Magyarország, 1937. február (44. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-02 / 26. szám
rátságból keres fel, mert sajnál, hogy mnilyen kellemetlenségeim támadtak. — A rendőrség előtt azt vallotta, — tárja az elnök a detektív elé rendőrségi vallomását, — felesége önt azzal fogadta: itt volt Zsigmondy és azt mesélte, hogy Rajczynak ki lehet törni a nyakát, hívd fel a tolonban Lehotayt. — Kérem, a feleségem össze-vissza beszélt, hisztérikusan "Viselkedett. Kihallgatta, hogy miről beszélgettem Lehotayval és később elárulta nekem, hogy mindazokat, amiket kihallgatott, megírta névtelen levelekben. Én rettenetes állapotba kerültem. Tettlegességig fajult köztem és feleségem között a dolog, elrohantam hazulról és amikor visszamentem, felszólítottam feleségemet, gyere velem és mindent elmondasz Rajczynak. Ő ezt megtagadta, mert attól félt, hogy baja lesz ebből és azzal fenyegetett, hogy ha én jelentést teszek, gyermekeinkkel együtt megöli magát. Erre kénytelen voltam hallgatni. — A felesége a maga érdekében ír névtelen leveleket és ezt maga azzal hálálja meg, hogy úgy össze-vissza veri, hogy megsüketül. — Kérem, miatta kerültem ide a vádlottak padjára. Ezért válópert is indítottam ellene, — válaszolja Róna MMTVI nevű pekinéz világosbarna, vitézuccai lakásból elveszett. “MAS leadható Vitéz ucca 9 , házmestern-d Esetleg telefonértesítés: 11S30-99 MAGYARORSZÁG 1937 február 2 kedd mii lián ni lawana — r mi ———— Sírva tesz vallomást Rónáné Ezután Rónáné kihallgatására került a sor. — Bűnösnek érzem magam, — kezdte vallomását az asszony, — hogy megírtam azokat a névtelen leveleket, de nem bosszúból, nem aljasságból. Zsigmondy kapitány úrnak panaszkodtam, hogy borzasztó helyzetben vagyunk, uram fel van függesztve 100 pengőt kapunk havonta. Uramat a névtelen levelek áradata romlásba dönti. Zsigmondy ekkor vigasztalni kezdett és elmondta, hogy kósza hírek kerigenek Rajczy főtanácsos úrról és Lehotay tud közelebbit erről a dologról. — Zsigmondy látogatása után pár nappal megjelent nálunk Lehotay és férjemmel beszélgetett. Én kihallgattam beszélgetésüket. Nagyon szégyenlem, nem volt szép dolog tőlem, de máskor is megtettem. Köztem és férjem között már régebben rossz volt a viszony, férjem semmit sem közöltvelem. — Kinek írta a névtelen leveleket! — Tíz helyre küldtem ilyen levelet. — Tudott erről az urat — Nem. Én magam fogalmaztam, gépeltem és tettem postára a leveleket. Később lelkiismeretfurdalást éreztem és mindent elmondtam az uramnak, de kértem, hogy ne bántson. Bevágott engemet a szekrénybe... — Szokta magát bántani?— Goromba volt mindig hozzám. Amikor elmondtam, hogy névtelen leveleket írtam, elkapott, bevágott a szekrénybe, amely széttört, sajnos, azóta sem hallok a bal fülemre. Kitéptem magam kezéből és kiszaladtam a folyosót. Később visszamentem és kérleltem, hogy ne haragudjon, nem rosszindulatból csináltam. Felszólított, hogy menjek vele a rendőrségre és tárjam ii a dolgot, de ezt megtagadtam és azt modtam neki, ha te jelented be, mire visszajösz, engem és a gyerekeket holtan találsz. Kérleltem, hogy segítsen rajtam, ő tusakodott magában, hogy mit csináljon. Azután egész nap az utcán csavarogtam, mert féltem vele együtt lenni, és Zsigmondy „a kósza hírek“ Zsigmondy Endre tagadta bűnösségét. — Ki kell jelentenem, hogy nekem soha semmiféle kontroverzióm nem volt Rajczy főtanácsos úrral és vissza kell utasítanom azt az inszinuációt, mintha akadna egyetlenegy rendőrtiszt is, aki képes tud lenni arra, hogy tiszttársa ellen hamis vádat koholjon Egyszer Rónát nem találta otthon, az asszony nagyon elkeseredetten beszélt férje fegyelmi ügyéről. A rendőrkapitány kihallgatása közben Vajdáné rosszul lett és a rendőr kivezeti a tárgyalóteremből. Ismertették még a névtelen leveleket, majd az elnök rövid szünetet rendelt el. Rajczy rendőrfőtanácsos Ezután