja az elnök a detektív elé rendőr­ségi vallomását, — felesége önt azzal fogadta: itt volt Zsigmondy és azt mesélte, hogy Rajczynak ki lehet tör­ni a nyakát, hívd fel a tolonb­an Le­­hotayt. — Kérem, a feleségem össze-vissza beszélt, hisztérikusan "Viselkedett. Ki­hallgatta, hogy miről beszélgettem Lehotayval és később elárulta ne­kem, hogy mindazokat, amiket ki­hallgatott, megírta névtelen levelek­ben. Én rettenetes állapotba kerül­tem. Tettlegességig fajult köztem és feleségem között a dolog, elrohantam hazulról és amikor visszamentem, felszólítottam feleségemet, gyere ve­lem és mindent elmondasz Rajczynak. Ő ezt megtagadta, mert attól félt, hogy baja lesz ebből és azzal fenye­getett, hogy ha én jelentést teszek, gyermekeinkkel együtt megöli ma­gát. Erre kénytelen voltam hallgatni. — A felesége a maga érdekében ír névtelen leveleket és ezt maga azzal hálálja meg, hogy úgy össze-vissza veri, hogy meg­süketül. — Kérem, miatta kerültem ide a vádlottak padjára. Ezért válópert is indítottam ellene, — válaszolja Róna MMTVI nevű pe­kinéz világosbarna, vitézuccai lakásból elveszett. “MAS leadható Vitéz ucca 9 , házmestern-d Esetleg telefonértesítés: 11S30-99 MAGYARORSZÁG 1937 február 2 kedd mii lián ni lawana — r mi ———— Sírva tesz vallomást Rónáné Ezután Rónáné kihallgatására ke­­­­rült a sor. — Bűnösnek érzem magam, — kezd­te vallomását az asszony, — hogy megírtam azokat a névtelen leveleket, de nem bosszúból, nem aljasságból. Zsigmondy kapitány úrnak panasz­kodtam, hogy borzasztó helyzetben vagyunk, uram fel van függesztve 100 pengőt kapunk havonta. Uramat a névtelen levelek áradata romlásba dönti. Zsigmondy ekkor vigasztalni kezdett és elmondta, hogy kósza hírek kerigenek Rajczy főtanácsos úrról és Lehotay tud közelebbit erről a dolog­ról. — Zsigmondy látogatása után pár nappal megjelent nálunk Lehotay és férjemmel beszélgetett. Én kihallgat­tam beszélgetésüket. Nagyon szégyen­lem, nem volt szép dolog tőlem, de máskor is megtettem. Köztem és fér­jem között már régebben rossz volt a viszony, férjem semmit sem közölt­­velem. — Kinek írta a névtelen leveleket! — Tíz helyre küldtem ilyen levelet. — Tudott erről az urat — Nem. Én magam fogalmaztam, gépeltem és tettem postára a levele­ket. Később lelkiismeretfurdalást éreztem és mindent elmondtam az uramnak, de kértem, hogy ne bánt­son. Bevágott engemet a szekrénybe... — Szokta magát bántani?­— Goromba volt mindig hozzám. Amikor elmondtam, hogy névtelen leveleket írtam, elkapott, bevágott a szekrénybe, amely széttört, sajnos, azóta sem hallok a bal fülemre. Ki­téptem magam kezéből és kiszalad­tam a folyosót. Később visszamen­tem és kérleltem, hogy ne haragud­jon, nem rosszindulatból csináltam. Felszólított, hogy menjek vele a rend­őrségre és tárjam ii a dolgot, de ezt megtagadtam és azt modtam neki, ha te jelented be, mire visszajösz, engem és a gyerekeket holtan találsz. Kér­leltem, hogy segítsen rajtam, ő tusa­­kodott magában, hogy mit csináljon. Azután egész nap az utcán csavarog­tam, mert féltem vele együtt lenni, és Zsigmondy „a kósza hírek“ Zsigmondy Endre tagadta bűnössé­gét. — Ki kell jelentenem, hogy nekem soha semmiféle kontroverzióm nem volt Rajczy főtanácsos úrral és vissza kell utasítanom azt az inszinuációt, mintha akadna egyetlenegy rendőr­tiszt is, aki képes tud lenni arra, hogy tiszttársa ellen hamis vádat koholjon Egyszer Rónát nem találta otthon, az asszony nagyon elkeseredetten be­szélt férje fegyelmi ügyéről. A rendőrkapitány kihallgatása köz­ben Vajdáné rosszul lett és a rendőr kivezeti a tárgyalóteremből. Ismertették még a névtelen levele­ket, majd az elnök rövid szünetet rendelt el. Rajczy ren­dőrfőtanácsos Ezután Rajczy Géza rendőrfőtaná­csost hallgatta ki a bíróság. Elmon­dotta, hogy amikor közölték vele a névtelen feljelentéseket, fegyelmit kért maga ellen és