Magyarország, 1937. április (44. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG XLIV. évfolyam, 72. szám Budapest, 1937. április 1 csütörtök FÜGGETLEN f­TKI | POLITIKAI NAPILAP vJ \\ ( Telefonszámaink : 1-455-59—50 (sprozat) 1-464-19—17 saorozat) Kiderült a margithidi halálugrás drámájának minden rejtélye Mz autóbusz kalauza felismerte egy fényképen az öngyilkos Kloze Ferencet ^ F/cntari nwpnldodolt fi Ii?» • fVI PsL marg ithidi rejtélyes öngyil­kosság titka, a Duna Vu­llámsírjá­­nak halottja, Kloze Ferenc *27 éves vendéglős, Kloze Róbert­nak, Buda tekintélyes polgárának, a 200 éves híres Szarvas vendéglő tulajdonosának fia. A Duna még nem vetette ki a szerencsét tött fiatalember holttestét, de több adatból a rendőrség azt gyanítja, hogy az öngyilkos nem írhat más. .. Szerdára virradó éjszaka a főkapi­tányság központi ügyeletén megjelent Kloze Róbert s a rendőrtisztek előtt sírva jelentette be, hogy fia rejtélyes körül­menyek között hétfő este félti­­zeneimkor eltűnt, azóta nem látták. Jt,,Magyarország“ nyomr­avezet Kedd délután a vendéglős és család­ja a Magyarország­ha n olvasta, hogy a Margith­ídon, a Margitsziget mel­lett’ egy 30 év körüli szmókiu­gba öl­t^m !.. falemb­a* szállt le az auto­­­­buszról,im^ijd anélkül, hogy egy szót szólt ve'na­­ keresztül vetette magát a korlátot •• .ndőrségen a vendéglős elmoml itti, l­ogy fia 27 éves, fekete kabát, fekete v­adrág és mélyen ki­vágott mellényt v°lt rajta, amelyet könnyei, 1­e­­­n­i­t V­­­t, sz­making mellén­y - vek nézni, galléro­n pedig fekete cso­­kornyakkendő. Fekete kemén­ykalapot és fekete téli kabátot viselt. A személyleírás pontosan egyezett azzal, amelyet Pajor Gyula, a 16-es jelzésű autóbusz kalauza adott i r­­ teljes öngyilkosról, aki jókul­­i, ,­­­tréfálkozott a Széna tértől a Murg hídig s a körülötte ülőknek azt mon­dotta: pilóta és majd míngyárt mi­ mutatja, hogy milyen kitünően tud repülni. A főkapitányságon megindult az ilyenkor szokásos nyomozás. Kloze Ferenc eltűnését radiogram útján közölték az ország rendőrségeivel és­­csendőrségeivel, de különösen felhív­ták a rejtélyes esetre a dunamenti hatóságok figyelmét, mert valószí­nűnek tartják, hogy a fiatal­ember ölte magát a vízbe hétfőn este, másról beszélni, csak dia­­ór­­ól a tragé-Hogy lehet legszebben a Dunába repülni ? — Egy ideig állt az autóbusz a Széna téren, még nem érkezett el az indulás ideje — meséli. Már ekkor hozzám lépett a rendkívül jókedvűnek látszó szmokingos őr, akiről most már határozottan állít­hatom,­ hogy Kloze Ferenc és tréfásan megkérdezte tőlem, hogy mennyiért vi­zem el a szigetig. Azt mondottam neki,­­ az utazás ára 24 fillér. Két darab fillérest és egy darab 20 fillérest adott a szakasz jegyért, azután megint csak tréfásan azt mondotta, hogy kitűnő pilóta és míngyárt megmutatta nekem, hogyan lehet a legszebben a Dunába repü­lni. — Természetesen tréfának vettem a dol­got. Ki sejthette volna, hogy komolyan gondolja, amit beszél. Az autóbuszban is erről tréfálkozott és mikor a kocsi a mar­gitszigeti hídhoz érkezett, ő türelmetlenül le akart ugrani, de ebben megakad­ál­yz­tam. Amikor megállt az autóbusz, lelépett a lépcsőről és átvetette magát a korláton. Hiszen ha én tudtam volna, hogy komo­lyan öngyilkos akar lenni, elkaptam vol­na a kabátját és megakadályoztam volna, így azonban szememtolt­ára tűnt el a Duna hullámaiban. Pajor Gyulát csütörtökre beidézték a főkapitányság bűnügyi osztályára, ahol részletes vallomást kell tennie a hétfő esti eseményekről. 