Magyarország, 1937. április (44. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

2 lyes budai polgár, a Zugligetben min­denki ismeri, egy ideig törvényható­sági bizottsági tag is volt. Gyerekeit kitűnő nevelésben részesítette. A Kloz­e-család K­loze Ferenc már kisgyermek ko­rától ott sürgött-forgott az étterem vendégei között és egyszer azzal lé­pett édesapja elé, hogy ő is vendéglős akar lenni. Kloze örült fia elhatáro­zásának és így történt, hogy amikor Ferenc elvégezte a négy polgárit, be­lépett a vendéglőbe. Búcsú a csapostól — Féltíztől féltizenegyig dolgozott. Ak­kor leszámolt apánkkal. Lecsatolta dere­káról a főpincértáskát, aztán kiszaladt nnp- "­ig,k­i í­tt —In— redőnyt. Neki kiáltotta vele, en­gem már nem lát többé!« — Amikor a vendéglőt bezártuk, haza­mentünk mindannyian a Virányos út I. számú Terézia lakba. Ez a mi villánk MAGYARORSZÁG 1937 április 1 csütörtök Szerencsétlen házasság, szomorú válás Mint borosshi szaladgált a vendé­gek között. Később pincérkedett, csa­pos is volt egy ideig s néhány évvel ezelőtt főpincér lett. 1934 ben a fiatal­ember megnősült. Kozma Erzsébet iparművésznőt vette f­el­eségül, de há­zassága nem volt boldog. Három hó­napig éltek együtt, azután különvál­tak. Azóta is különváltás­ éltek. Amikor ma délután a Magyaror­szág munkatársa ellátogatott a tör­ténelmi nevezetességű vendéglőbe, amely most rendőri szenzációk kö­zéppontja lett, könnyező, zokogó ro­konokat talált a helyiségben. Kloze Ferenc testvérei sírva mondották el szerencsétlen fivérük húsvéthétfőjét. — Reggel 7 órakor elment hazulról a Feri, — beszélték — nem tudtuk, hová megy. Azt hittük, hogy talán húsvéti lo­csolásra siet valamelyik ismerőséhez. Fél­­tízkor jött haza. Láttuk, nagyon lehan­golt, de nem tudtuk, miért. Az utóbbi években többször volt rosszkedvű, már nem is tűnt­ fel túlságosan. Szomorúsága akkor kezdődött, amikor különvált a fele­ségétől. Az elmúlt három év során láttuk, hogy egyre jobban visszavonul, inni kezd. Tudtuk, hogy felesége után bánkódik. Ferinek külön lakása volt, nem is tűnt fel nekünk, hogy az éjszakát nem töltöt­te otthon. Csak amikor kedd reggel nem találtuk, akkor lettünk nyugtalanok. Be­siettünk a vendéglőbe. Búcsúlevél a főpincér-tasaftban Zita tesvérünknek egyszerre csak kezébe került Feri főpincéri táskája. Ebben egy számolócédulát találtunk: »Öngyilkos le­szek, bocsássatok meg nekem«... — Többet nem is hallottunk róla, csak amikor a Magyarország­ban ol­vastuk a történteket, lettünk figyel­messé és gondoltuk, hogy a szmokin­­gos férfi nem lehet más, csak Feri. Csak azt nem értjük, miért mondotta, hogy pilóta volt, hiszen sohasem szol­gált a repülőknél. Lehetséges, hogy talán húsvét hétfőjén itt a vendégek­kel többet ivott a kelleténél és talán nem volt teljes öntudatánál, amikor az autóbuszban az utasokkal beszél­getett. A rendőrség egyes momentumokból arra következtet, hogy Kloze Ferenc drámájának Irátterében asszony van. Valószínűleg szerelmi bánatában lett öngyilkos a tragikus sorsú fiatalem- ber. A rém­h­ír azt