minthogy a vád­ alaptalannak bizonyult, az eljárást megszüntették. Erre ő ismeretlen tet­tesek ellen feljelentést tett. Elmon­dotta, hogy ő intézi a rendőrségen a fegyelmi ügyeket. A következő tanú Harkányi Gyula rendőrfőtanácsos volt. Dr. Buday Zoltán­ rendőr fogalmazó­­gyakornok, dr. Váry Gyula rendőr­ Az orv­osok Vajdáné elmeállapotáról Az elnök intézkedésére Vajdánét ki­­vez­­­ik a tá­gyalóteremből és dr. Mi­nnért Károly egyetemi tanár, törvény­­széki orvosszakártő te­rjesztette elő véleményét Vajdáné elmeállapotáról. Eszerint Németh professzorral együtt a Lipótmezőn megvizsgálták Vaj­dá­nét. Megállapították, hogy súlyosan de­­ger­érátt, etikailag fogyatékos, ideg­rendszerének megbetegedése megálla­pítható, időnként alkoholista, súlyos pszich­opátiás egyén, erkölcsi ellen­­állóképessége nagymrrtékben csök­kent, ennek következtében bűnözésre alkalmas. Értelmi fogyatékosság, elmezavar nem tapasztalható nála. Ez azonban nem zárja ki, hogy a tett elkövetése idején lehettek nála zavarok, amelyek elősegítették a vádbeli cselekmény el­követését. 1936 májusában öngyilkos­­sági kísérletet követett el és így ideg­állapotát tekintve, indokoltan elme­­gyógyintézetbe küldték. Hazudozásra, túlzásokra alkalmas egyén. irodai kezelési gyakornok és dr. Frá­ter Kálmán rendőrfogalmazó Harká­nyi főtanácsos és Vajdáné beszélgeté­séről vallottak. Vajdáné botrányt rendez Ezután az írásszakértők terjesztet­ték elő szakvéleményüket, majd Lu­kács Béla és Flórián József rendőr­ségi főtisztek arról tettek vallomást, hogy Vajdáné az ő jelenlétükben tett említést az aranyosmaróti szilva­­ügyről. A tanúkihallgatások közben Vajdáné sírni, kiáltozni kezd és mi­vel nem tudják lecsillapítani, az el­nök intézkedésére néhány percre ki­vezetik a teremből. Több tanú kihallgatása és az iratok ismertetése után a bizonyítási eljá­rást befejezték és megkezdődtek a perbeszédek. Vady Oszkár ügyész­ségi alelnök valamennyi vádlalt ellen a vádirat értelmében tartotta fenn a vádat. Lapzártakor a védők beszélnek. Megkezdődött Badenben a ping-pong világbajnokság Baden, február 1. (A Magyarország kiküldött munka­társának telef­onjelentése.) A baden­i asztali­tenisz világbajnokságon már teljes az üzem. A Trinkhalleban hat asztal van felállítva, azonban ez nem bizonyult elegendőnek és így a kö­zeli Löwenstein villában is játszanak hideg helyiségben, rossz világítás mellett, kevés kifutóval. A magyar együttes simán vette az első fordulót,­ 5:0 arányban győ­zött a német válogatott ellen Magyarország hölgycsapata legyőzte Belgiumot 3:0 arányban A belgák ellen ugyancsak ma dél­után mérkőzünk, Szabados—Lovászy Barna felállításban. A németekkel most játszik hölgy csapat­ur­ kl­an Si­pos és Gál. Ezek a mérkőzések most Báró dr. Kohner Adolfnt mélysé­ges fájdalommal je­enti, hogy imá­dott férje, életének büszkesége, a legjobb apa, nagyapa és rokon szászbereki 71. életévében hosszú szenvedés után elköltözött az élők sorából. Drága halottunkat 1937. évi feb­ruár hó 2-án, kedden déli 12 órakor kísérjük utolsó útjára a kerepesi úti izr. temetőben. Farkas Istvánná szül báró Kohner Ida és dr. Lukács Antalná szül báró Kohner Jató gyermekei, Farkas István, dr. báró Dirsztay Gedeon és dr. Lukács Antal vejei, Farkas Károly, Judith és Fái, báró Dirsztay Emmi és Béla ifj. Kut­ács Antal és Hanna unokái, sógorai, sógor­női és egész rokonsága Áldás emlékére­ kezdődtek. A többi eredmény: Belgium—Né­metország 5:4, Ausztria—Jugoszlávia 5:3. A női csapatverseny első mérkőzé­sén Csehszlovákia—Anglia 3:2. Ma­gyarország első ellenfele Belgium volt. Ferenczy és Király állt ki elle­nük s könnyen győzött ,3:0 arányban. (Ferenczy—Stephens 19:21, 21:16, 21:17 Király—Schall 15:21, 21:9, 21:14, Ki­rály, Ferenczy—Stephens, Schall 21:18, 21:10,­ Németország—Románia 3:0. A hölgy csapatbajnokság a Corbillon-kupáért folyik. A