Magyarország, 1937. július (44. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
2 ■után vegye elő a mostani törvényjavaslatot. Kifogásolta, hogy ,a javaslat nem szabályozza az államfői hatalom gyakorlásának időtartamát és hibáztatta, hogy az államfői állás nincs korhatárhoz kötve. A javaslatot nem fogadta el. MAGYARORSZÁG 1937 Július 1 csütörtök Eckhardt Tibor nagy beszéde .Eckhardt Tibor, a következő felszólaló, bejelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Örömének adott kifejezést, hogy a közjogi rendszerünkben levő komoly veszélyek és bizonytalanságok elimináltatnak ezzel a javaslattal. Bizonyos mértékben magamat is felelősnek érzem abban, — mondotta — hogy ez a törvényjavaslat megszületett, hiszen még az előző kormány idején, amikor pártunk részéről megindult a küzdelem a titkos választójogért, nagyon sokszor hozták fel velünk szemben azt az érvet, hogy a titkos választójog sötétbeugrást jelent és ezzel a sötétbeugrással szemben biztosítékokra van szükség. Még Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak vehettem fel azt a gondolatot, hogyha biztosítékok kellenek, megvan a lehetőség az államfő törvény visszaküldési jogának továbbfejlesztésére és ha az országgyűlés hatalma megerősíttetik, semmi kifogást nem lehet emelni az ellen, ha az államfőnek a törvényalkotásra vonatkozó jogköre ugyancsak megerős tést nyer. Az az álláspontom ugyanis, hogyha a képviselőház, a felsőház és az államfő jogköre is megerősíttetik, akkor végeredményben az egész nemzet és a nemzet törvényhozó akarata nyer súlyban, jelentőségben és erőben. Ha tehát ilyen együttes megerősítésen megy át a magyar törvényhozás két faktora, abból a nemzetnek csak előnye lehet, nem kára. „Érvényesült az az egyedül helyes felfogás" — Amikor tehát a javaslatot elfogadom, örömmel állapítom meg azt is, hogy ennek a javaslatnak előkészítése során parlamentáris módszerek érvényesültek. A kormánynak és a többségi pártnak kétségtelenül jogában és módjában állott volna hatalmi szóval, már persze a többség hatalmával megformálni ezt a javaslatot, teljesen a maga elgondolása szerint, de ez az eljárás nem lett volna helyes, célszerű és nem szolgálta volna az elénk tűzött célt. Örömmel látom, hogy ennek a törvényjavaslatnak megszerkesztése során érvényesült az az egyedül helyes parlamentáris felfogás, amely arra törekszik, hogy a nemzet nagy sorsdöntő problémáiban lehetőleg közmegegyezéssel, egészséges közvélemény kiformálásával iparkodjunk közös megállapodásra jutni. A kormánynak és a kormánypártnak kétségtelenül nagy sikere, hogy olyan törvényjavaslatot tudott idehozni, amelyet úgyszólván kivétel nélkül mindenki elfogad. Az a kifogás is, amelyet Györki képviselőtársam felhozott, inkább elvi jelentőségű, de nem magának a törvényalkotásnak komoly ellenzéséből fakadt. Ezért köszönetet mondok a kormánynak és a kormánypártnak. Rámutatott arra, hogy sem ebben az esetben, sem más alkalommal nem érvényesültek az ellenzék részéről a mindenáron való ellenzékieskedés hajlamai. — Mi magnak is átéreztük enneka javaslatnak a fontosságát — folytatta — és nem mint ellenzéki, hanem mint magyar emberek ültünk le, amikor erről a kérdésről tanácskoztunk. Nagyon kérem a kormányt, hogy most már ennek a komoly sikernek a birtokában iparkodjék a még hátrarálévő közjogi javaslatokat, a felsőházról és a választójogról szóló törvényjavaslatokat is ebben a szellemben és ilyen előkészítés alapján a Ház elé hozni, mert nagy kérdéseket valóban csak ilyen módszerekkel lehet közmegnyugvásra megoldani. A diktatúra ellenszere: a királyság Utalt Györki Imrének arra a kijelentésére, hogy nem volna-e szükséges véglegesen rendezni az államfői hatalom kérdését? — Én ezt semmiképpen sem tartom megfelelőnek, — mondotta — mert az a megállapítás, amelyet, Györki képviselőtársam a demokrácia ésa királyság szembeállításával tett, nem hiszem, hogy a történelmi események világában megállhatná helyét. Én azt látom, hogy a diktatúrák divatjával szemben a királyság intézménye olyan természetes fék, az alkotmányos királynak törvényben és alkotmányban szabályozott tradicionális jogköre olyan természetes akadály minden egyéni túlzott hatalmi törekvéssel szemben, amely éppen az ellenkező konzekvencia levonására késztet. A diktatúrának nincs hatásosabb ellenszere, mint az alkotmányos királyság. A demokrácia és a királyság nemcsak hogy nem áll egymással szemben, hanem gyakorlati példák mutatják, a mai időkben