Magyarország, 1939. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
Budapest, 1939 február – szerda XLVI. évfolyam, 26. szám Telefonszám: *145-559, *146-419 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 fillér I Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG Teljes bizonytalanság a zsidótörvényjavaslat körül A kormány ma sem terjesztette elő módosításait ■ A Független Kisgazdapárt nem vesz részt a vitában, amíg nem ismeri a kormány végleges állásfoglalását A Nemzeti Egység Pártja tegnap délután tartotta meg fontosnak ígérkezett értekezletét. Ezétt ismertették a zsidókról szóló javaslat tervezett módosításait. A módosításokról a legszélesebb körű vita indult meg, ez azonban nem tisztázta a helyzetet. A Nemzeti Egység Pártjában két ellentétes csoport áll szemben egymással, az egyik teljes mértékben magáévá teszi a kormány módosításait, a másik csoport viszont még szigorításokat kíván. A kormányt pártjának ez a megosztó véleménye aztán olyan helyzetbe hozta, hogy a képviselőház egyesített bizottságainak ma délelőtti ülésén sem tudta még előterjeszteni módosításait. Az egyes pártok így nem ismerve a kormány állásfoglalását, ma sem tudtak dönteni a zsidókról szóló javaslat tárgyában. A független kisgazdapárt éppen ezért teljesen távoltartja magát a vitától. A ma délelőtti ülésről eleinte az a hír terjedt el, hogy megint el akarják napolni a zsidójavaslatot tárgyaló bizottság üléseit péntekig, remélve, hogy ez alatt az idő alatt mégis történik valami döntés. Ezt a tervet azonban elejtették és holnap délelőtt tárgyalják folytatólagosan a javaslatot, mert az, általános vitának még tizenkét szónoka van, annak ellenére, hogy az elvi álláspontok leszögezését a m egyes pártok mindaddig meddőnek tartják, amíg nem ismerik a kormány végleges, módosított állásfoglalását. Az ellenzék várja a kormánypárt egységes állásfoglalását és most már határozottan fogja követelni a mai bizonytalan helyzet megszüntetését. A módosítások körüli bizonytalanságban annyi már mégis biztosra vehető, hogy a zsidókról szóló javaslatból a közjogi részt törlik, tehát a zsidóságot nem minősítik népcsoportnak. Nagyon sokan ellenezték az úgynevezett kivételi szakasz beiktatását. Valószínűnek tartják, hogy ezt a szakaszt elejtik. Ez azonban még nem egységes felfogás, ezt csak a kormánypárt szélsőjobboldali része kívánja A független kisgazdapárt, amelynek deklarációját ma délelőtt Bulin Jenő olvasta fel az egyesített bizottságban, mindaddig távoltartja magáát a zsidójavaslat tárgyalásától, amíg nem ismeri pontosan a kormány álláspontját. A kisgazdapárt tagjai holnap reggel a biharnagybajomi kerületbe utaznak, hogy támogassák Albrecht Ferencet. Báró Berg Miksa, Andaházi-Kasnya Béla, Bulin Jenő, Soltész János és Czirják Antal felkeresi a kerület községeit. Nagy érdeklődéssel beszéltek ma délelőtt a Ház folyosóján a felsőházi tagok tegnap esti vacsorájáról, amelyet előre jelzett a Magyarország. A felsőház tagjai legnagyobb részének ma is gróf Károlyi Gyula a vezére. Ő mondott tegnap is beszédet a Hungária szállóbeli vacsorán, ahol a felsőház tagjai megvitatták az általános politikai helyzetet, majd Szüllő Géza beszélt a felvidéki magyarság igazi szelleméről, mint ennek a magyarságnak leghivatottabb vezére, hiszen ő képviselte a magyarságot húsz éven keresztül az elnyomatásban. Nagy feltűnést keltett, hogy a vacsorán megjelent Albrecht királyi herceg is. „Felbecsülhetetlen értéknek bizonyult a zsidóság a nemzet fejlődése szempontjából”– mondta Gratz Gusztáv a zsidó javaslat mai bizottsági tárgyalásán Ma délelőtt féltizenegy órára volt kitűzve a zsidójavaslat bizottsági tárgyalása. Félórás késéssel, tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Péchy László, a bizottság elnöke. A bizottság általános vitájában elsőnek Knobh Sándor szólalt fel. " A magyar gazdasági élet tényezői évek óta nyugtalansággal látják azt az aránytalanságot, amely a gazdasági életben a zsidóság javára és a keresztény értelmiség rovására kialakult. Tisztában voltak azzal, hogy ez a helyzet belső szociális feszültségre vezethet és a gazdasági életet fogja veszélyeztetni. „Ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, súlyos zavarokat idéz elő“ . Bár az első zsidójavaslat elkanyarodást jelent fontos elvi szempontoktól, mégis az előbb említett szociális feszültség miatt annak tárgyalásán mégsem szólaltam fel. Ezúttal azonban lehetetlen hallgatás nélkül napirendre térni a javaslat rendelkezései felett. Ezek a rendelkezések mélyen belenyúlnak a gazdasági élet szerkezetébe és megbontják a gazdálkodás alapvető elveit is. Ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, rendkívül súlyos zavarokat fog előidézni. Sajnálattal látom, hogy sem az előző, sem pedig ez a javaslat indokolása nem tekinthető tárgyilagos társadalomtudományi stúdiumnak Mert ha az volna, lehetetlen volna hogy ne emlékezzen meg a zsidóság szerepéről a magyar hitelszervezet és az ipari organizáció megteremtése körül. Arra sem lehet hivatkozni, hogy a közhangulat nyomása alól nem lehetett kitérni. Nem látom azokat a belső politikai okokat, amelyek a kor