Magyarország, 1937. október (44. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-30 / 247. szám

193) Október 30 szombat MAGYARORSZÁG Siklós Ferenc síremléke Augusztusban volt egy éve, hogy Siklós Ferenc, a Magyarország Sárga Rádiójá­nak kitűnő, fiatal szerkesztője tragikus hirtelenséggel meghalt. Most elkészült Siklós Ferenc síremléke a kerepesi temetőben, (48. parcella, III. sor 38.) amelynek felavató szertar­tása szombat délután 4 órakor lesz. Mennyi bonyodalmat okozott Fejes Teri betegsége! Fejes Teri szerdán megbetegedett és ebből a legkülönbözőbb bonyodalmak támadtak. Három színházban kezdődött futkosás. A Terézkörúti Színpad Gellért Marikának adta át Fejes szerepét, a fia­tal művésznő órák alatt betanulta a negy­ven oldalas szöveget. A Városi Színház­ban is beugrás történt: Szaffay Ica tanult meg egy délután háromfelvonásnyi szere­pet és négy táncszámot. Igazi nehézség a Vígszínházban mutat­kozott, ahol Fejes Teri hetek óta próbálja az »Asszonyok« című darab egyik főszere­pét. Miután a művésznő tegnap teljesen berekedt, a színház arra gondolt, hogy valakit »beugrat« a nagy feladatra. Tár­gyaltak Titkos Ilonával, majd Turay Idával, akit azonban a déli órákban megoperáltak. Szóbakerü­lt Honthy Hanna, Perczel Zita és sok különböző típusú színésznő. Végül Beleznay Margit próbálta a szerepet. Teg­nap este azután jobb hírek érkeztek Fejes Teriről. Kezelőorvosa kijelentette, hogy egy héten belül garantálja a fellépését. Így azután a szombatra kitűzött bemutatót a jövő szombatra halasztották. Fejes Teri keddől kezdve részt is vehet a próbán. . Akinek gyakran fáj a gyomra és bél­­működése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes .Ferenc Józsefe kese­rűvíz csakhamar szabályozza a székletét, előmozdítja az emésztését, élénkíti a vér­keringését és megjavítja a közérzetét. Kérdezze meg orvosát. Egy fiatal szintű hajtási igazolvány nélkül elgázolt egy nőt Szerda délután három órakor a Király utca 102. számú ház előtt át akart menni a túlsó oldalra Kam­­m­ekker Ilona munkásnő. Alig lépett le azonban az úttestre, mikor egy barna négyüléses Benz-Mercedes autó, melynek rendszáma AA 760., robo­gott arra. A volán mellett egy fia­tal nő ült. Hiába fékezett, nekirobogott a mun­­kásnőnek. A szerencsétlen nő elterült az úttesten, de nem veszítette el esz­méletét, kétségbeesetten kiáltozott segítségért. Pillanatok alatt hatal­mas tömeg verődött össze. A tömeg hangulata fenyegetővé vált­, amikor az asszony így kiáltott fel: — Istenem, áldott állapotban va­gyok! A helyszínre érkező rendőr kihívta a mentőket s amíg ezek megérkeztek, felvette­ az autóban ülő személyi ada­tait. Míg ez az eljárás folyamatban volt, felkiáltások hangzotta­k: — Ez egy színésznő! Kiderült, hogy a volán mellett Ku­­rucz Hedvig 20 éves, szininövendék ült, mellette pedig Kessler Richard vendéglős. Övé az autó is. A kiérke­zett mentők a szerencsétlen elgázolt nőt a Szent István kórházba szállí­tották és ma is ott fekszik súlyos ál­lapotban. Kurucz Hedvignek nem volt haj­tási igazolványa. A rendőr jelentést tett a VI. kerületi kapitányságon és az eljárás megindult. ------ - ---------­Az angol király beszédrekordja Különös rekordról adnak hírt az angol lapok. A Daily Express-ben például Ilyen című cikket olvashatunk: 1.A király per­cenként hatvanhárom szót mond akadozás nélkül. A cikk a parlament ünnepélyes megnyitásáról számol be. — A királyné gyors oldalpillantást