Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

/ ") Ára 10 fülé? MAGYARORSZÁG Budapest, 1938 április - péntek FIlCCFTI FAI Egyes szám ára 10 fillér XLV. évfolyam, 73. szám A vasárnapi szám Telefonszám : *145-559, *146-419 POLITIKAI NAPILAP a Sárga Rádióval 12 fillér ' 4 . feltűnő beszédek, komoly intelmek az új főispánok beiktatásán­ Rendet, békét, nyugalmat követett Szűcs István vasmegyei főispán Gr­ősz József püspök a láthatatlan front konkolyhintői ellen Szombathely, március 31 (A Magyarország hudósítójának te­­lefot­jelenséke.) Ünnepélyes külsősé­gek között iktatták be ipa Vas me­gye főispáni székébe Szűcs Istvánt. A közgyűlési termet zsúfolásig meg­töltötték a bizottsági tagok és a kör­nyékbeli előkelőségek. Gróf Teleki Béla főispán Zala megye, Takácsy Béla vármegyei főügyész pedig Sop­ron megye népes küldöttségét ve­zette. Ott volt ezenkívül Halló Aurél­­ kereskedelmi államtitkár, Roszner István, Szentmártoni Halló Lajos, Grecsák Richard, Hindy Zol­tán és Takách-Tolvay József ország­gyűlési képviselő is. Nagy számban jelent meg a megye jegyzői kara megjelent a szombathelyi vegyes dandárparancsnokság liszti küldött­sége vitéz Jány Gusztáv vegyes dali­dé­rparancsnok vezetésével. Tíz órakor Veni Sauc­e volt a szé­kesegyházban. Az új főispán székfoglalóm Horváth Kálmán alispán 11 órakor nyitotta meg az ünnepélyes díszköz­gyűlést. Küldöttség hívta a terembe az új főispánt. Hatalmas éljenzés fo­gadta, amikor a terembe lépett. Az alispán a vármegye közönsége nevé­ben köszöntötte, Szűcs István letette az esküt, majd megtartotta székfog­lalóját. Többek között ezeket mon­dotta: _ Politikai életünk kormányellö­­kü­nk kezdeményezése és irányítása mellett egy Treuga Dei jegyében fo­lyik, amely alkalmas nagy hordere­jű, régen esedékes, a magyar jövőre is kiható jogszabályok alkotására, mint amilyen a választójogi tör­vény: alkalmas a győri program ha­tékony, sima és gyors lebonyolítá­sára. _ A főispáni tisztség alapja a biza­lom. Csak őszinte szóval, ebből fakadó tettekkel, nyílt sisakkal lehet kiér­demelni. Örömmel fogadok minden bírálatot, bármelyik oldalról jöjjön is, ha ennek a közgyűlési teremnek hagyományos légköréhez simul hang­ja. A magyar alkotmányos élet egyik a­lappilé­re az önkormány­at. Akit nem­ avatott kézzel nyúl hozzá, az a Szent István által alapított megyét érinti. Rend, béke, nyugalom ! — Az eredményes munkának, tevé­kenységnek, a termelés folytonossá­gának egyik alapfeltétele: a rend, bé­ke és nyugalom. Ezt a rendet, békét és nyugalmat mindenki érdekében, de éppen ezért mindenkivel szemben is megvédem­, legelsőrendű felada­tomnak tekintem. Azután azt fejtegette: milyennek képzeli a modern közigazgatást­? Gyorsnak, a napi élethez simulónak. Ezalatt azonban nem elsietett intéz­kedéseket ért, hanem a konkrét ügyeknek idejében való elintézését. Az agrár Magyarország a mezőgazda­sággal áll vagy bukik. Csak talpra­állított mezőgazdaság alimentálhatja az ipart, csak talpraállott mezőgaz­daság nyomán támadhat virágzó ke­reskedelem. Tíz éven át járta a ma­gyar falut. Szerénytelenség nélkül meri állítani, hogy ismeri a problé­mákat. Éppen ezért nem is tud elkép­zelni szebb feladatot, mint síkra­­szállni a magyar falu gazdasági, szo­ciális, kulturál­is és népegészségügyi viszonyainak javításáért. — Büszkén vallom magamat hithű katolikusnak, — mondotta tovább — de talán épen ezért tudom megérteni azokat is akik más templomba jár­nak. Vas