Magyarország, 1937. július (44. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
|Éri, !: ' ^ /y fillér MAGYARORSZÁG Budapest, 1937. július 1 csütörtök XLIV. évfolyam, 146. szám Telefonszám 1-455-50* FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 fillér DÖNTŐ KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK: az új francia kormány válságmentő javaslatai a kamara és a szenátus előtt; végső feszültség a spanyol be nemavatkozás kérdésében ! A Ház mai ülésének utolsó percében beterjesztették a közjogi bizottság jelentését a kormányzói javaslatról Eckhardt a bizottságban nagy beszédet mondott a diktatúrák ellen Holnap történelmi ülésen egyhangúan szavazza meg a Ház a kormányzói jogkiterjesztést A képviselőház közjogi bizottsága ma délelőtt tárgyalta Pesthy Pál elnöklésével a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslatot. A kormány részéről Darányi Kálmán miniszterelnök, Lázár Andor igazságügyminiszter, Tasnády Nagy András és Mikecz Ödön államtitkárok vettek részt a bizottság ülésén. Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot, majd Rassay Károly szólalt fel. Azzal kezdte beszédét, hogy elfogadja a javaslatot, mert az a jelenlegi államfő iránt való tisztelet szempontját és a nemzetet jellemző királyhűséget szerencsésen összeegyezteti azzal a másik nagy szemponttal, hogy minél bizonytalanabb időkben élünk, annál inkább kötelességünk gondoskodni arról, hogy alkotmányjogi törvényeink a nemzeti szuverenitást és a nemzeti akaratot megvédjék és biztosítsák. A törvényjavaslat rendelkezéseiből kiviláglik, hogy mi a jelenlegi provizóriumot akarjuk fentartani addig, amíg a nemzet az államfői hatalom végleges gyakorlásának mikéntje tekintetében határozni tud. A javaslat a legfőbb alkotmányjogi szempontokat megvédi és nem tesz semmi olyat, ami prejudikálhatna a nemzet végleges elhatározásának az államfői hatalom végleges rendezése tekintetében. Ortodox közjogi szempontból kétségtelen, hogy vannak a törvényjavaslatnak olyan rendelkezései, — folytatta Rassay — amelyek szigorú ortodox közjogi szempontból talán kifogásolhatók. Ezeket a rendelkezéseket azonban védem azzal a megállapítással, hogy ezek lényegében dekórumot fognak jelenteni a jelenlegi kormányzó és remélem a jövőbeni kormányzókkal szemben is. Ide tartozik a felelőtlenség kérdése és az utódajánlás joga. Az utódajánlás mai konstrukciójában, amikor annak erkölcsi értéke emeltetik ki és annak hatályossága kizárólag az országgyűlés együttérzésének kifejezésével van biztosítva, a miniszteri ellenjegyzés mellőzését nem tartja elfogadhatónak. Kifogásolta Balsay, hogy az indokolásban többször előfordul ez: »a királyi szék betöltéséig«. Helyette az 1920. évi I. t.-c-ben alkalmazott s az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendezéséig«-et ajánlja. A királyi szék a jogfolytonosság alapján nem üresedhetik meg, annak betöltéséről intézkedni nem lehet, csakis a királyi hatalom gyakorlása elé tornyosuló akadályok elhárításáról van szó. Helyteleníti az indokolás megállapításait a királyi szentesítési jogról. A mi közjogunk megállapítása szerint a nemzet szuverenitását az országgyűlés és a király együtt gyakorolja. Törvény az, amihez az országgyűlés és a király egyező akarattal hozzájárul. Hagyják ki a törvényjavaslatból az indokolásnak a szentesítési jogra vonatkozó részét. A képviselőház vita nélkül kívánja ezt a javaslatot elfogadni, ezért helytelen volna, hogy ilyen elméleti értékű fejtegetések kerüljenek a magyar törvénytárba. Ezután a javaslat egyes rendelkezéseire mutatott rá, amelyeknek megszövegezésében homályt, vagy hiányt lát. Kérte a kormányt, hogy az ő vagy az utána felszólaló bármely képviselő pártja felszólalását vegye figyelembe. Ezeknek a módosításoknak a célja nem a javaslat rendelkezéseinek megváltoztatása, hanem azok félreérthetlenségének biztosítása. A szocialisták álláspontja Györki Imre szólalt fel utána, hogy kifejtse a szociáldemokrata párt álláspontját. 1920 óta ez az ötödik javaslat, amely az államfői hatalom gyakorlásának rendezéséről szól. Időszerűnek tartaná, ha most véglegesen rendeznék a kérdést. Akár a legitimista álláspont győzedelmeskedik, akár fenmarad a mai állapot, államfői hatalom kérdését egyenlő szabályok szerint kell megoldani. Akár királynak, akár köztársasági elnöknek vagy kormányzónak hívják az államfőt, egyiket sem illeti meg több jog, mint amennyi a mai parlamentáris kormányzati rendszer mellett és a demokratikus követelményeknek megfelelően alkotmány szerint az államfőt megilet. Az isten kegyelméből való királyok ideje ma már a múlté, ezt az álláspontot részben elismeri a javaslat indokolása is. Itt az ideje annak, hogy a főhatalom gyakorlásáról a nemzet a mai páriai mentáris rendszernek és a demokratikus alkotmányoknak megfelelően döntsön. Ez a döntés a szociáldemokrata párt szerint nem lehet más, mint az, hogy az ország a köztársasági államformát tegye magáévá. Azért is időszerű lenne most az államfő jogainak végleges megállapítása, mert ma semmi tekintetben sincs az ország lekötve. Nem tartja szerencsésnek az államfő utódkijelölési jogát, mert ez a jog az országgyűlést illeti meg. A javaslat szerint a kormányzóválasztás titkosan történik, a titkosság azonban nincs biztosítva. Gondoskodni kell arról, hogy a választásban résztvevői törvényhozók a szavazólapokat zárt fülkében helyezzék borítékba. Az államfő sérthetetlenségéről szólva hangoztatta, hogy a történelem, szerint akár ki van mondva az államfőre a sérthetetlenség, akár nincs,az alkotmánysértéseket és államcsínyeiket máskép szokták megtorolni. A kormányzói jogkör kiterjesztése előtt tudni óhajtják, hogy milyen lesz a választójog. Kérte a miniszterelnököt, hogy informálja a képviselőházat a választójogi törvénytervezetről, azt tárgyaltassa le és csak az.