Magyarország, 1937. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

2 Veszedelmes járványos betegség terjedt el az ausztriai és csehszlovákiai mezei nyulak között Emberek is megkaphatják az álomkórhoz hasonló „tularaemiát" Rendkívül veszedelmes járványos betegség ütötte fel fejét néhány hó­nappal ezelőtt a csehszlovákiai és ausztriai mezei nyúlállományban. A tularacmia nevű járvány nagy pusz­títást vitt véghez, különösen a Fel­vidéken, a nyulak között. A járvány nagy izgalmat okozott, mert ennek az állatbetegségnek az a sajátsága, hogy az embert is megfertőzi és sú­lyos, esetleg halálos betegséget okoz. A csehszlovák hatóságok feltűnően szigorú intézkedéseket léptettek élet­be a járvány terjedésének meggátolá­sára. Elrendelték a mezei nyulak kí­méletlen irtását, egyben megtiltották a nyúlhús evését. A lelőtt nyulakat nem szabad árusítani, nem szabad megenni, hanem nyomban el kell ás­ni. Megtiltották még az erdőben ter­mő szamóca fogyasztását is, mert a beteg nyulak esetleg ezt is megfer­­­­tőzik. A tularaemia fellépett Ausztriában is, ahol szintén szigorú intézkedések­kel vették elejét a járványnak. A csehszlovákiai és ausztriai járvány p hrce nagy feltűnést keltett azokban az­ országokban, ahová nyulat expor­tálnak. Ném­etország szigorú határ­éért rendelt el, megtiltotta az élő és lelőtt nyulaknak Csehszlovákiából és Ausztriából való behozatalát. Természetesen Magyarországon is felfigyeltek a járványra, hiszen a legtöbb nyúlbetegség éppen a Fel­vidéken fordult elő, a nyulak pedig nem respektálják a trianoni határt és megeshetett volna, hogy egy ilyen beteg nyúl átjön magyar területre és megfertőzi a magyar nyúlállományt is. Beszéltünk a földművelésügyi mi­nisztérium illetékes osztályával és felvilágosítást kértünk, hogy fenye­geti-e a betegség a magyar nyulakat is. Magyarországra nem terjedt át a betegség . A tularaemia csak Csehszlová­kiában és Ausztriában lépett fel, — mondották — de már ott is megszűnt. Ilyenkor nyáron, amikor elég eleség áll az állatok rendelkezésére, köny­­nyebben múlnak el a betegségek, mert az állatok szervezete nincs úgy le­gyöngülve, mint télen. Hála Istennek hozzánk nem terjedt át a betegség, amely különösen azért olyan veszé­lyes, mert megfertőzi az embereket is. A határ közelében lévő hatóságok utasítást kaptak, hogy szigorúan el­lenőrizzék a vadállományt. Mi a „tularaemia''? A tularaemia magyar szakértője dr. Csontos József főállatorvos, egye­temi magántanár, aki az Állatorvosi Lapok legutóbbi számában érdekes cikkben számolt be a rágcsálóknak erről a különös megbetegedéséről. Cikkében leírja, hogy a betegséget először ürgéken vették észre a háború előtt, Kalifornia Tulare nevű tarto­mányában. Erről a tartományról ne­vezték el a betegség kórokozóját. Megállapították, hogy az embernél is betegséget okoz ez a baktérium.­­ A tularaemiát azóta megállapítot­ták az Északamerikai Egyesült Álla­mok legtöbb államán kívül — írja Csontos professzor — Japánban, Oroszországban, Norvégiában, Kana­dában, Svédországban, Olaszország­ból, Ausztriában és legutóbb Cseh­­szlovákiában. Emberen is már gyak­­ran­ megállapították a betegséget, noha jóval kevésbbé érzékeny a fer­tőzés iránt. Csontos professzor ezután a beteg­ség tüneteit írja le. — Hogy a vadon élő beteg rág­csálókon életükben milyen tünetek vannak, arról nem sokat tudunk. Csupán annyi ismeretes, hogy a be­teg nyulak nehezen mozognak, fárad­tak és az ember is könnyűszerrel el tudja őket fogni. A betegek fáradt­ságát azonban sok esetben nem ma­gyarázza lesoványodásuk, mert az el­fogott, vagy a mezőn elhullott álla­potban talált nyulak egy része jól­táplált. Nemzetgazdasági szempont­ ! A MAGYAR NEMZETI NYOMTATVANY­XIATTÍTASRA lapunk előfizetői és olvasói 1.A pengő helyett 50 fillérért válthat­ják meg belépőjegyüket kiadó­­hivatali üzlethelyiségünkben . MAGYARORSZÁG