Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-21 / 88. szám
1938 gprflig 21 Miltgrtalt MAGYARORSZÁG LÁSSÚNK TISZTÁN! Bach Sándor és Kossuth Lajos írta: Féja Géza 1848 március 15-én egy sápadt, nyurga költő nyomdafestéktől nedves papírlapot lobogtatott a Múzeum lépcsőjén. Petőfi Sándor felolvasta a felszabadult magyar sajtó termékét. Nemsokára a magyar országgyűlés törvénybe iktatta a teljes és tökéletes sajtószabadságot. A politika a költőt igazolta, amikor a magyar szabadság, a nemzeti felszabadulás útjára lépett, s a magyarság egészen a világháborúig ennek a szabadságharcnak, ennek a hősi és vérbefojtott történelmi erőfeszítésnek köszönhette a maga európai tekintélyét. Az ősi magyar szabadságeszme klasszikus megfogalmazása a negyvennyolcas sajtótörvény. Kimondja, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti, s azt az írót, vagy újságírót, aki a valóságot írja meg, semminemű bántódás semérheti. A negyvennyolcas sajtószabadság nem sokáig tartott. Petőfi és Kossuth után Bach Sándor vette át a szót. 1852-ig katonai cenzúra nehezedett a magyar gondolatra és sajtóra. 1852-ben Bachenyhítő ifjítással kedveskedett. A szigorú törvények alkalmazására azonban csak itt-ott került sor. A magyar gondolat, a magyar író s a magyar publicista elhallgatott. Ez is volt Bach Sándor célja. A magyarság elnyomására kivezényelt idegen kormány nagyon jól tudta, hogy milyen óriási teljesítményt végzett a magyar irodalom a nemzet öntudatra ébresztése terén. Tisztában voltak azzal, hogy az igazi magyar író nem bolyong egyéni utakon, hanem a magyar közösség történelmi szándékait és vágyait fejezi ki. Tartottak tőle, hogy a magyar irodalom, ha szabadabb tér nyílik számára, acélossá teszi az elnyomott tömegek néma harcát. Megfojtották tehát a magyar irodalmat. A nagy csend Jósika, Horváth Mihály és Szalay László külföldön s egyelőre az íróasztaluk számára írták műveiket. Tompa allegóriákba mentette, fájdalmát, Jókai álnéven dolgozott. Madáchot, Vas Gerebent bebörtönözték, Vörösmartyt és Bajzát bíróság elé állították. Hasonló sors érte később a magyar publicistákat is Schmerling alatt, midőn az immár nekibátorodó nemzeti társadalom követeléseinek hangot mertek adni. Fálk Miksa volt az első áldozat, aki egy magyarbarát bécsi hírlapban kárhoztatta a kormány politikáját. Falkot hathavi börtönre ítélték, heti egy böjtnappal súlyosbítva és megfosztották doktori címétől. Hasonló »bűnökért« szenvedett büntetést Friedmann Bernát, Bauszner József, Pompéry János, Wodiáner Fülöp s Szilágyi Virgil. Mindenki lakott, aki megtörte a »nagy csendet«. Mindenki »veszedelmes« és »bűnös« elem volt, akiben megszólalt a lelkiismeret a némaságba fojtott nemzetért s az elnyomott gondolatért. Schmerling fél esztendő alatt négyszáz■ nyolcvanhat sajtópert indíttatott magyar írók és publicisták ellen. A magyar sajtó színvonala a folytonos zaklatások következtében egészen lehanyatlott. A lapok terjedelme szűkebb lett, tartalmuk pedig szürke híranyag száraz közlésére szorítkozott. Az abszolutizmus nem állott meg a hírlapirodalomnál, hanem a tudományos irodalom felé is kinyújtotta csápjait. Nem akarták megengedni, hogy Horváth Mihály csanádi püspök magyar történelmének negyedik kötete forgalomba kerüljön. Felesleges törvény Bach életbe léptette a nyílt előzetes cenzúrát. Az időszaki nyomtatványokat egy órával, a nem időszaki sajtótermékeket pedig három nappal kiadásuk előtt be kellett