hiszi, hogy az ön- \| ' i j—TTTiTNI ••||1ngyitt il még, ha megálLLtják, hol volt Kloze Ferenc reggel 0t?1 órától féltízig, ami­kor családjának tagjai úgy tudják, hogy húsvéti locsolásra indult. Sz. 1. A VILÁG LEGAKTUÁLISABB ÉLETRAJZA ÍRTA: BASIL MAINE. ÁRA 3 60. ATHENAEUM Fr •• HOGY MŰKÖDIK A FELEJTŐTEHETSÉGE? Amerikában a felejtés művészetére tanítják az embereket New York, március 31. (A Magyarország tudósítójától.) Különös új pszichológiai divat ter­jedt el Amerikában: »A feledés művé­szete«- Komoly, de legalább is magu­kat komolynak mondó pszichológusok cikkeznek és olvasnak fel arról, hogy a modern embert meg kell tanítani a feledésre, mert a mai élet olyan elvi­selhetetlenül sok anyaggal tömi tele egy nagy elfoglaltságú ember fejét, hogy csak akkor dolgozhat és élhet nyugodtan és koncentráltan, ha ennek a benyomás- és ismeretanyagnak egy részét sikerrel elfelejti. Az utóbbi hónapok egyik komoly könyvsikere Dorothea Brande pszi­chológusnő könyve volt, melynek az a címe: »Ébredj fel és él­.« Azt fejte­geti benne, hogy az embernek csak a legszükségesebb dolgokat kell a fe­jében tartani. Mint megállapítja, a nagy elfoglaltságú amerikaiak már maguktól is rájöttek erre és lehető­leg tehermentesítik memóriájukat. Igen gyakori eset, hogy ezek az el­foglalt urak és hölgyek rendszeresen leveleket írnak maguknak, ily módon idézve saját emlékezetükbe, hogy mit kell elintézniük, kit kell felkeresniük. A levelet pontos időben megkapják és nem kell napokig azzal a nyo­masztó érzéssel járkálni, hogy »jaj, mit is fogok elfelejteni«. — Ha mindenre emlékeznénk amit egy nap­­olvasunk, fejünk oh/an tui,’mMr*kgf^hrzf:ii/'tirf n hiras es semmire sem tudnánk rend- ■'■>/ gon­dolni, — írja a pszichológusjföit— ezer szerencse tehát, hogy na­pi olvasm­á­­nyunk jórészét néhány p/erc alatt el­felejtjük. A kérdéshez hozzászólt Ocell She­pard newyorki egyete­/ii tanár is. Tegyük fel, — írja , hogy tudatunk alól hirtelen felszabaduln­a csak egy századrésze annak, amit életünkben elfelejtettünk és ismét elárasztaná a tudatunkat. Borzalmas lenne. Arcok és szavak milliói törnének fel a ho­mályból a tudat világosságába. Po­koli kép és hangzavar rohanna meg bennünket és ebben a szörnyű káosz­ban elveszne, elkallódna az is, ami fontos a számunkra. Az arcok tenge­réből nem tudnánk kiválasztani azo­kat, amelyek fontosak és kedvesek számunkra. És így a fontos és kedves hangok belevesznének az általános zsivajba. Teljesen képtelenek volnánk a legegyszerűbb szellemi funkciók­ra is. Ilyesmi természetesen nemigen for­dul elő, legfeljebb egyes ritka elme­zavarok esetében. Az emberi elme gé­piesen kiselejtezi a tudatból azt, ami felesleges. Mint Freud már régen megállapította, az ember lehetőleg azt felejti el, amit szívesen felejt el, tehát legtöbbnyire kínos élményeket. Igaz, hogy nagyon gyakran azután mégis felbukkannak ezek a kínos dol­gok, éppen olyankor, amikor ez a leg­rosszabb, hatást kelti. Az elfojtott emlékezés ily módon áll hossz­ít. Eb­ből származnak a különböző kínos nyelvbotlások. Egyik