Magyarország, 1938. október (45. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Ifi.: fíi. MAGYARORSZÁG Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 fillér Budapest, 1938 október­­ szombat XLV. évfolyam, 221. szám Telefonszám: *145-559, *146-419 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ■■ ANGOL-NÉMET ÖRÖKBÉKÉRŐL adott ki ma közös nyilatkozatot Hitler és Chamberlain Prága ma délben elfogadta a müncheni békét, éjfélkor megindulnak a német csapatok a szudétaföldre 1938 szeptember 29-én hajnali f­él egy órakor Münchenben Hitler, Mussolini, Chamberlain és Dala­­dier aláírta a csehszlovák problé­ma elintézésére vonatkozó egyez­ményt-London, szeptember 30. A Reuter-iroda jelenti: Délután 1 óra 15 perckor Prágából érkező München, szeptember 30- Összesen több mint nyolc órai ta­nácskozás után Hitler vezér és biro­dalmi kancellár Hóra 28 perckor elsőnek írta alá a négy hata­lom két példányban készí­tett egyezményét, valamint az ahhoz tartozó néprajzi t­é­rk­é­p­e­t, amely az átengedésre kerülő szudéta­­német területeket tartalmazza. Hitler Után Chamberlain angol minisz­terelnök, Mussolini­­olasz minisz­terelnök, majd Daladier francia miniszterelnök írta alá az egyez­ményt A négy államférfi tegnap délután 12 óra 45 perckor ült össze előzetes megbeszélésre. Két órakor kezdődtek a hivatalos tanácskozások. Három órakor az államférfiak ebédszünetet tartottak és fél ötkor kezdték újra a tanácskozást. Nyolc óra 20 perckor a hivatalos jelentés szerint a csehszlovák kormány elfogad­­t­a a szudétanémet kérdés rende­zéséről szóló müncheni tervet. Az A fényképészek megörökítették azt az emlékezetes pillanatot, amikor Európa négy legnagyobb országának első államférfiai az utolsó vonást húzták a csehszlovák válság elinté­zéseként. Az aláírásra, valamint az egyez­mény és a n­égy pótnyilatkozat elő­zetes felolvasására a megbeszélése­ken résztvevő valamennyi közvetle­nül érdekelt fél Hitler dolgozószobá­jában gyűlt egybe. A négy kormány­fő munkatársaival együtt kerek asz­tal körül nagy, kényelmes klubszé­­kekben foglalt helyet. Itt volt többi négy politikus és kíséretük vacsora­szünetet tartott és tíz órakor jelent meg ismét a Vezérházban a tanács­kozások folytatására. Fél egy órakor aláírták az egyezményt és a hozzá­tartozó pótnyilatkozatokat, fél kettő­kor pedig a tanácskozás véget ért. között gróf Ciano olasz külügymi­niszter, Ribbentron német biro­dalmi külügyminiszter, L­e­g­e­r, a francia külügyminisztérium vezértit­kára, Sir Horace W­i­l­s­o­n, továbbá Franciaország, Olaszország és Anglia berlini nagykövete. Német részről e záró aktuson megjelent még G­ö­­r­i­n­g vezértábornagy, Hess Rudolf, Hitler helyettese, báró Neurath birodalmi miniszter, Weizsacker báró államtitkár, továbbá a külügyi hivatal több más vezető tisztviselője és Hitler közvetlen környezete. Az egyezmény aláírása előtt az ok­mányt még egyszer felolvasták. Né­met és angol nyelven dr. S­c­h­m­i­d­t követségi tanácsos, francia nyelven pedig Frankois­ P­oncet berlini francia nagykövet olvasta fel az egyezményt. A pótnyilatkozatok tar­talmáról rövid tanácskozás folyt, majd megkezdődött az egyezmény alá­írása. Miután minden további, nyitvama­­radt részletkérdést tisztáztak, a fő­egyezményhez hasonló sorrendben aláírták a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbsé­gek kérdéséről, a maradék Cseh­szlovákia biztosítékáról és az egyez­ményben megállapított nemzetközi bizottság összetételéről szóló pót­­okiratokat-A külföldi vendégek Hitler kéré­sére ezután beírták nevüket a vezér ház vendégkönyvébe. Amikor 1 óra 30 perc körül valameny­­nyi formalitást elintéztek, Hitler ve­zér és birodalmi kancellár szívélyes szavakkal és köszönettel elbúcsú­zott a külföldi kormányfők­től. Hitler egyúttal a német nép ne­vében köszönetét fejezte ki az állam­férfiaknak fáradozásaikért és hozzá­tette, hogy népeik bizonyára éppen olyan boldogok, mint a német nép, hogy ezt a válsá­got most már szerencsés be­fejezéshez si­került juttat­­n­i. Hitler ezután nagyon szívé­lyesen kezet szorított Mus­solinival, Chamberlainnel és Daladier vel. Chamberlain miniszterelnök kije­lentette, hogy számára nagy öröm volt, hogy Münchenbe jöhetett. Biz­tos abban, hogy az angol nép osztja azokat az érzéseket, amelyekről Hit­elfogadásról a délután folyamán hosszabb közleményt ad­nak ki. Prága elfogadta Hogyan írták alá a világtörténelmi jelentőségű okmányt?

Next