Magyarország, 1937. június (44. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-18 / 136. szám

193^anInM^éntek MAGYARORSZÁG N­Ő AZ IDEI BÚZACSATA érdekes vezérkari megbeszélése az OMGE-ben Aggodalmak a németországi munkáskiszállítás miatt Panasz a lóegykéz ellen Érdekes igazgatóválasztmányi ülést tartott ma az OMGE, az érdeklődés elsősorban annak szólt, hogy az egye­sület igazgatója vázolta az idei búza értékesítés előrelátható rendjét és egyben leszögezte a gazdák követe­lését. Mutschenbacher Emil felsőházi tag, ügyvezető igazgató felolvasta a Csongrád megyei Gazdasági Egyesü­let átiratát, amelyet gróf Károlyi Imre elnöki minőségében intézett az OMGE-hoz. Az átirat célja: Buda­pestre összehívandó a gazdaadósok nagygyűlése. A csongrádiak azt kérték, hogy az OMGE vállalja az országos gazda­­adós nagygyűlés rendezését. Gróf Somssich­ László elnök közölte, hogy az egyesületi tanács felhatalmazta őt arra, értesítse a csongrádiakat, azok hívják össze a vármegyei gaz­dasági egyesületek elnökeit és a gaz­da adósságokról emlékiratot készítse­nek. A nagygyűlés csak turbulenciák­ra vezethetne és helytelen vágányra terelhetné a kérdést. Mi a búzahelyzet? Ezután Mutschenbacher ügyvezető­igazgató rátért az idei gabonaértéke­sítés kérdésére. Az egész világon — mondotta, — általános illemszabály, az­­ időjárásról nem illik beszélni. Ki­vétel ez alól Anglia és Magyarország. Az idei gazdasági évben mintha ül­dözte volna a sors a gazdákat. Orszá­gos átlagban semmiesetre sem remél­hetünk közepesnél jobb termést. Ez szomorú, mivel a kedvező értékesí­tési kilátások ajtónkon kopogtatnak. A római mezőgazdasági intézet jelen­tésének végső konklúziója: az egész világon 10 millió mázsára becsülhető az a készlet, amelyet az egész világ átvisz az új esztendőre. Tavaly 100 millió, tavalyelőtt 200 millió volt ez a készlet. Most előreláthatólag aratás után nem következik be a gabonaárak erős visszaesése.­­ Ha el is érjük a tavalyi termést, amire a magam részéről nem számí­tok, nekünk 6,5 millió mázsa búzaex­port feleslegünk lesz, ehhez járul egy­millió mázsa az átviendő régi készlet­ből. Ha azt reméljük, hogy az idei termés meg fogja közelíteni a tava­lyit, akkor ilyen mennyiség értékesí­téséről lehet szó. Tehát a várható ter­més nem haladja, meg azt a mennyisé­get, amelynek elhelyezéséről a római egyezmény alapján sikerült gondos­kodni. Nekünk a fix­ árrendszer he­lyett az idén a világpiaci árak alap­ján kell megegyezni. A mai kilátások mellett a 18—20 pengős minimális bú­zaárakat vállalhatja a kormány. En­nek az árnak a nemzetközi piacon való elérése biztosítottnak látszik. A svájciaknak bizonyos elsőbbséget adunk a vásárlására, de a mindenkori piaci árak alapján. Egykéz és szabadkereskedelem — Vannak olyan államok, amelyek mint Olaszország, az egykéz rend­szert követik a bevásárlásnál, termé­szetesen ehhez kell alkalmazkodnunk az eladásnál is. Viszont vannak olyan országok, ahol a szabadkeres­kedelem útján történik a­ gabona­vásárlás. Ezeket az államokat illető­leg a leghelyesebbnek tartanám, ha szabadon történnék a kivitel­e oda, legfeljebb az árkérdésben a Külke­reskedelmi Hivatal ellenőrzése szük­séges. A gazdaközönségnek is mód­jában van, hogy ha külföldi vételi ajánlat érkezik, annak hasznát maga élvezze. A belföldön a minimális árakat garantálják, kifelé a világ­piaci árak alapján történik az el­adás. Ezzel biztosítva van a gazda részére az a lehetőség, hogy ránézve reális árat ér el. Ez esetben a kül­földi ár a belföldi árra is visszahat és megszűnik az, hogy aki kiviteli engedélyt kap, az különleges előny­höz juthasson.­­ A gazdasági válságnak még sok veszedelmet jelentő tényezője forog fenn, erre nagyon érdekes példa­­ a közeli napokban lefolyt aranyválság. A nyugati államokban, főleg Lon­donban és Amerikában arany pánik tört ki és az volt a felfogás, hogy az államoknak le kell szállítaniuk az arany árát. Ennek magyarázata, hogy aranytúltermelés állott elő. Londonban valósággal szállóige lett, hogy aranyat csak úgy szabad el­fogadni, ha biztosítják, hogy az arany bankjegyre is beváltható. Ha az arany árát­ leszállítanák, rettene­tes problémák merülnének fel az ér­tékesítés terén. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs még rend a világgazda­ságban. Nálunk a külkereskedelmi forgalom tavaly 73 millió pengős ak­tívummal végződött és az idén már májusban 70 millió kiviteli többletet értünk el. Anélkül, hogy csökkent volna behozatalunk, a kiviteli lehe­tőségünk már májusban megközelíti a múltévi egész kiviteli többletün­ket. Ezt örömmel kell üdvözölnünk. Szociális problémák — A mezőgazdasági cikkek árában kedvező javulás mutatkozik, a mező­­gazdaság terén nem nagy, de szerény a javulás. A magyar gazda szociális kötelezettségeinek csak akkor tud megfelelni, ha a mezőgazdaság jöve­delmező termelése biztosítva van. A magyar gazda a terményrész juttatá­sával együtt sír és nevet a munkájá­val. Semmiesetre sem indokoltak azok a támadások, amelyek abból in­dulnak ki, hogy a készpénzért, amely a gazdasági munkás bérének csak egy része, teljes bérnek tüntetik fel és összehasonlítják az ipari munkásé­val. A gazda szociális gondolkodásá­ra nézve két példát kell kiragadnom: az egyik, hogy a Borsod megyei Gaz­dasági Egyesület a tatarozási kedvez­mények kiterjesztését kérte a cseléd­­lakások javítására is. A másik: a ko­máromi norma,­ amely most sok szó­beszéd tárgya és az a célja, hogy a sokgyermekes családok megélhetése megkönnyíttessék. Ezt is a legna­gyobb rokonszenvvel kíséri az OMGE, de minden gondoskodásnak az előfel­tétele a mezőgazdasági prosperitás. Végül bejelentette Mutschenbacher igazgató, hogy határozati javaslat­ban kérik a kormánytól az állat­jelzálogjog megvalósítását, elsősor­ban a hizlalás előmozdítására. A hizlalási hitel nyújtása csak bizo­nyos kereteken belül és csak meg­határozott vállalatok útján történ­hessék. A szabályozásnak szoros kap­csolatban kell állania a marhalevél intézményével. A másik javaslat: felkérik a kereskedelmi minisztert, sürgősen valósítsa meg a kövezet­­vámok és a vasúti mellékdíjak áta­­lányozását. A vita Ezután megindult a vita, az első felszólaló Jókai Ihász Miklós volt, aki adókérdésekről beszélt. Balogh István indítványozta, fűltogy az OMGE is foglalkozzék a mezőgaz­dasági munkabérek és cselédbérek dolgával. Szávozd Richard azt kéri, hogy leg­alább 25 százalékos adóvisszatérítés­sel segítse elő az állam az omladozó gazdasági épületek renoválását. A német munkásexport Simon Géza a termésértékesítéssel foglalkozva indítványozza, hogy a termelési költségek emelkedésére való tekintettel a kormány a búza mini­mális árát az idén métermázsánként 20 pengőben szabja meg. Ezt az indít­ványt egyhangúlag nyomban elfo­gadták. — A németországi munkáskiszállí­tások ügyét kell itt szóvá tennem, — folytatta Simon János — nem is tu­dom, hogy Magyarországon kinek és hogyan jutott eszébe az, hogy éppen Németországba importálnak tőlünk munkásokat? Ezért a munkásimpor­tért mi majd eszméket kapunk cse­rébe. Nagyon jól tudom, éppen Sop­ron megyében láttam, hogy nem a minden tekintetben kiváló és szor­galmas munkások mentek ki Német­országba. Ezek, ha onnan hazajön­nek, egészen bizonyos, különböző igényekkel lesznek telítve és tőlünk teljesen idegen eszmék hordozói lesz­nek. Panasz a jóegykéz ellen Kégl János után Karácsonyi Sán­­dor kisgazda (Hódmezővásárhely) elmondotta, hogyha az esőzés folytatá­sára lehet számítani, úgy megtörtén­hetik, hogy az idén igen nagy ter­més lesz kukoricából. Jó lenne, ha jó előre gondoskodnának a kukorica­­termés értékesítéséről. Ezután a ló­egykéz működése terén tapasztalható sérelmeket sorolta fel: — Olyan anomáliák vannak a lóegy­kéz lóvásárlásainál, amelyek mellett szótlanul nem mehet el­ az OMGE sem. A tiszántúli gazdák körében főleg az a jogos és súlyos panasz, hogy 100— 110 km távolságról kellett a lovakat a lósorozó bizottság elé hajtani. Azt követelték például, hogy Szolnokról Orosházára vezessék fel a lovakat. Az ilyen nagy távolságra történő felhaj­tásoknál a lovak összetörődnek, ter­mészetes, hogy nagy részük alkalmat­lanná válik.