Magyarország, 1937. december (44. évfolyam, 274-296. szám)

1937-12-02 / 274. szám

^ 1987 DEC. 1­1. '^‘^V­­^c TESSEK KTVÁGNI! ( ára 10 fillé? IM­ARORSZAG Budapest, 1937 december 2 csütörtök FÜGGETLEN ' Egyes szám ára 10 fillér XLIV. évfolyam, 274. szám A vasárnapi szánt Telefonszám 1-455-50" POLITIKAI NAPILAP a Sárga Rádióval 12 fillér Hóman kultusz­miniszter és Eckhardt Tibor éles összetűzése az ülésteremben Viharos vita és heves összeszólalkozások az ifjúság lazítása miatt Izgalmas interpellációs nap a Házban A képviselőház ma folytatta a fel­sőházi javaslat tárgyalását, majd át­tért az interpellációkra. Elsőnek Meizler Károly szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a javaslatnak nemcsak közjogi, hanem szociális je­lentősége is van. A főrendiházak struktúrája volt az oka annak, hogy a legtöbb államban csődöt mondott a parlamentarizmus. A mostani felső­­ház olyan, mint amilyen a régi, fő­rendiház volt, 130 tag most is kizárólag születése vagy egyéni képességei foly­tán jut a felsőházba, ezek tehát nem­csak számbeli többséget jelentenek, hanem személyiségük bélyegét is rá­nyomják a felsőházra. Az új törvény­nek az lesz a következménye, hogy lépten-nyomon konfliktusok merül­hetnek fel a két Ház között. Az angol felsőház tekintélye, amióta hatáskörét megcsonkították, növekedett. Nem tudom, vájjon rá-Ilink nem fordítva történik-e: ha meglesz a nagyobb hatás­kör, a felső­ház tekintélye romlani fog. A felső­háznak az lenne a hivatása, hogy megakadályozza a kormány túlkapá­sait, ehhez azonban az szükséges, hogy a kormánytól független embe­rek foglaljanak ott helyet Ha a kép­viselőház és a felsőház függetlensé­gét nézzük, az a gyanú merül fel bennünk, hogy amit a kormány elve­szíteni vél hatalmából a titkos vá­lasztójog behozatala, esetén a képvi­selőház összetételére nézve, ugyanazt a hatalmat akarja a felsőházi jog­kör kiterjesztése révén a maga szá­mára megmenteni. — Minél előbb meg kell csinálni az összeférhetetlenségi törvényt —­ fejez­te be felszólalását Meizler Károly.— Ezzel a javaslattal a titkos választó­jog súlyát akarják előre csökkenteni. A javaslatot nem fogadom el a bérleti szerződést, tárgyalja le újból a falu lakosságának bevonásával és nyújtson módot arra, hogy a falusi kisemberek bérleteket kapjanak a bir­tokból. Marsch­all Ferenc földmívelésügyi államtitkár válaszolt az interpellá­cióra. A kérdéses bérleti szerződés nem került a földművelésügyi minisz­tériumba tárgyalás alá. A szerződést még 1935 áprilisában tudomásul vet­ték az illetékes közigazgatási hatósá­gok és miután közérdekű fellebbezés nem történt, ez a határozat jogerőre emelkedett. A földmívelésügyi kor­mány most mindenesetre felülvizs­gálja a szerződést és amennyiben szükség lesz rá, beavatkozik az ügy­be. Bejelentette az államtitkár: a mi­nisztérium már ma délelőtt meg­tette a szükséges intézkedéseket. A németországi munkások ügye Rakovszky Tibor tudomásul vette a választ, majd éles hangon a követ­kezőket mondotta: — Tiltakoznunk kell az ellen, hogy Budapest polgármestere olyan ja­vaslattal forduljon a kormányhoz, hogy tiltsa­ el a vidéki, munkanélkü­lieket a fővárosba való özönléstől. Utóvégre évente száz meg száz al­kalma van a vidéknek arra, hogy pénzét Pesten elköltse, tehát arra is joga van, hogy