Magyarország, 1937. június (44. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-18 / 136. szám
193^anInM^éntek MAGYARORSZÁG NŐ AZ IDEI BÚZACSATA érdekes vezérkari megbeszélése az OMGE-ben Aggodalmak a németországi munkáskiszállítás miatt Panasz a lóegykéz ellen Érdekes igazgatóválasztmányi ülést tartott ma az OMGE, az érdeklődés elsősorban annak szólt, hogy az egyesület igazgatója vázolta az idei búza értékesítés előrelátható rendjét és egyben leszögezte a gazdák követelését. Mutschenbacher Emil felsőházi tag, ügyvezető igazgató felolvasta a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület átiratát, amelyet gróf Károlyi Imre elnöki minőségében intézett az OMGE-hoz. Az átirat célja: Budapestre összehívandó a gazdaadósok nagygyűlése. A csongrádiak azt kérték, hogy az OMGE vállalja az országos gazdaadós nagygyűlés rendezését. Gróf Somssich László elnök közölte, hogy az egyesületi tanács felhatalmazta őt arra, értesítse a csongrádiakat, azok hívják össze a vármegyei gazdasági egyesületek elnökeit és a gazda adósságokról emlékiratot készítsenek. A nagygyűlés csak turbulenciákra vezethetne és helytelen vágányra terelhetné a kérdést. Mi a búzahelyzet? Ezután Mutschenbacher ügyvezetőigazgató rátért az idei gabonaértékesítés kérdésére. Az egész világon — mondotta, — általános illemszabály, az időjárásról nem illik beszélni. Kivétel ez alól Anglia és Magyarország. Az idei gazdasági évben mintha üldözte volna a sors a gazdákat. Országos átlagban semmiesetre sem remélhetünk közepesnél jobb termést. Ez szomorú, mivel a kedvező értékesítési kilátások ajtónkon kopogtatnak. A római mezőgazdasági intézet jelentésének végső konklúziója: az egész világon 10 millió mázsára becsülhető az a készlet, amelyet az egész világ átvisz az új esztendőre. Tavaly 100 millió, tavalyelőtt 200 millió volt ez a készlet. Most előreláthatólag aratás után nem következik be a gabonaárak erős visszaesése. Ha el is érjük a tavalyi termést, amire a magam részéről nem számítok, nekünk 6,5 millió mázsa búzaexport feleslegünk lesz, ehhez járul egymillió mázsa az átviendő régi készletből. Ha azt reméljük, hogy az idei termés meg fogja közelíteni a tavalyit, akkor ilyen mennyiség értékesítéséről lehet szó. Tehát a várható termés nem haladja, meg azt a mennyiséget, amelynek elhelyezéséről a római egyezmény alapján sikerült gondoskodni. Nekünk a fix árrendszer helyett az idén a világpiaci árak alapján kell megegyezni. A mai kilátások mellett a 18—20 pengős minimális búzaárakat vállalhatja a kormány. Ennek az árnak a nemzetközi piacon való elérése biztosítottnak látszik. A svájciaknak bizonyos elsőbbséget adunk a vásárlására, de a mindenkori piaci árak alapján. Egykéz és szabadkereskedelem — Vannak olyan államok, amelyek mint Olaszország, az egykéz rendszert követik a bevásárlásnál, természetesen ehhez kell alkalmazkodnunk az eladásnál is. Viszont vannak olyan országok, ahol a szabadkereskedelem útján történik a gabonavásárlás. Ezeket az államokat illetőleg a leghelyesebbnek tartanám, ha szabadon történnék a kivitele oda, legfeljebb az árkérdésben a Külkereskedelmi Hivatal ellenőrzése szükséges. A gazdaközönségnek is módjában van, hogy ha külföldi vételi ajánlat érkezik, annak hasznát maga élvezze. A belföldön a minimális árakat garantálják, kifelé a világpiaci árak alapján történik az eladás. Ezzel biztosítva van a gazda részére az a lehetőség, hogy ránézve reális árat ér el. Ez esetben a külföldi ár a belföldi árra is visszahat és megszűnik az, hogy aki kiviteli engedélyt kap, az különleges előnyhöz juthasson. A gazdasági válságnak még sok veszedelmet jelentő tényezője forog fenn, erre nagyon érdekes példa a közeli napokban lefolyt aranyválság. A nyugati államokban, főleg Londonban és Amerikában arany pánik tört ki és az volt a felfogás, hogy az államoknak le kell szállítaniuk az arany árát. Ennek magyarázata, hogy aranytúltermelés állott elő. Londonban valósággal szállóige lett, hogy aranyat csak úgy szabad elfogadni, ha biztosítják, hogy az arany bankjegyre is beváltható. Ha az arany árát leszállítanák, rettenetes problémák merülnének fel az értékesítés terén. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs még rend a világgazdaságban. Nálunk a külkereskedelmi forgalom tavaly 73 millió pengős aktívummal végződött és az idén már májusban 70 millió kiviteli többletet értünk el. Anélkül, hogy csökkent volna behozatalunk, a kiviteli lehetőségünk már májusban megközelíti a múltévi egész kiviteli többletünket. Ezt örömmel kell üdvözölnünk. Szociális problémák — A mezőgazdasági cikkek árában kedvező javulás mutatkozik, a mezőgazdaság terén nem nagy, de szerény a javulás. A magyar gazda szociális kötelezettségeinek csak akkor tud megfelelni, ha a mezőgazdaság jövedelmező termelése biztosítva van. A magyar gazda a terményrész juttatásával együtt sír és nevet a munkájával. Semmiesetre sem indokoltak azok a támadások, amelyek abból indulnak ki, hogy a készpénzért, amely a gazdasági munkás bérének csak egy része, teljes bérnek tüntetik fel és összehasonlítják az ipari munkáséval. A gazda szociális gondolkodására nézve két példát kell kiragadnom: az egyik, hogy a Borsod megyei Gazdasági Egyesület a tatarozási kedvezmények kiterjesztését kérte a cselédlakások javítására is. A másik: a komáromi norma, amely most sok szóbeszéd tárgya és az a célja, hogy a sokgyermekes családok megélhetése megkönnyíttessék. Ezt is a legnagyobb rokonszenvvel kíséri az OMGE, de minden gondoskodásnak az előfeltétele a mezőgazdasági prosperitás. Végül bejelentette Mutschenbacher igazgató, hogy határozati javaslatban kérik a kormánytól az állatjelzálogjog megvalósítását, elsősorban a hizlalás előmozdítására. A hizlalási hitel nyújtása csak bizonyos kereteken belül és csak meghatározott vállalatok útján történhessék. A szabályozásnak szoros kapcsolatban kell állania a marhalevél intézményével. A másik javaslat: felkérik a kereskedelmi minisztert, sürgősen valósítsa meg a kövezetvámok és a vasúti mellékdíjak átalányozását. A vita Ezután megindult a vita, az első felszólaló Jókai Ihász Miklós volt, aki adókérdésekről beszélt. Balogh István indítványozta, fűltogy az OMGE is foglalkozzék a mezőgazdasági munkabérek és cselédbérek dolgával. Szávozd Richard azt kéri, hogy legalább 25 százalékos adóvisszatérítéssel segítse elő az állam az omladozó gazdasági épületek renoválását. A német munkásexport Simon Géza a termésértékesítéssel foglalkozva indítványozza, hogy a termelési költségek emelkedésére való tekintettel a kormány a búza minimális árát az idén métermázsánként 20 pengőben szabja meg. Ezt az indítványt egyhangúlag nyomban elfogadták. — A németországi munkáskiszállítások ügyét kell itt szóvá tennem, — folytatta Simon János — nem is tudom, hogy Magyarországon kinek és hogyan jutott eszébe az, hogy éppen Németországba importálnak tőlünk munkásokat? Ezért a munkásimportért mi majd eszméket kapunk cserébe. Nagyon jól tudom, éppen Sopron megyében láttam, hogy nem a minden tekintetben kiváló és szorgalmas munkások mentek ki Németországba. Ezek, ha onnan hazajönnek, egészen bizonyos, különböző igényekkel lesznek telítve és tőlünk teljesen idegen eszmék hordozói lesznek. Panasz a jóegykéz ellen Kégl János után Karácsonyi Sándor kisgazda (Hódmezővásárhely) elmondotta, hogyha az esőzés folytatására lehet számítani, úgy megtörténhetik, hogy az idén igen nagy termés lesz kukoricából. Jó lenne, ha jó előre gondoskodnának a kukoricatermés értékesítéséről. Ezután a lóegykéz működése terén tapasztalható sérelmeket sorolta fel: — Olyan anomáliák vannak a lóegykéz lóvásárlásainál, amelyek mellett szótlanul nem mehet el az OMGE sem. A tiszántúli gazdák körében főleg az a jogos