­­ Orosházára például felhajtottak 76 darab lovat, ebből mindössze 24 lett alkalmas. Hódmezővásárhelyen az történt meg, hogy Budapestre kellett felszállítani a 20 pengővel lefoglalt ménlovakat. Előre megmondottam gazdatársaimnak, hogy a maguk ri­zikójára ne vigyék fel a lovakat, nem hallgattak rám, a hosszú úton annyi­ra összetörtek a lovak, hogy mindösz­­sze két mént vettek át. Ezek olyan viszásságok, amelyek ellen küzdeni kell és ezek az anomáliák a gazdák körében jogosan keltenek elkesere­dést. Gróf Somssich László elnök vála­szában kijelentette, hogy a lóértéke­sítés körül felsorolt panaszokkal részletesen foglalkozott az OMGE lótenyésztési bizottsága és a felho­zott sérelmeket a földmívelésü­gyi minisztérium tudomására hozzák. A minisztérium feladata lesz a pana­szok megszüntetése. Folyó ügyeket intéztek ezután, majd a taglétszám ismertetésére került a sor, amely szerint az OMGE-nak ma 166 alapító tagja és 8158 rendes tagja van. Agyvértódulás, szívszorongás, ne­héz légzés, félelemérzet, álmatlanság a rendkívül enyhén ható természetes Ferenc József keserűvíz használata által — reggelenként éhgyomorra egy pohárral — igen sokszor gyor­san megszüntethetők. Az orvosok ajánlják 5 Schacht német bankelnök szombatig marad Bécsben Bécs, június 17. Dr. Schacht, a német birodalmi bank elnöke, Wilhelmnek, a német birodalmi bank igazgatójának és Wedelstadt kormánytanácsosnak tár­saságában megérkezett Bécsbe. Fo­gadására megjelent a repülőtéren dr. Kienböck Vilmos, az osztrák nemzeti bank elnöke, továbbá Tau­cher osztrák kereskedelmi miniszter, dr. Blaas, a külügyminisztérium szertartásmestere, Papen német nagykövet a német követség tagjai­val, a német kolónia küldöttsége és az osztrák-német kereskedelmi ka­mara vezetősége. Schacht ma a délelőtt folyamán meg­jelent Miklas szövetségi elnöknél, majd látogatást tett Schuschnigg kan­cellárnál és Schmidt külügyi állam­titkárnál a szövetségi kancellári hi­vatalban. Ezután Kienböck Vilmost és Taucher kereskedelmi minisztert kereste fel Schacht, akinek tiszteleté­re Taucher miniszter a Kahlenbergen villásreggelit adott. Este hat órakor Schacht a német kolónia tagjainak tisztelgését fogadja, majd este hétkor megjelenik az operaház előadásán. Az operai előadás után vacsora lesz Schacht tiszteletére. Schacht szomba­ton délelőtt az asperni repülőtérről visszarepül Berlinbe. Miért akart öngyilkos lenni Horváth Ica színésznő? Ma délelőtt a főkppitányság életvé­delmi osztályáról detektív ment a Fasor-szanatóriumba, kihallgatta Hor­váth Ica színésznőt, Érökövy László színész elvált feleségét, aki kedd este az Ybl Miklós tér előtt a Dunába ve­tette magát. A színésznőt a rendőri motorcsónak kimentette, majd a men­tők a szanatóriumba szállították. Há­rom búcsúlevelet találtak nála. Az egyiket apjának, Horváth Géza tör­vényszéki tanácselnöknek, a másodi­kat édesanyjának, a harmadikat egy ismerősének küldte. A leveleket a rendőrség természetesen nem bontot­ta fel. A detektív hiába faggatta Horváth Icát, aki nem akarta megmondani, miért akart meghalni. A rendőri nyo­mozás­ azonban megállapította a szí­nésznő ön­gyilkosságának okát. Horváth Ica egy évvel ezelőtt meg­ismerkedett egy külföldi vállalat Bu­dapesten élő megbízottjával, azt hitte, hogy ez az úr , aki igen jómódú em­­ber feleségül fogja őt venni. Né­hány nappal ezelőtt azonban szakítot­tak. A vőlegényjelölt megmondotta a színésznőnek, hogy nincs módjában házasságot kötni. Ez izgatta fel any­­nyira a fiatalasszonyt, hogy a Duná­nak ment. WERNER A CSAPAT Izgalmas érdekfeszítő újszerű. Az Athenaeum detektívregény­­sorozatában 1­­.

Next