Magyarország, 1937. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
2 Veszedelmes járványos betegség terjedt el az ausztriai és csehszlovákiai mezei nyulak között Emberek is megkaphatják az álomkórhoz hasonló „tularaemiát" Rendkívül veszedelmes járványos betegség ütötte fel fejét néhány hónappal ezelőtt a csehszlovákiai és ausztriai mezei nyúlállományban. A tularacmia nevű járvány nagy pusztítást vitt véghez, különösen a Felvidéken, a nyulak között. A járvány nagy izgalmat okozott, mert ennek az állatbetegségnek az a sajátsága, hogy az embert is megfertőzi és súlyos, esetleg halálos betegséget okoz. A csehszlovák hatóságok feltűnően szigorú intézkedéseket léptettek életbe a járvány terjedésének meggátolására. Elrendelték a mezei nyulak kíméletlen irtását, egyben megtiltották a nyúlhús evését. A lelőtt nyulakat nem szabad árusítani, nem szabad megenni, hanem nyomban el kell ásni. Megtiltották még az erdőben termő szamóca fogyasztását is, mert a beteg nyulak esetleg ezt is megfertőzik. A tularaemia fellépett Ausztriában is, ahol szintén szigorú intézkedésekkel vették elejét a járványnak. A csehszlovákiai és ausztriai járvány p hrce nagy feltűnést keltett azokban az országokban, ahová nyulat exportálnak. Németország szigorú határéért rendelt el, megtiltotta az élő és lelőtt nyulaknak Csehszlovákiából és Ausztriából való behozatalát. Természetesen Magyarországon is felfigyeltek a járványra, hiszen a legtöbb nyúlbetegség éppen a Felvidéken fordult elő, a nyulak pedig nem respektálják a trianoni határt és megeshetett volna, hogy egy ilyen beteg nyúl átjön magyar területre és megfertőzi a magyar nyúlállományt is. Beszéltünk a földművelésügyi minisztérium illetékes osztályával és felvilágosítást kértünk, hogy fenyegeti-e a betegség a magyar nyulakat is. Magyarországra nem terjedt át a betegség . A tularaemia csak Csehszlovákiában és Ausztriában lépett fel, — mondották — de már ott is megszűnt. Ilyenkor nyáron, amikor elég eleség áll az állatok rendelkezésére, könynyebben múlnak el a betegségek, mert az állatok szervezete nincs úgy legyöngülve, mint télen. Hála Istennek hozzánk nem terjedt át a betegség, amely különösen azért olyan veszélyes, mert megfertőzi az embereket is. A határ közelében lévő hatóságok utasítást kaptak, hogy szigorúan ellenőrizzék a vadállományt. Mi a „tularaemia''? A tularaemia magyar szakértője dr. Csontos József főállatorvos, egyetemi magántanár, aki az Állatorvosi Lapok legutóbbi számában érdekes cikkben számolt be a rágcsálóknak erről a különös megbetegedéséről. Cikkében leírja, hogy a betegséget először ürgéken vették észre a háború előtt, Kalifornia Tulare nevű tartományában. Erről a tartományról nevezték el a betegség kórokozóját. Megállapították, hogy az embernél is betegséget okoz ez a baktérium. A tularaemiát azóta megállapították az Északamerikai Egyesült Államok legtöbb államán kívül — írja Csontos professzor — Japánban, Oroszországban, Norvégiában, Kanadában, Svédországban, Olaszországból, Ausztriában és legutóbb Csehszlovákiában. Emberen is már gyakran megállapították a betegséget, noha jóval kevésbbé érzékeny a fertőzés iránt. Csontos professzor ezután a betegség tüneteit írja le. — Hogy a vadon élő beteg rágcsálókon életükben milyen tünetek vannak, arról nem sokat tudunk. Csupán annyi ismeretes, hogy a beteg nyulak nehezen mozognak, fáradtak és az ember is könnyűszerrel el tudja őket fogni. A betegek fáradtságát azonban sok esetben nem magyarázza lesoványodásuk, mert az elfogott, vagy a mezőn elhullott állapotban talált nyulak egy része jóltáplált. Nemzetgazdasági szempont ! A MAGYAR NEMZETI NYOMTATVANYXIATTÍTASRA lapunk előfizetői és olvasói 1.A pengő helyett 50 fillérért válthatják meg belépőjegyüket kiadóhivatali üzlethelyiségünkben . MAGYARORSZÁG ból nem közömbös a mezei nyulak között esetleg járványosan jelentkező megbetegedés. Hogy támadja meg az embereket a betegség A cikk ezután az embereken tapasztalt tularaemiával foglalkozik, megállapítja, hogy különösen vadászok, borkereskedők, háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, földmívesek és állatorvosok,kaphatnak elsősorban fertőzést. A betegség három hónapig, vagy esetleg még hosszabb ideig tart és nagyon megviseli a szervezetet. Csontos professzor ezután a védekezésmódjaival foglalkozik. A legtökéletesebb védekezés a beteg állatok kiirtása. Ez annál is könnyebb, mert a beteg nyulak nem tudnak elmenekülni az ember elől. Természetesen az összefogott vagy lelőtt nyulakat szőröstül-bőröstül mélyen el kell ásni, vagy pedig el kell égetni. Ha vadászati tilalmi, időben jelentkezik a betegség, akkor ezt fel kell függeszteni, hogy a nyulakat irtani kessen. Vadászati körökben nagy feltűnést keltett, a csehszlovákiai és ausztriai nyulak között fellépett járvány, amely most már, mint illetékes helyen is kijelentették, megszűnt. A kínai angol nagykövet sofőrjének drámai elbeszélése a japán repülők támadásáról „Ha a japán repülők is céllövők lettek volna, akkor már egyikünk sem élnek Sanghaj, augusztus 31- (A Magyarország külön tudósítójától.) Az angol sofőr, aki a kínai angol nagykövet autóját szokta vezetni és jelen volt a japán repülők légitámadásakor, amely a nagykövet súlyos megsebesülésével végződött, elmondta a hírlapíróknak az eseti, részleteit." A következőket beszélted: — "Ha a japánrepülők jó céllövők lettek volna, akkor most már egyikünk sem volna életben. A két japán repülőgép, mint két ragadozómadár csapott le a brit nagykövetség két autójára. Az első kocsiban ült a nagykövet, mellette a nagykövetség egyik tanácsosa, a kormányt a katonai attasé vezette és én mellette ültem. A második kocsi vitte a poggyászt. Ez rövid távolságban követte az első autót. Az első japán repülőgépről négy bombát dobtak le, amelyek a közelben leevő rizsföldeken robbantak fel. Ugyanakkor a második repülőgép rendkívül alacsonyra ereszkedett le és gépuskából kezdett tüzelni. Olyan közel volt hozzánk, hogy okvetlenül fel kellett ismernie a kocsi elején, kitűzött brit lobogót. Mi megállottunk, a második kocsi is' merfáltott, valamennyien kiszállottunk" és a termőföldeken kerestünk menedéket. Mikor a repülők eltávoztak, hirtelen kínai katonák jelentek meg és azt mondták nekünk, hogy a legokosabb minél gyorsabban bejutni Sanghajba. — A város körülbelül 30 kilométer távolságra van. Mikor autóba akartunk szállani, H ug e sson nagykövet hirtelen megingott és elvesztette eszméletét. Kigomboltuk kabátját és csak akkor vettük észre, hogy súlyosan megsebesült. A President Hoover nevű amerikai utasszállító hajó valamennyi sebesültjét, akiket a kínai repülők megsebesítettek, kórházban ápolják. Shaske 11 es, a President Hoover egyik tengerésze, ma reggel belehalt sebesülésébe. ROBERT GRAVES A RITKA ELYEG A Claudius-könyvek világhírű írójának új regénye Az Athenaeum 2 D-s sorozatában 1937 szeptemberi szerda Elfogtak egy gyakorlott kabintolvajt Vasárnap, éjjel a Magasházy csónakházban, a vendégek rajtakaptak egy ismeretlen, férfit, amint csomaggal a hóna alatt kisurrant az egyik kabinból. Rendőrt hívtak, de közben az ismeretlen férfi elmenekült. Nagyon sokan látták, pontos személyletrást adtak róla és így mára elfogták. A rendőrségen kiderült, hogy Tobl Lajosnak hívják, rovott múltú betörő. Tagadta, hogy ő volt a csónakház tolvaja, azt állította, hogy vasárnap egész nap készen volt, nem is emlékszik, mit csinált. Letartóztatták. " Édesanyánk özv. Léderer Ignácné elhunyt. Temetése szeptember 1-én, déli sz órakor lesz a rákoskeresztúri új izr. temetőben. Léderer és Spitzer család