mutatni a hatóságnak. Elbírálásukat azonban nem bízta a bíróságra, hanem a nagyobb városokban külön könyvvizsgáló bizottságokat szervezett. Törvénybe hozta azt is, hogy a »veszedelmes irányt« követő lapokat a hatóság egyszerű intézkedéssel betilthatja. Elrendelte, hogy lapok és folyóiratok csakis a kormány jóváhagyásával indíthatók. Megkönnyebbítette és gyorsabbá tette a lapok és folyóiratok elkobzását, amennyiben az elkobzás elleni folyamodásnak csak birtokon kívül adott helyet. Erzsébet körúton modern portálos, igen szép üzlethelyiség azonnal átadórota közelében" jeligére továbbít ajánlatot a főkiadó. Az éltető szabadság A hatvanhetes korszaknak számos hibája mellett egyik legnagyobb erénye, hogy a negyvennyolcas sajtószabadságot érintetlenül hagyta. A magyar szellem újra visszanyerte legnagyobb kincsét: a szabadságot, s egyetlen korlát vonta meg a szabadság határait: az igazság. A magyar szellem és műveltség nagyon sokat köszön a sajtószabadságnak. Sajtószabadság nélkül véglegesen beleveszett volna a nemzet a 67-es korszak és a millenniumi idők optimista bódulatába. Az uralkodó rendszer azt hitte és azt hirdette, hogy minden rendben van, húszmillió magyar él a Duna—Tisza táján s a monarchia keretei megbirkóznak minden viszontagsággal. Csak Kossuth Lajos, a turini remete nem hitt ebben a hamis verőfényben, hanem aggódott, intett, jósolt. Sajtószabadság, nélkül a kossuthi gondolat egészen kiszorult volna a magyar életből. Nem nőtt volna Bartha Miklós, Grünwald Béla, Mocsáry Dániel. Nem lett volna európai színvonalú modern magyar sajtó, melynek kohójában Ady Endre és Móricz Zsigmond edződött. Nem fejlődött volna modern magyar irodalom, hiszen az utóbbi évtizedekben a sajtó nyújtott a magyar írónak kenyeret és nyilvánosságot. A sajtószabadságnak köszönhetjük, hogy a hatvanhetes korszak optimizmusával szemben megszületett a magyar önismeret s önkritika hangja s megerősítette a lelkeket, legalább is a legjobbak lelkeit, a mai zordon idők számára. A sajtószabadságnak köszönhetjük, hogy a végzetesen elhanyagolt magyar szociális kérdés hangot és közvéleményt kapott. A Bach-korszakban hivatalos hírek és jelentések közlésére szorítkozott a magyar sajtó. Hiába kerestük benne a nagy dolgozó néprétegek kérdéseit és panaszait. Az elvakult hivatalos véleményt képviselte s kimaradt belőle a magyar író lelkiismeretének szava, a magyar paraszt és munkás sorsának képe, a magyar lélek szárnyalása. Kétféle hagyomány néz farkasszemet egymással a magyar sajtó történetében: Bach Sándoré és Kossuth Lajosé. Faji géniuszunk, történelmi hagyományaink és legjobb lelkiismeretünk szerint kell választanunk a két hagyomány közül. Kossuth vagy Bach? Ez, feleim, a döntő magyar kérdés! Bibliai nyelven így fejezhetném ki: Krisztus avagy Barrabás? 5 Rendkívül súlyosan terhelő okmányost találtak a vasgárdistáknál Bukarest, április 20. Összegyűjtötték a házkutatások alkalmával a Vasgárdához tartozó agitátorok lakásán az egész országban talált, bizonyító anyagot. A nagymennyiségű anyag között rendkívül súlyosan terhelő okmányok is vannak. Megrostálásukkal a katonai és polgári törvényszékek több bírája foglalkozik. Az anyag megvizsgálásának befejezése után elkészítik a vádiratot. Az ügy elkészítését a legrövidebb időn belül befejezik. Betiltották Maniu parasztpárti vezér Kolozsváron megjelenő napilapját, a Románia Novát. MA ESTE 8 órakor van AZENDAI FOGOLY ROYAL APOLLO: — —