a királyság bizonyult sokkal ellenállóbbnak a diktatúrával szemben, mint bármiféle más forma. Én tehát éppen annak a demokratikus gondolkodásnak az alapján amely a Szent Korona tanában, mint a magyar közjogi gondolkodás alapvető principvuma van lefektetve, a királyság intézményét változatlanul fentartandónak tartom, sőt nemcsak fentartandónak, hanem minden körülmények között helyreállítandónak is a maga idejében. Eckhardt Tibor ezután hangoztatta, hogy szerinte nem szerencsés az a terminológia, amely néha a javaslat indokolásában előfordul és amely a mostani rendezést »ideiglenesnek« nevezi. Helyesebb volna, ha a törvény indokolásában az »ideiglenes« szó helyett nem»átmeneti« megjelölés kifejezést használnák, mert az jobban megfelel a tényleges helyzetnek. — A törvényjavaslat tulajdonkép-' pen két kérdést szabályoz — folytatta Eckhardt. — Az egyik a kormányzói jogkör kiterjesztése, amely háromféle intézkedésben áll. Az egyik a kormányzó törvényvisszaküldési jogát erősíti meg. Amennyiben a törvényhozás másik két faktora, nevezetesen a képviselőház és felsőház jogköre is megerősítést nyer, nekem ez ellen semmiféle kifogásom nem lehet. A másik fontos módosítás, illetve jogkiterjesztés az, hogy a kormányzó felelősségrevonása töröltetik a törvényből. Ez természetes, sőt majdnem azt mondhatnám, hogy elismerésnek egy bizonyos mértéke is foglaltatik ebben az eltörlésben, amikor a háborúban és a háború után a haza körül nagy érdemeket szerzett férfiúval, a magyar kormányzóval szemben ennek az egyébként is csak elméleti felelős Prostatatul tengésnél és hólyagtágulásnál, amikor igen fontos, hogy a betegnek erőlködés nélkül minden nap könnyű bélürülése legyen, akkor reggelenként éhgyomorra egy kis pohár természetes Ferenc József keserűvíz a lehető legjobb szolgálatot teszi. Az orvosok ajánlják, ségrevonásnak a lehetőségét a törvényjavaslat ezennel elejti- Az utódajánlás kérdése — A harmadik jogkiterjesztés alkormányzó utódajánlási joga. Itt nagyon világosan szeretném álláspontomat precizírozni. Amennyire jónak és a nemzet szempontjából is kívánatosnak tartom azt, hogy az a férfiú, aki Magyarország ügyeit legfelsőbb helyről intézi, utódajánlási jogkört kapjon, annyira nem tartottam volna megfelelőnek a jelölési jogkör olyan megállapítását, amely az Országgyűlés szuverenitásának korlátozását jelentette volna. Az ajánlás és jelölés között az a különbség, hogy az ajánlásban — és ebben a tekintetben nagyon helyeslem azt, hogy a törvényjavaslat semilyen tekintetben sem köti meg a kormányzó úr kezét — az államfő szabadon ajánl, az országgyűlés pedig szabadon és minden megkötöttség nélkül határoz. — Ez a helyes és világos elvi álláspont, amely most ebben a törvényjavaslatban kifejezésre jut és én ebben a tekintetben is örömmel üdvözlöm ezt a kormányzói jogkiterjesztést, mert a kormányzóválasztást lényegesen megkönnyítheti az, ha egyenlő értékű esetleges jelöltek közül a kormányzó úr a maga akaratának, vagy ajánlási jogának igénybevételével megkönnyíti az országgyűlésnek a megfelelő esélyű jelöltek közül lehetőleg egységes közvélemény alapján való megválasztást. Ezután az országtanács megszervezéséről beszélt Eckhardt Tibor, hangoztatta, hogy az országtanács intézményének hiányát régtől fogva érezték sokan az országban. ’,A diktatúrák technikája" — A diktatúrák keletkezésének a római imperátorok óta az a technikája, — mondotta — hogy halmozzák a hatásköröket■ A hatáskörök kumulálása vezet a diktatúrákra. A felsőházi törvénynek az a rendelkezése, amely a kormány hatáskörébe utalta az államfői jogkört, rendkívül veszélyes volt. Ezért tartom rendkívül szerencsés szabályozásnak azt, hogy az államfői jogkör nem a kormányzatra, nem a végrehajtó hatalomra, hanem az erre a célra speciálisan szervezett országtanácsra száll át, amelyben az Országgyűlés vezető személyiségei képezik a többséget és ebben a formában a separation de pouvoir, a különböző funkciók különválasztása még ideiglenesen is fenmarad, a hatáskörök kumulálása semmi körülmények között nem következik be, ez a komoly veszély tehát a jövő magyar politikai életben eliminálódik. Ernszt Sándor beszélt ezután az egyesült kereszténypárt nevében. Bejelentette, hogy a párt a javaslatot elfogadja. — Amikor ezt teszem — mondotta..— akkor egyszersmind tiszteletemnek adok kifejezést a többségi párt javaslatával szemben. Petró Kálmán szólalt fel ezután. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos, aki nem tagja a közjogi bizottságnak, engedélyt kért arra, hogy felszólalhasson. A bizottság megadta az engedélyt. Csoór kijelentette, hogy a javasatot nem fogadja el. Rupert Rezső is engedélyt kapott arra, hogy felszólaljon. Kijelentette, hogy csak egy-két kérdésben tér el álláspontja a kormánytól. Az igazságügyminiszter válasza Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. — Nem mulaszthatom el, — mondotta — hogy legőszintébb köszönetemet ne fejezzem ki azért a lojális eljárásért, amely az országgyűlés minden pártja részéről megnyilvánult ennek a törvényjavaslatnak előkészítése során. Ez azt a történelmi felelősségérzetet jelenti, amely áthat bennünket és a parlamentarizmusnak tekintélyt ad. A felszólalóknak válaszolva hangoztatta, hogy nincs junkum a kormányzói javaslat és a felsőházi, valamint választójogi reform között. A kormányzói jogkör kiterjeszésének és a kormányzóválasztásnak a szabályozását önálló elgondolások teszik szükségessé, nem később benyújtandó törvényjavaslatok. Nem lehet az államforma és az államfői hatalom végleges rendezéséről beszélni, mert az államforma kérdése az 1921: XLVII. tv-ben véglegesen eldöntetett A magyar nemzetnek nem írott alkotmánya lehetővé tette,hogy a® akkori idők bölcs vezetői a legnehezebb helyzetekből kivezessék a nemzetet. Ha most túlságosan sok korláttal, szabállyal kötjük meg az elhatározás bölcs létrejöttét abban az időben, amikor majd időszerűvé válik, lehet, hogy a mai idők elképzelésének eleget teszünk, de az akkori idők szükségleteinek nem felelünk meg. Veszedelmesnek tartaná az országtanács ügyrendjének törvényi szabályozását. Osztja Eckhardt véleményét, hogy az átmeneti szó helyesebb, mint az ideiglenes. Azt hiszem, a nemzet nagyon helyesen cselekszik, — fejezte be beszédét a miniszter — ha azt, akit a legfőbb hatalomra megválasztott, olyan tekintéllyel ruházza fel, hogy amellett a felelősségrevonás primitív módja nem érvényesül. A bizottság általános helyesléssel fogadta a miniszter szavait, majd a javaslatot általánosságban elfogadta. Rövid szünet után a bizottság részleteiben is letárgyalta és néhány stiláris módosítással elfogadta a javaslatot. Holnap a képviselőiház plénuma tárgyalja a javaslatot és minthogy egyetlen párt sem állít szónokot általánosságban és részleteiben vita nélkül fogja azt elfogadni. A képviselőház mai izgalmas ülése A kormányzói javaslat benyújtása és érdekes Interpellációk A Ház mai ülését tíz órakor nyitotta meg Tahy László elnök. A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló javaslathoz ma elsőnek Kéthly Anna szólt. A javaslat szerinte semmi újat nem ad a munkásságnak, csak a meglévő rendelkezéseket rögzíti meg törvény alakjában. Kifogásolja a javaslat kerettörvény jellegét. A sztrájkjogot is tisztázni kell. A tartonckérdés rendezése hiányzik. A javaslatot nem fogadja el. Grecsák Richárd a pénzügyi bizottság javaslatát terjeszti be a dunántúli ásványolaj és földgázkutatásokkal kapcsolatban külföldi céggel történt pótmegállapodás tárgyában. Andaházi-Kasnya Béla arról beszélt, hogy a 40 órás munkahét csak akkor lenne keresztülvihető, ha előbb az órabért, rendeznék, mert különben a munkás nem keresi meg a létfenntartáshoz szükséges összeget. Tűrhetetlen az a helyzet, hogy amikor a magánalkalmazottak nyugdíját 50 százalékban fizetik csak meg, a vezérigazgatóknak és a vezető embereknek megsokszorozódott a fizetésük. Ellenőrzés vagy protekció? Rupert Rezső szóvá tette, hogy a miniszteri főtisztviselők nem a közérdeket képviselik a vállalatok vezetőségében, hanem protekció kell a gyáraknak, ha nem járnak egyenes úton. Bár ellenőrzésre küldték ki a tisztviselőket, annyi előnyhöz jutnak, hogy nem lesz semmi az ellenőrzésből , Tahy elnök Rupertet rendreutasítja. Rupert Rezső: Az OMTK-nál például súlyos visszaélések történtek, noha ott ültek a miniszteriális tisztviselők. Tartsák távol a tisztviselőket a kísértésektől is. A politikusokat is ki kell tessékelni a nagyvállalatokból, mert kizárólag azért vannak ott, hogy a kormányhatalomnál protekciót jelentsenek. Ha a vállalatoknak nem kellene pártkasszára és dömpingsajtóra áldozniok, sokkal könnyebben elviselhetnék a szociális terheket. A közgazdasági élet terén vissza kell állítani az 1914-es rendszert. „Önről már régen észrevettem.. Rajniss Ferenc: Szabad valutacsíbolással egybekötve. Rupert Rezső (Rajniss felé): Önről már régen észrevettem, hogy a kérdésekhez nem ért és hamis jelszav.