férfiaknál Anglia 5:0 arányban verte Egyiptom csapatát. Kelen István Dr. Kiinger Zsigntend úgy a maga, mint gyermekei Min­­kess Richardné sz Klinger Marianne, György ( Octavan U.S.A.), István, Pál és Endre és az egész rokonság nevében mély­séges fájdalommal jelenti, hogy a legjobb hitves, anya és nagyanya sz. Polgár Julianna ma hajnalban 56 éves korában, leg­boldogabb házassága 35. évében, rövid szenvedés után csendesen el­hunyt. Drága halottunkat e­só 2-án kedd­en d. u. 14 órakor kísér­jük utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Budapest, 1937 február 1-én. Minkus Richard veje, Mitikus Éva unokája, özv. Kulmann Zsigmondné özv. Wildin­ger Miksásvá, özv. Szandrás Sándorné nővé­rei, Stolgár Imre, Palgár Jenő fivérei, dr. Kringer Istvánné, dr. Hlinger Györgyné (Del&van U S. A) és Polgár Im­riné. A bélben keletkező mérgek által okozott rosszullétnél egy-két pohár természetes Ferenc József keserű­víz, gyors és alapos bélkiürítő hatá­sánál fogva, a legjobb szolgálatot teszi. Az orvosok ajánlják. A NÍLUS EGYIPTOMBAN Emil Ludwig új könyve Amikor még északra, meg délre vad népek élték az erősebb jogára alapo­zott életüket, a Nílus középső és alsó folyása mentén az emberiség egyik legelső kultúrája érte el tetőfokát.­­ Emil Ludwig új könyve erről a kul­túráról szól, Egyiptomról, a Nílus bi­rodalmáról. A portré­írás utolérhetet­len mestere, aki emberek, népek, or­szágok arcát néhány vonással tudja életre kelteni, most egy folyó portré­ját írta meg, a Nílusét, melyet a szol­gálatába szegődött nép olyan isteni tisztelettel övez körül, mint a Gan­­geszen kívül egy másikat sem, de amelyik hűségesebben jutalmazza hí­veit, mint amaz. Amerre a szent fo­lyam jár, a két világrészre terjedő sivatag az élet földje lesz, ahol évről­­évre biztosan meg tudja szerezni a kenyerét az ember, aki szolgálja a földet és a folyót. Emil Ludwig könyve minden ka­landregénynél izgalmasabb és moz­galmasabb olvasmány. Hatalmak ke­letkeznek és múlnak el a könyv lap­jain, más-más kultúrák szele érinti meg a nílusmenti földet és sokat­mondó évszázadok suhannak el nyom­talanul a hömpölygő folyam felett. Közvetlen stílusban, a legteljesebb könnyedséggel ad plasztikus formát a szerző az egyiptomi történelem egyes fázisainak. Képek alakulnak ki az író keze alatt és folynak át más képekbe és a történelem vibráló nyugtalansága viszi az olvasó szemét megállás nélkül oldalról oldalra, a könyv és a biroda­lom utolsó fejezetéig, ami már a mi életünkhöz kapcsolódik. A változatos képek sorozata mö­gött azonban változatlan, örök, egy­forma hatalmat lehet érezni: a A lyts lassú hömpölygését. Emb­erek jön­nek, emberek mennek, csak a Nílus termékenyíti meg ugyanúgy a földet, mint tavaly, mint tíz éve, mint ezer éve. Aki messze él tőle, annak szá­mára ez a föld egzotikum, érdekes­ség, furcsaság, aki közel van hozzá, annak az örök élet. Ezen a földön nincs más senki és semmi, csak a Nílus, ez a jóindulat­­, lomha folyam­elefánt. Tisztelni kell és szolgálatára kell lenni és akikor ő is hajlandó szolgálni az embereket. Emil Ludwig könyve olyan föld­del ismertet meg bennünket, amikről sokat hallunk, sokat olvasunk, talán tudunk is róluk egyet-mást, de a lé­nyegét, ennek a földnek a folyóban lakozó lelkét csak ennek a munká­nak az elolvasása után ismerhetjük meg és érezhetjük magunkhoz közel. A Nílus Egyiptomban Csánk End­re biztoskezű és az eredetit hűen ér­­zé­­keltető fordításában az Athenaeum földrajzi sorozatának legújabb köte­teként jelent meg. Mór x Mannegnín-bál hétfő éjjel a Zanzibár­ban. Meghívóigénylés a divatszalonokban. ! MOST JELENJ MEG! Gyógynövények gyakorlati alkalmazása A mindennapi és az orvosi gyakorlatban felhasz­nálható gyógynövények és gyógyteák ismertetése Írta: Varró Aladár Béla. Ara­p­pangó. KaphatóAz Est könyvkereskedésében, Er­zsébet körén

Next