1 M kalauz a fényképről felismeri az öngyilkost A Magyarország munkatársa, hogy a rendőrség munkáját megkönnyítse, fényképeket szerzett az eltűnt tintás emberről és ezeket szerda délután megmutatta a Wesselényi utca 14 számú házban lakó Pajor Gyula ka­lauznak, aki utoljára látta a fiatal­embert és aki utoljára beszélt vele, teh­át szemtanúja volt a drámának. A kalauznak az újságíró két fény­képet mutatott. Az egyik portré Kloze Ferencről, a másik egy családi kép, amelyen szüleivel és testvéreivel fényképezték le őt. A kalauz néhány pillanatig szemlélte csak a fényképe­ket, azután határozottan kijelentette: — Ez ,i­z! .. Ha a port­rét nézem, az az érzésem­, h­ogy kissé soványabb­­ volt az arca, de ezen a családi képen határozottan hasonlít a szmokingos fiatalemberre. Ta­lán csak annyi a különbség az eredeti és a kép között, amennyi különbség állatában szokott lenni fénykép és a lefényképezett ember között. Határozottan állítom, hogy ez a fiatalember ugrott szemem láttára hétfőn éjszaka a Dunáim. . A kalauz még ma is a húsvéthétfői események hatása alatt áll. Nem tud A Szarvas-vendéglő regénye Budán a Zugligeti út 17. számú ház a­ régi híres Szarvas vendéglő. Az épület egy darab régi Duda. Körül­belül 200 évvel ezelőtt alapította a vendéglőt nemes Laszlovszky József királyi kamarai jószágigazgató, aki akkor kapott nemességet, amikor leleplezte a Martínovics-féle összees­küvést. Amikor Laszlovszky elhatározta, hogy vendéglős,lesz, felvette a Major nevet és mint nemes Laszlovszky Major József nyitotta meg a Szarvas vendéglőt. Ő helyezte el az épület homlokzatán azt a vörös márvány szarvasszobrot, amely még ma is megvan és cégére a híres vendéglő­nek. Laszlovszky Major vendéglője rö­vid idő alatt nevezetességre tett szert A régi Buda tekintélyes polgárai itt tartották névnapi és születésnapi összejöveteleiket, a Zugligetben kirán­duló asszonyságok és uraságok itt fe­jezték be délutáni szórakozásukat. Régi elbeszélésekben sokszor meg­örökítették írók és költők a Szarvas vendéglőt, amely elsősorban arról volt nevezetes, hogy itt mérték a leg­­ízesebb tejszínes epret, amelyet abban az időben eperjejsűrűnek neveztek. A szabadságharc idején a Szarvas történelmi nevezetességű hely lett. A városmajoróccai Remete-vendég­lőből Görgey Artúr 1841. március 8-án a Szarvasba helyezte át főhadi­szállását és két napig innen irányí­totta a hadműveleteket. Innen a svábhegyi Óra-villába költözött a had­vezet­őség. A Szarvas vendéglőben emléktábla emlékeztet a történelmi tényre. Lasz­lovszky Major Józseftől az Aldássy­­család bérletébe került a Szarvas, majd a Tsegyessy-család vette át. Ők az Angolkisasszonyoktól bérelték a vendéglőt, az egész telek az Angol­kisasszonyok, birtokába tartozik. Az Angolkisasszonyoktól bérelte így több mint 30 évvel ezelőtt Kloze Róbert a vendéglőt. Kloze tekinté-

Next