ve­tett a királyra, mikor az habozott egy-egy szó kimondásában — írja a cikk. — Aztán, ha a király akadozás nélkül kezd beszélni, a királyné ismét elfordítja róla tekintetét. A gloucesteri herceg is szorongó arccal meredt maga elé, mialatt fivére beszélt. Mikor aztán a beszéd baj nélkül lezajlott, megkönnyebbülten sóhajtott fel. A király folyamatosan, halk hangon beszélt. Tizen­három perc alatt 821 szót mondott, percen­ként tehát 63 szót. Hangja határozott, tiszta volt. Néhány mondat után teljesen megszabadult idegességétől. Az angol király, mint ismeretes, fiatal­korában beszédhibával küzdött, ezért álla­pítják­ meg e rekordot olyan megelégedés­sel az angolok. ÁLLATKÍNZÓK A RENDŐRBÍRÓ ELŐTT Számtalan feljelentés érkezett az utóbbi hónapokban állatkínzási ügyek­ben a rendőrséghez. A rendőri bün­­tetőbírák a legerélyesebb­­módon bün­tetik az állatkínzást. Ma reggel a VIII. kerületi kapi­tányságon volt ilyen tárgyalás. Elsőnek C­seprős József kocsis ügyét tárgyalták. A feljelentés szerint a kocsijába fogott ló a bal első lábára sántított és erősen bicegett. A kocsis védekezésében előadta, hogy gazdájának, Schwimmer Mihály fakereskedőnek­ utasítására fogta be a sánta lovat. Miután a rendőri főállatorvosi szakvélemény megállapította, hogy a ló valóban sánta és kisfekés állatkín­zás történt, a rendőri büntetőbíró 5 pengőre, nemfizetés esetén­­ napi elzárásra ítélte a ló tulajdonosát, Schwimmer Mihályt. A következő terhelt Zseidler Zol­tán fuvaros volt. . Kocsisát, Ábrahám Sándort írta fel a rendőr a Fiumei úton, mert a sze­kere elé fogott ló sántított­a, bal első lábára és a marján szerszámdörzsö­léstől eredő tegérnyi seb volt. Ábrahám Sándor vallomásában azt állította, hogy gazdája tudott a ló sérüléséről. A főállatorvosi szakvéle­mény megállapította, hogy a ló mar­ján 28 nap alatt gyógyuló seb van, a hátán egy másik seb éktelenkedik, azonkívül sánta, tehát középfokú ál­latkínzás történt. Zseidler Zoltánt 20 pengőre, nem­fizetés esetén 2 napi elzárásra ítélték. Következőnek Lófai József kocsis állt a büntetőbíró elé. Ő az első a terheltek közül, aki már büntetve volt. Egynapi elzárást kapott egy­szer, mert ütötte a lovat. Az a vád ellene, hogy a Ludovi­­ceum utcában kazánt, vontatott egy sánta lóval, amelynek tenyérnyi ge­­­lyes seb volt a hátán. Kihallgatása során elmondotta, hogy a seb nem volt tenyérnyi, csu­pán féltenyérnyi, azonkívül a gazdá­ja utasítására fogta a kazán elé­­a lovat. Kiderült az is, hogy a ló már május óta sántít. A gazda, Áron Bertalan, akit már kilenc esetben jelentettek fel állat­kínzásért, nem jelent meg a tárgya­láson. Ezért elnapolták a tárgyalást. Ezután Varga János kőművesmes­ter ügyét tárgyalták. A rendőr feljelentése szerint Péter István, Varga János kocsisa, teljesen beteg lovat fogott be. A főállatorvosi szakvélemény sze­rint a ló bal első lábán rokkant a pata, mindkét lábán patahenger-gyul­­ladásban szenved és mindkét lábára sánta, középfokú állatkínzás. Varga János tagadta a bűnösségét. Arra hivatkozott, hogy súlyosan rok­kant, tavaly elütötte egy autó, iparát nem tudja folytatni, csak ez a lova van, kénytelen volt dolgoztatni, hogy megélhessen a családjával. Két gyer­mekéről kell gondoskodnia. Ezeket a körülményeket enyhítőnek vette a rendőri büntetőbíró, azonkívül enyhítő körülmény volt a terhelt bün­tetlen előélete is. Kétnapi elzárásra változtatható 10 pengős pénzbüntetésre ítélték. Meg­nyugodott. A