megye nem ismert feleke­zeti kérdést a múltban. Bizton remé­lem, hogy a jövőben is így lesz. Nagy éljenzés fogadta a főispán beszédét. Grósz püspök beszéde Vidos Árpád vármegyei főjegyző köszöntötte most a főispánt, majd Grósz József püspök emelkedett szó­lásra. — Méltóságod nehéz időben foglalja el Vas megye főispáni székét. Ami­kor ezt mondom, nem trianoni m­eg­­csonkítottságunkra és ebből tanulam­ra.Mit gondolok, azokra a sötét fel­hőkre sem, amelyek Európa egén tor­nyosulnak, állandóan újabb, az el­múltnál is véresebb, kegyetlenebb vi­lágháború rémét idézvén fel, hanem azokra a vajúdó kérdésekre, amelyek­től a mai magyar élet terhes, azokra, a­ nehéz problémákra, amelyek ma megoldásra várnak, az ifjúság helyze­tére, a munkanélküliségre, a magyar falu bajaira, a megoldatlan szociális kérdések tömegére. Konkoly hintók járnak köztünk . A legnagybb bajt és nehézséget azonban még­sem ezekben látom. Ezek megoldható kérdések, ha össze­fogunk, ha meghozzák az áldozatot azok, akiknek meg kell hozni. Ezt tar­tom legfontosabbnak, miért abban, hogy a kormány komolyan veszi dol­gát, nincs okom kételkedni, az áldo­zatokat pedig ki lehet kényszeríteni. Sajnos azonban az összefogás soha sem volt erős oldalunk. Ma sem az. Sőt, ma élesebbek az ellentétek magyaros magyar között, mint valaha. Konkoly­­hintők járnak köztünk. Egyik nap az egyházat támadják, a protestánst ép­­iíg­y, mint a katolikust. Másnap a mi­niszterel­nökre, a hon­védel­mi vagy bel­ügyminiszterre sütik rá, hogy zsidó­­bérenc. Harmadnap mások kerülnek sorra. Maholnap alig tessz Magyaror­szágon vezető ember, akit ki ne kez­dett volna az a láthatatlan front­, amelyről senki sem tudja, kik állnak mögötte. Ma nemcsak jobb- és bal­oldal van, hanem a jobboldalnak is számtalan árnyalata és ezek mind elkeseredett harcban állnak egymás­sal. Marakodnunk nem szabad . És mindez miért? Azért, mert egyik vagy másik kérdésben —mond­juk a­ zsidókérdé­s megoldásában — az egyiknek más a felfogása, mint a másiknak. Kicsiny nemzet vagyunk. Egy 9 milliós nemzet sem kü­l-, sem belpolitikai problémák megoldásában nem utánozhat egy 75 milliós népet. Nekünk számolnunk kell azokkal az adottságokkal, amelyeket szűkre sza­bott hazánk nyújt. Egy azonban bi­zonyos: marakodnunk nem szabad! Lehet nézeteltérés magyar és ma­gyar között, lehet véleménykülönb­ség egyik vagy másik kérdésben, vagy a tempóban, de nem szabad el­lenségeskedésnek lenni. Sürgessünk, kritizáljunk, de ne haragudjunk egy­másra, mert a népek versenyében, ellenségek gyűrűjétől körülvéve csak úgy maradhatunk fenn, régi határainkat csak úgy szerezhetjük vissza, ha egymást megbecsülve, egy­mást támogatva dolgozunk. A közgyűlés nagy tetszéssel fogad­ta a püspök beszédét. Azután különböző üdvözlő küldött­ségeket fogadott a főispán. Két órakor 300 terítékes társas­ebéd volt. Aki elégedetlen, ne gyűlöletet szítson, hanem jöjjön és segítsen mondotta beiktatásáa az új baranyai fő­spán Pécs, március 31. (A Magyarország tudósítójától.) Baranya vármegye törvényható­sági bizottsága ma délelőtt iktatta be hivatalába dr. Jilaskovich Iván főis­pánt. Az üdvözlésekre az if­i főispán nagyobb beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy működésében a megértést keresi. A nemzeti egységet a szívekben és lelkekben szeretné megvalósítani, mert a nemzeti egy­ség erejével az ország népe legyőz­he­­tetlenné válik. A keresztény világné­zetet, a keresztény erkölcsöt és a ke­

Next