Rajczy Géza rendőrfőtanácsost hallgatta ki a bíróság. Elmondotta, hogy amikor közölték vele a névtelen feljelentéseket, fegyelmit kért maga ellen és minthogy a vád alaptalannak bizonyult, az eljárást megszüntették. Erre ő ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Elmondotta, hogy ő intézi a rendőrségen a fegyelmi ügyeket. A következő tanú Harkányi Gyula rendőrfőtanácsos volt. Dr. Buday Zoltán rendőr fogalmazógyakornok, dr. Váry Gyula rendőr Az orvosok Vajdáné elmeállapotáról Az elnök intézkedésére Vajdánét kivezik a tágyalóteremből és dr. Minnért Károly egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakártő terjesztette elő véleményét Vajdáné elmeállapotáról. Eszerint Németh professzorral együtt a Lipótmezőn megvizsgálták Vajdánét. Megállapították, hogy súlyosan degerérátt, etikailag fogyatékos, idegrendszerének megbetegedése megállapítható, időnként alkoholista, súlyos pszichopátiás egyén, erkölcsi ellenállóképessége nagymrrtékben csökkent, ennek következtében bűnözésre alkalmas. Értelmi fogyatékosság, elmezavar nem tapasztalható nála. Ez azonban nem zárja ki, hogy a tett elkövetése idején lehettek nála zavarok, amelyek elősegítették a vádbeli cselekmény elkövetését. 1936 májusában öngyilkossági kísérletet követett el és így idegállapotát tekintve, indokoltan elmegyógyintézetbe küldték. Hazudozásra, túlzásokra alkalmas egyén. irodai kezelési gyakornok és dr. Fráter Kálmán rendőrfogalmazó Harkányi főtanácsos és Vajdáné beszélgetéséről vallottak. Vajdáné botrányt rendez Ezután az írásszakértők terjesztették elő szakvéleményüket, majd Lukács Béla és Flórián József rendőrségi főtisztek arról tettek vallomást, hogy Vajdáné az ő jelenlétükben tett említést az aranyosmaróti szilvaügyről. A tanúkihallgatások közben Vajdáné sírni, kiáltozni kezd és mivel nem tudják lecsillapítani, az elnök intézkedésére néhány percre kivezetik a teremből. Több tanú kihallgatása és az iratok ismertetése után a bizonyítási eljárást befejezték és megkezdődtek a perbeszédek. Vady Oszkár ügyészségi alelnök valamennyi vádlalt ellen a vádirat értelmében tartotta fenn a vádat. Lapzártakor a védők beszélnek. Megkezdődött Badenben a ping-pong világbajnokság Baden, február 1. (A Magyarország kiküldött munkatársának telefonjelentése.) A badeni asztalitenisz világbajnokságon már teljes az üzem. A Trinkhalleban hat asztal van felállítva, azonban ez nem bizonyult elegendőnek és így a közeli Löwenstein villában is játszanak hideg helyiségben, rossz világítás mellett, kevés kifutóval. A magyar együttes simán vette az első fordulót, 5:0 arányban győzött a német válogatott ellen Magyarország hölgycsapata legyőzte Belgiumot 3:0 arányban A belgák ellen ugyancsak ma délután mérkőzünk, Szabados—Lovászy Barna felállításban. A németekkel most játszik hölgy csapatur klan Sipos és Gál. Ezek a mérkőzések most Báró dr. Kohner Adolfnt mélységes fájdalommal jeenti, hogy imádott férje, életének büszkesége, a legjobb apa, nagyapa és rokon szászbereki 71. életévében hosszú szenvedés után elköltözött az élők sorából. Drága halottunkat 1937. évi február hó 2-án, kedden déli 12 órakor kísérjük utolsó útjára a kerepesi úti izr. temetőben. Farkas Istvánná szül báró Kohner Ida és dr. Lukács Antalná szül báró Kohner Jató gyermekei, Farkas István, dr. báró Dirsztay Gedeon és dr. Lukács Antal vejei, Farkas Károly, Judith és Fái, báró Dirsztay Emmi és Béla ifj. Kutács Antal és Hanna unokái, sógorai, sógornői és egész rokonsága Áldás emlékére kezdődtek. A többi eredmény: Belgium—Németország 5:4, Ausztria—Jugoszlávia 5:3. A női csapatverseny első mérkőzésén Csehszlovákia—Anglia 3:2. Magyarország első ellenfele Belgium volt. Ferenczy és Király állt ki ellenük s könnyen győzött ,3:0 arányban. (Ferenczy—Stephens 19:21, 21:16, 21:17 Király—Schall 15:21, 21:9, 21:14, Király, Ferenczy—Stephens, Schall 