mai napra kitűzött további tár­gyalásokra nem került sor, mert a beidézettek nem jelentek meg, így a jövő hónapban lesz újabb monstre ál­latkínzási tárgyalási nap. 9 Egyéni beteggyógyítás vagy egyéniség nélküli falanszter-rendszer ? Egészen újszerű könyv jelent most meg a magyar piacon, amely a maga nemében az első a magyar irodalom­ban, írója dr. Bakács György, az Országos Orvosi Kamara titkára, aki könyvében azt vizsgálja: hogyan, változott meg az orvosi munka a kol­lektív eszmeáramlatok térfoglalásá­nak hatása alatt? A nehéz témát úgy tárgyalja a könyv, hogy az nemcsak az orvosok számára, de az orvosi in­tézményeknél biztosított százezres tömegek részére is nagyon érdekes. A könyv bevezető részében ezeket írja a szerző: »Ahhoz a mélyen lé­nyegbevágó átalakuláshoz, amelyen ma az orvosi működés kénytelen át­esni, talán csak az a forradalmi vál­tozás hasonlítható, amelyet a kézi­munka értékelése terén a gép feltalá­lása és megjelenése jelentett■« A be­tegbiztosító intézmények mai rend­szerében az orvos csodálatos lelki át­alakuláson megy át és a könyv ezek­nek a változásoknak a lényegét elemzi. Vizsgálja azt a lelki folyama­tot, amelynek során az egyetemekről kikerült, energiától duzzadó fiatal or­­­vosból filléres fizetésen tengődő, re­­ményevesztett pénztári orvos lesz. Ugyanilyen éleslátással boncolgatja a biztosított tömegek gyakran jogos elégedetlenségének okait is. Nagyon őszinte könyv! Kimondja mindazt, ami a mai rendszerben or­vosnak és betegnek fáj. Kimondja és a legnemesebb publicisztikai eszkö­zökkel küzd veszendő etikai értékek­ megmentéséért. Nemcsak bírál, de reformot is javasol. Ezek a javaslat­­ok különösen jelentősek most, ami­kor a szociális betegbiztosítás kér­dése gyökeres átrendezés előtt áll. Az Athenaeum kiadásában megjelent munka valóban megfelel annak, amit az előszóban Verebély Tibor professzor szögez le, amikor azt je­löli meg a könyv­­ feladatául, hogy­ »az intézet vezetősége, az orvosi gár­da és a biztosítottak százezrei közt a megértést elősegítsem Az ember tragédiája Párizsban -bábszínházban Ma mutatták b© a párizsi világkiállítás egyik pavilonjában Madách Imre halha­tatlan remekművét, Az ember tragédiáját, francia nyelvű bábjáték formájában, Blatt­­ner Géza rendezésében. Misztériumnak hirdetik az átdolgozók — Fernand Pigna­­tel és Cselényi-Walleshausen Zsigmond —­­a magyar remekművet. Harminc magyar és francia művész hónapokig dolgozott a bábokon és a díszleteken. Elfogták megint a betörő­ törpét Egy Rákóczi úti üzletben néhány­ nappal ezelőtt betörők jártak. Pénzt vittek el, de hogy hogyan jutottak be, annak semmi nyoma nem volt. A rendőri nyomozás végre megálla­pította, hogy az üzlet hátsó felében a ventillátort szedték ki ügyesen és ezen a nyaláson bújt be­ a betörő. Nagyon kicsiny termetű ember le­hetett — állapították meg a detektí­vek és ezen a nyomon elindulva nem volt nehéz megtalálni Nagy Gézát, a betörők törpéjét, aki bevallota, hogy ő szedte ki a ventillátort és ő bújt ke­resztül a nyíláson. Letartóztatták. Adorjánné M. Frida tánc- és balettinté­zetében (Erzsébet körút 44.) új tánctan­folyamok november 5-én, pénteken, kez­dődnek. A balett (klasszikus tánc, torna) csoportokban kezdő növendékek, már 4 éves kortól, még felvétetnek. Tájékoztatót az intézet kívánatra küld. (Telefon 145—433.) BársonyRózsi GYERTYAFÉNYNÉL Ráday Imre UTOLSÓ 4 ELŐADÁSA Kertész Dezső M.VSRoyal Színház

Next