leghíresebb amerikai »társa­dalmi« nyelvbotlás hősnője Mrs. Dwight Morrow volt, Lindbergh anyósa. Amikor egyik lánya, Lind­bergh mai felesége, még kicsi volt, vendégségben volt náluk John Pier­­pont Morgan, a nagy bankár. A ban­kárnak igen hosszú orra volt és Mrs. Morrow félt, hogy szókimondó kislá­nya célzást talál tenni a vendég szaglószervére. Gyorsan aludni küld­te tehát a kisgyereket, majd kávét szolgáltatott fel. Már úgy volt, hogy , megfeledkezett a kínos témáról, ami­fordult vendégéhez: L. — Cukrot vagy tejet, parancsol az orrába? Ennek a magyarázata az, hogy tu­lajdonképpen szeretett volna meg­jegyzést tenni a vendég nagy orrára és ezt csak rosszul fojtotta el, csak hiányosan tudott megfeledkezni az orról. Volt még egy híres hasonló ügy, mely súlyosabb bonyodalmakat okozott: 1929-ben, Roy Beig­el, a kali­forniai egyetem rugbycsapatának csatára meccs közben teljesen elfe­lejtette egy pilanatra, hogy melyik csapathoz tartozik, átment az ellen­félhez és a saját csapata, ellen kez­dett játszani. Mindebből az követke­zik, hogy a feledékenység hasznos ugyan, de nem mindig. A Tisza még mindig árad A FÖLDM­Ű­V­ELÉ­SI MINISZTÉRIUM vízrajzi osztálya jelenti: A DUNA Mohácsig apad, lejjebb árad, Pozsonyig alacsony, Oroszvár— Esztergom közt közepes, lejjebb ma­gas vízállású. MAI DUNAI VÍZÁLLÁSOK: Schär­ding 124, Passau 268, Aschach HU, Struden 258, Stein 18, Bécs 15, Po­zsony 212, Komárom 132, BUDAPEST 436, Paks 396, Baja 349, Mohács 560, x Felhívás. Lapunk múlt vasárnapi szá­mához a Török A. és Társa Bankház K. T. (Budapest, IV., Szervita tér 3.) színes kar­tonlapon felhívást mellékelt. Ajánljuk, hogy a rendelést a melléklethez fűzött megrendelőlapon a Török bankháznak mi­előbb beküldeni szíveskedjék, mert Török sorsjegyei az elért nyereményeredmények folytán nagyon keresettek és többízben előfordult, hogy a Török bankház közvet­len a húzások megkezdése előtt jelentkező vevőket nem tudta kiszolgálni. Az eredeti sorsjegyek postautalványon, levélben vagy levelezőlapon is rendelhetők. Árak: Egész 28, fél 14, negyed 7 pengő. Húzás már április 10-én és 13-án. Gombos 668, Újvidék 586, Zimony 650, Drenkova 505, Orsova 532. A SRAVA Barcsnál 110, Dráva­­szabolcsnál 228, Eszéknél 382. A SZÁVA Bródnál 714. A TISZA Záhony—Tiszafüred közt apad, másutt árad, Vásárosnaményig alacsony, Záhonynál közepes, lejjebb magas vízállású. • MAI TISZAI VÍZÁLLÁSOK: Tisza­­újlak 90, Vásárosnamény 206, To­kaj 630, Tiszafüred 642, Szolnok 748, Csongrád 716, Szeged 701. A SZAMOS Csengérnél 76. A SAJÓ Bánrévénél 278. A HERN­ÁD Hidasnémetinél 223. A KÖRÖS Körösszakállnál 36, Bé­késnél 266, Gyománál 474. A MAROS Makónál 190. A BALATON Siófoknál 105. A VELENCEI TÓ Agárdnál 92. Ha fáj a feje és szédül, ha teltsé­­get, bélizgalmat, gyomorégést, vértó­­dulást, szorongást vagy szívdobogást érez, igyák minél előbb egy pohár természetes Ferenc József­ keserű­vizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekivá­lasztást fokozza, az anyagcserét meg­élénkíti és a vérkeringést felfrissíti.

Next