és súlyos panasz, hogy 100— 110 km távolságról kellett a lovakat a lósorozó bizottság elé hajtani. Azt követelték például, hogy Szolnokról Orosházára vezessék fel a lovakat. Az ilyen nagy távolságra történő felhajtásoknál a lovak összetörődnek, természetes, hogy nagy részük alkalmatlanná válik. Orosházára például felhajtottak 76 darab lovat, ebből mindössze 24 lett alkalmas. Hódmezővásárhelyen az történt meg, hogy Budapestre kellett felszállítani a 20 pengővel lefoglalt ménlovakat. Előre megmondottam gazdatársaimnak, hogy a maguk rizikójára ne vigyék fel a lovakat, nem hallgattak rám, a hosszú úton annyira összetörtek a lovak, hogy mindöszsze két mént vettek át. Ezek olyan viszásságok, amelyek ellen küzdeni kell és ezek az anomáliák a gazdák körében jogosan keltenek elkeseredést. Gróf Somssich László elnök válaszában kijelentette, hogy a lóértékesítés körül felsorolt panaszokkal részletesen foglalkozott az OMGE lótenyésztési bizottsága és a felhozott sérelmeket a földmívelésügyi minisztérium tudomására hozzák. A minisztérium feladata lesz a panaszok megszüntetése. Folyó ügyeket intéztek ezután, majd a taglétszám ismertetésére került a sor, amely szerint az OMGE-nak ma 166 alapító tagja és 8158 rendes tagja van. Agyvértódulás, szívszorongás, nehéz légzés, félelemérzet, álmatlanság a rendkívül enyhén ható természetes Ferenc József keserűvíz használata által — reggelenként éhgyomorra egy pohárral — igen sokszor gyorsan megszüntethetők. Az orvosok ajánlják 5 Schacht német bankelnök szombatig marad Bécsben Bécs, június 17. Dr. Schacht, a német birodalmi bank elnöke, Wilhelmnek, a német birodalmi bank igazgatójának és Wedelstadt kormánytanácsosnak társaságában megérkezett Bécsbe. Fogadására megjelent a repülőtéren dr. Kienböck Vilmos, az osztrák nemzeti bank elnöke, továbbá Taucher osztrák kereskedelmi miniszter, dr. Blaas, a külügyminisztérium szertartásmestere, Papen német nagykövet a német követség tagjaival, a német kolónia küldöttsége és az osztrák-német kereskedelmi kamara vezetősége. Schacht ma a délelőtt folyamán megjelent Miklas szövetségi elnöknél, majd látogatást tett Schuschnigg kancellárnál és Schmidt külügyi államtitkárnál a szövetségi kancellári hivatalban. Ezután Kienböck Vilmost és Taucher kereskedelmi minisztert kereste fel Schacht, akinek tiszteletére Taucher miniszter a Kahlenbergen villásreggelit adott. Este hat órakor Schacht a német kolónia tagjainak tisztelgését fogadja, majd este hétkor megjelenik az operaház előadásán. Az operai előadás után vacsora lesz Schacht tiszteletére. Schacht szombaton délelőtt az asperni repülőtérről visszarepül Berlinbe. Miért akart öngyilkos lenni Horváth Ica színésznő? Ma délelőtt a főkppitányság életvédelmi osztályáról detektív ment a Fasor-szanatóriumba, kihallgatta Horváth Ica színésznőt, Érökövy László színész elvált feleségét, aki kedd este az Ybl Miklós tér előtt a Dunába vetette magát. A színésznőt a rendőri motorcsónak kimentette, majd a mentők a szanatóriumba szállították. Három búcsúlevelet találtak nála. Az egyiket apjának, Horváth Géza törvényszéki tanácselnöknek, a másodikat édesanyjának, a harmadikat egy ismerősének küldte. A leveleket a rendőrség természetesen nem bontotta fel. A detektív hiába faggatta Horváth Icát, aki nem akarta megmondani, miért akart meghalni. A rendőri nyomozás azonban megállapította a színésznő öngyilkosságának okát. Horváth Ica egy évvel ezelőtt megismerkedett egy külföldi vállalat Budapesten élő megbízottjával, azt hitte, hogy ez az úr , aki igen jómódú ember feleségül fogja őt venni. Néhány nappal ezelőtt azonban szakítottak. A vőlegényjelölt megmondotta a színésznőnek, hogy nincs módjában házasságot kötni. Ez izgatta fel anynyira a fiatalasszonyt, hogy a Dunának ment. WERNER A CSAPAT Izgalmas érdekfeszítő újszerű. Az Athenaeum detektívregénysorozatában 1.