szükség esetén a fő­városban szerezzen magának kenye­ret. Nagyon helyes az a törekvés, hogy a vidéki lakosságot kössék a földhöz, de ehhez megfelelő földbir­tokpolitika kell. — Nagy aggodalommal vettük tu­domásul — emelte fel szavát Ra­kovszky Tibor — a miniszterelnök úr­nak a Németországban dolgozó ma­gyar munkások előtt tett kijelentését, hogy jövőre 3000 munkás helyett 3000 mehet ki dolgozni, jobb lett volna, ha a miniszterelnök úr azt mondotta volna a munkásoknak- jöjjenek haza, itthon kapnak kenyeret Akkor job­ban megtapsolták volna.­ (Helyeslés az ellenzéken.) (A második emeleti karzatra egy leány­ A lisztforgalmi adó eltörlése Farkas István a pénzügyminiszter­hez interpellált a lisztforgalmi adó eltörléséről. Arról beszélt, hogy egy kormánypárti lap szerint állítólag 40 új milliomos van Budapesten. Miért nem adóztatja meg a kormány ezeket az új­­gazdagokat, ahelyett, hogy fentartja a kisemberek életét megdrágító lisztforgalmi adót. A szociális segítést ne a­ 10.000 holdas földbirtokosoknál, hanem a legszegé­nyebb néprétegeknél kezdi­k. Az interpellációt kiadták Fabinyi pénzügyminiszternek, aki most tud­valévően Genfben tartózkodik. A betegek szegénységi bizonyítványa Nagy érdeklődés közben került ez­után sor az ingyenes orvosi rendelét­­ek ügyére, amelyről Béldi Béla in­terpellált a belügyminiszterhez. Kije­lentette: az ismeretes szabályrenderet szociális hatásával akar foglalkozni. Helyesli, hogy az orvosi rend munká­jáért ellenszolgáltatást kivon, az ál­szegények ellen valóban védekezni kell. — Ez a rendelet azonban — mon­dotta — nagyon súlyos hatású mind a szegény betegek, mind­ az általános közegészségügy szempontjából. A sze­génységi bizonyítvány kiállítása na­gyon bonyolult, nagyon hosszú időt vesz igénybe, úgyhogy míg egy beteg szegénységi bizonyítványhoz jut, ad­­dig... Fábián Béla:... hatszor meghal. Tóth­ Pál: Meggyógyul. Béldi Béla:... súlyosra válhat az állapota. Sokszor előfordul, hogy egy szegénysorsú beteg reggel rosszul érzi magát, de legalább nyolc napot vesz igénybe, míg megkapja a sze­génységi bizonyítványt, úgy, hogy a végén ... Fábián Béla: Mondom, hogy meg­hal! Béldi Béla: Az is nagy hiba, hogy „Ezek az intézkedések véget vetnek a tűzi­fa spekulációnak*. Ezután a földmívelésügyi miniszter írásbeli válaszát olvasták fel, ame­lyet Béldi Bélának a tűzifa drága­sága ügyében elmondott interpellá­ciójára adott. A miniszter bejelenti, hogy a kormány gondoskodik a tű­­zifaellátásról. Román viszonylatban huszonötezer, csehszlovák és jugo­szláv viszonylatban nyolc-nyolcezer, lengyel viszonylatban ötezer kocsira­komány fát kötöttek le. Az import­tárgyalások még folynak. November folyamán eddig nyolcezer kocsirako­mány importfát hoztak be. A tűzifa­­ellátás meggyorsítása végett már ki­bocsátották az engedélyek kilencven százalékát. Reméli, hogy ezek az in­tézkedések véget vetnek a tűzifaspe­­kulációnak. Amennyiben pedig nem, a kormány erélyesebb intézkedéseket tesz. " Áttérnek az interpellációkra Még nem­ volt féltizenkettő, amikor a Ház áttért az interpellációkra. Rakovszky Tibor eg­y sárkeresztúri nagybérlet ügyében interpellált a földm­űvelési miniszterhez. Azt kérte a kormánytól, vizsgálja felül ezt a 1 iskola növendékei vonulnak be és innen hallgatják az interpellációkat.)

Next