21:18, 21:10, Németország—Románia 3:0. A hölgy csapatbajnokság a Corbillon-kupáért folyik. A férfiaknál Anglia 5:0 arányban verte Egyiptom csapatát. Kelen István Dr. Kiinger Zsigntend úgy a maga, mint gyermekei Minkess Richardné sz Klinger Marianne, György ( Octavan U.S.A.), István, Pál és Endre és az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal jelenti, hogy a legjobb hitves, anya és nagyanya sz. Polgár Julianna ma hajnalban 56 éves korában, legboldogabb házassága 35. évében, rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunkat esó 2-án kedden d. u. 14 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Budapest, 1937 február 1-én. Minkus Richard veje, Mitikus Éva unokája, özv. Kulmann Zsigmondné özv. Wildinger Miksásvá, özv. Szandrás Sándorné nővérei, Stolgár Imre, Palgár Jenő fivérei, dr. Kringer Istvánné, dr. Hlinger Györgyné (Del&van U S. A) és Polgár Imriné. A bélben keletkező mérgek által okozott rosszullétnél egy-két pohár természetes Ferenc József keserűvíz, gyors és alapos bélkiürítő hatásánál fogva, a legjobb szolgálatot teszi. Az orvosok ajánlják. A NÍLUS EGYIPTOMBAN Emil Ludwig új könyve Amikor még északra, meg délre vad népek élték az erősebb jogára alapozott életüket, a Nílus középső és alsó folyása mentén az emberiség egyik legelső kultúrája érte el tetőfokát. Emil Ludwig új könyve erről a kultúráról szól, Egyiptomról, a Nílus birodalmáról. A portréírás utolérhetetlen mestere, aki emberek, népek, országok arcát néhány vonással tudja életre kelteni, most egy folyó portréját írta meg, a Nílusét, melyet a szolgálatába szegődött nép olyan isteni tisztelettel övez körül, mint a Gangeszen kívül egy másikat sem, de amelyik hűségesebben jutalmazza híveit, mint amaz. Amerre a szent folyam jár, a két világrészre terjedő sivatag az élet földje lesz, ahol évrőlévre biztosan meg tudja szerezni a kenyerét az ember, aki szolgálja a földet és a folyót. Emil Ludwig könyve minden kalandregénynél izgalmasabb és mozgalmasabb olvasmány. Hatalmak keletkeznek és múlnak el a könyv lapjain, más-más kultúrák szele érinti meg a nílusmenti földet és sokatmondó évszázadok suhannak el nyomtalanul a hömpölygő folyam felett. Közvetlen stílusban, a legteljesebb könnyedséggel ad plasztikus formát a szerző az egyiptomi történelem egyes fázisainak. Képek alakulnak ki az író keze alatt és folynak át más képekbe és a történelem vibráló nyugtalansága viszi az olvasó szemét megállás nélkül oldalról oldalra, a könyv és a birodalom utolsó fejezetéig, ami már a mi életünkhöz kapcsolódik. A változatos képek sorozata mögött azonban változatlan, örök, egyforma hatalmat lehet érezni: a A lyts lassú hömpölygését. Emberek jönnek, emberek mennek, csak a Nílus termékenyíti meg ugyanúgy a földet, mint tavaly, mint tíz éve, mint ezer éve. Aki messze él tőle, annak számára ez a föld egzotikum, érdekesség, furcsaság, aki közel van hozzá, annak az örök élet. Ezen a földön nincs más senki és semmi, csak a Nílus, ez a jóindulat, lomha folyamelefánt. Tisztelni kell és szolgálatára kell lenni és akikor ő is hajlandó szolgálni az embereket. Emil Ludwig könyve olyan földdel ismertet meg bennünket, amikről sokat hallunk, sokat olvasunk, talán tudunk is róluk egyet-mást, de a lényegét, ennek a földnek a folyóban lakozó lelkét csak ennek a munkának az elolvasása után ismerhetjük meg és érezhetjük magunkhoz közel. A Nílus Egyiptomban Csánk Endre biztoskezű és az eredetit hűen érzékeltető fordításában az Athenaeum földrajzi sorozatának legújabb köteteként jelent meg. Mór x Mannegnín-bál hétfő éjjel a Zanzibárban. Meghívóigénylés a divatszalonokban. ! MOST JELENJ MEG! Gyógynövények gyakorlati alkalmazása A mindennapi és az orvosi gyakorlatban felhasználható gyógynövények és gyógyteák ismertetése Írta: Varró Aladár Béla. Arappangó. KaphatóAz Est könyvkereskedésében, Erzsébet körén