ból nem közömbös a mezei nyulak között esetleg járványosan jelentke­ző megbetegedés. Hogy támadja meg az embereket a betegség A cikk ezután az embereken ta­pasztalt tularaemiával foglalkozik, megállapítja, hogy különösen vadá­szok, borkereskedők, háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, földmívesek és állatorvosok,kaphatnak elsősorban fertőzést. A betegség három hónapig, vagy esetleg még hosszabb ideig tart és nagyon megviseli a szerve­zetet. Csontos professzor ezután a véde­kezés­­módjaival foglalkozik. A leg­tökéletesebb védekezés a beteg álla­tok kiirtása. Ez annál is könnyebb, mert a beteg nyulak nem tudnak el­menekülni az ember elől. Természe­tesen az összefogott vagy lelőtt nyu­­la­kat szőröstül-bőröstül mélyen el kell ásni, vagy pedig el kell égetni. Ha vadászati tilalmi, időben jelent­kezik a betegség, akkor ezt fel kell függeszteni, hogy a nyulakat irtani kessen. Vadászati körökben nagy feltűnést keltett, a csehszlovákiai és ausztriai nyulak között­ fellépett járvány, amely most már, mint illetékes he­lyen is kijelentették, megszűnt. A kínai angol nagykövet sofőrjének drámai elbeszélése a japán repülők támadásáról „Ha a japán repülők is céllövők lettek volna, akkor már egyikünk sem élne­k Sanghaj, augusztus 31- (A Magyarország külön tudó­sító­jától.) Az angol sofőr, aki a kínai angol nagykövet autóját szokta ve­zetni és jelen volt a japán repülők légitámadásakor, amely a nagykövet súlyos megsebesülésével végződött, elmondta a hírlapíróknak az eseti, részleteit." A következőket beszélted: — "Ha a japán­­repülők jó céllövők­ lettek volna, akkor most már egyi­künk sem volna életben. A két japán repülőgép, mint két ragadozómadár csapott le a brit nagykövetség két autójára. Az első kocsiban ült a nagy­követ, mellette a nagykövetség egyik tanácsosa, a kormányt a katonai at­tasé vezette és én mellette ültem. A második kocsi vitte a poggyászt. Ez rövid távolságban követte az első autót. Az első japán repülőgépről négy bombát dobtak le, amelyek a közelben leevő rizsföldeken robban­­tak fel. Ugyanakkor a második re­pülőgép rendkívül alacsonyra eresz­kedett le és gépuskából kezdett tü­zelni.­­ Olyan közel volt hozzánk, hogy ok­vetlenül fel kellett ismernie a kocsi elején, kitűzött brit lobogót. Mi meg­­­állottu­n­k, a második kocsi is'­ merfál­­tott, valamennyien kiszállottunk" és a termő­földeken kerestünk menedéket. Mikor a repülők eltávoztak, hirtelen kínai katonák jelentek meg és azt mond­ták nekünk, hogy a legokosabb minél gyorsabban bejutni Sanghajba. — A város körülbelül 30 kilométer távolságra van. Mikor autóba akar­tunk szállani, H u­g e s­s­o­n nagykövet hirtelen megingott és elvesztette esz­méletét. Kigomboltuk kabátját és csak akkor vettük észre, hogy súlyo­san megsebesült. A President Hoover nevű amerikai utasszállító hajó valamennyi sebe­sültjét, akiket a kínai repülők megse­besítettek, kórházban ápolják. S­h­as­­k­e 11 e­s, a President Hoover egyik tengerésze, ma reggel belehalt se­besülésébe. ROBERT GRAVES A RITKA ELYEG A Claudius-könyvek világhírű írójának új regénye Az Athenaeum 2 D-s sorozatában 1937 szeptemberi szerda Elfogtak egy gyakorlott kabintolvajt Vasárnap,­ éjjel a Magasházy csó­­nakházban, a vendégek rajtakaptak egy ismeretlen, férfit, amint csomag­gal a hóna alatt kisurrant az egyik kabinból. Rendőrt hívtak, de közben az ismeretlen férfi elmenekült. Na­gyon sokan látták, pontos személy­­letrást adtak róla és így­ mára elfog­ták. A rendőrségen­­ kiderült,­ hogy Tobl Lajosnak hívják, rovott múltú betörő. Tagadta, hogy ő volt­ a csó­nakház tolvaja, azt állította, hogy vasárnap egész nap készen volt, nem is emlékszik, mit csinált. Letartóztat­ták. " Édesanyánk özv. Léderer Ignácné elhunyt. Temetése szeptember 1-én, déli sz óra­kor lesz a rákoskeresztúri új izr. temetőben. Léderer és Spitzer család

Next