Magyarország, 1939. március (46. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
1935 március - szerda MAGYARORSZÁG jóban van a zsidó anyósával! Horváth Zoltán: Azt mondta, hogy szereti az anyósát. Dalin Jenő: Anyós nem számít! (Zaj.) Gürtler Dénes ezután arról beszélt, hogy a Felvidék sohasem volt corpus separatum. (Taps.) A felvidéki magyarok elhatározták, hogy testvérként együttesen dolgoznak a jövő Magyarországért, a tiszta erkölcs, a keresztény szellem és a krisztusi tanítások alapján. Bízik abban, hogy munkájuk eredményeiként a keresztény magyar haza újabb évezredekig fog állni dicsőségesen a történelem viharaiban. Ebben a reményben fogadja el a javaslatot. Eckhardt Tibor felszólalása — Eckhardt Tibor következik szólásra — enunciálta Szinyei-Merse Jenő elnök. Általános figyelem és érdeklődés között emelkedett szólásra Eckhardt Tibor. Az ülésteremben nagyon sok képviselő tartózkodott. A karzatok zsúfolva voltak, sokan szorultak a második emeleti karzatokra is. — Tisztelt Ház! — kezdte Eckhardt Tibor. — Güttler képviselőtársam reprospektív formában foglalkozott a törvényjavaslattal. Én nem a múlttal, hanem ennek a kérdésnek a jövőjével akarok foglalkozni. Mert bennünket, törvényhozóikat elsősorban a jövőnek kell érdekelni. Nem foglalkozom a múlttal, noha rendkívül csábító volna nekem, aki húsz esztendeje változatlanul mindig a fajvédő gondolatot hirdettem, tetemre hívni zsidóikat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresztül ennek a kérdésnek békés, nyugodt és tisztességes evolúciója helyett a stagnálás, a kijátszás, a jelszavakkal és frázisokkal való handa-bandázás rengeteg sokféle és változatos politikája után ma ott tartunk, hogy egy felizgatott, feldúlt Európában, egy felizgatott országban, nem mindig a nyugodt, józan ész parancsszava, hanem sokszor a pillanatnyi nyomások és szükségeségek súlya alatt kell olyan törvényalkotást létrehozni, amelynél súlyosabb, nagyobb horderejű, a nemzet jövőjére mélyebb kihatású törvényjavaslat talán sohasem feküdt a Ház előtt. Mondom tehát, bármilyen csábító volna is tetemre hívnom, nem foglalkozom a múltakkal. Csatlakozom az előadó úrnak ahhoz a felhívásához, hogy szenvedélymentesen kell tárgyalnunk, hogy ez a probléma a magyar közéletben végre nyugvópontra jusson, hogy kellő formában törvényes eszközökkel megoldást nyerjen. Ezt a célt kell magunk elé tűzni avaslatnak bizottsági tárgyalásában, mert az első üléstől kezdve, amikor megjelentem, olyan légkört tapasztaltam, olyan izgatott, olyan tárgyilagosságtól mentes közbeszólások és felszólalások özönét hallgattam végig, olyan súlyos mértékben a gyanúsítások légköre uralkodott, hogy jobbnak tartottam itt a Ház plénuma előtt felszólalni, hiszen az utólagos félremagyarázásokkal szemben itt mindig megvédi az embert a parlamenti napló. Helyesebbnek tartottam tehát ide a Ház elé jönni és itt mondani el véleményemet az ország nagy nyilvánossága előtt. A miniszterelnök úr bemutatkozó beszéde alkalmával rámutattam arra, hogy teljesen osztom a miniszterelnök úrnak azt a felfogását, hogy van zsidókérdés és ha van, akkor meg is kell oldani. Osztom azt a felfogást is, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvényesen, tisztességesen, egyszers mindenkorra meg kell oldani ezt a kérdést. Mert szélesebb perspektívából vizsgálva a kérdést, nem tehetjük ki magunkat annak, hogy két évtizedenkint a zsidókérdés miatt vagy legalább is ebből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak az országra, húsz évvel ezelőtt azért, mert a zsidóság politikailag egy bizonyos külföldi irányzatnak adván oda magát, felborította ennek az országnak keresztény és tradicionális rendjét, most pedig azért, mert a keresztény társadalomnak legalább egy része megint külföldi irányzatok befolyása alatt áll. Nem lehet minden húsz esztendőben forradalomba zavarni ezt az országot csak azért, mert van zsidókérdés, amelynek konstruktív és becsületes megoldására eddig nem voltunk képesek. Tisztességesen és végérvényesen meg kell oldanunk ezt a kérdést. Messzire kell menni ennek a megoldása során, de azután legyen csend és nyugalom. Mert a forradalom tönkreteszi a nemzet jövőjét. Nem forradalomra, hanem tisztességes konstruktív, végérvényes megoldásokra van szükség. Ezt vegye tudomásul a túloldalon és ezen az oldalon is mindenki, aki magyarnak és kereszténynek meri vallani magát ebben a Házban. (Felkiáltások a kormánypárton: Azért van itt ez a javaslat!) bán mondom el a Háznak, hogy miféle megoldást tartottam volna én helyesnek, miféle elveket akceptáltam volna, ha történetesen ennek a törvénynek megalkotása rám bízatott volna. ! Nem vettem részt a bizottsági tárgyaláson . Nem vettem részt ennek a jó- Kifogásolom, hogy a javaslat nem disztingvál, hogy általánosít, nem tesz különbséget érdemes és érdemtelen között . Egyetértek Teleki Pál gróf miniszterelnökkel abban is, hogy magyaroknak kell lennünk és maradnunk Európában. Elfogadom általánosságban ezt a törvényjavaslatot, noha bizonyos elvi kérdésekben és bizonyos részletek tekintetében nagyon súlyos aggodalmaim vannak. Elvileg főleg azt kifogásolom ebben az egész törvényalkotásban, hogy nem disztingvál zsidó és zsidó között, kifogásolom, hogy általánosít, hogy nem, tesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. Az olasz törvény nagyon tisztességesen, az olasz nemzeti szempontokat mérlegelve, felállította azokat a kategóriákat, amelyeket ki kell venni a zsidó törvény rendelkezései alól és akiket érdemük alapján vesz ki. — Az ellenzéki padokban nem konkrét megoldásokra van szükség. Itt a bírálat a kötelesség. Mégis egyszerűbbnek tartom, ha pozitív alak- SÜT A NAP Írta: ZILAHY Lajos Az első előadás minden- *^AlaQ nap mérsékelt helyárral ® Eckhardt javaslata a megoldásról . Mindenekelőtt ott kezdeném, hogy a jövőre nézve eltiltanám a zsidók bevándorlását. (Helyeslés a baloldalon.) Egyenesen nem akartam szememnek hinni, amikor a törvényjavaslatot végignéztem. Hol van ebben a törvényjavaslatban olyan fejezet, amely legalább pro futuro megtiltaná a zsidók bevándorlását. Mert azt hiszem, abban véleménykülönbség nincs közöttünk, hogy a zsidóságnak és a keresztény társadalomnak egyaránt érdeke, hogy újabb zsidóbeszivárgás ne legyen. " . — Az előadó jelentésében azt írja, hogy erre a zsidótörvényre szükség van azért, mert az Európában bevezetett különféle zsidótörvényalkotások azt a veszélyt rejtik magukban, hogy nagyobb tömegekben történik zsidóbeszivárgás Magyarországra. Utal jelentésében arra, hogy 1867-ben a legkiválóbb magyar törvényhozók a zsidó bevándorlás ellen irányuló erélyes intézkedéseket sürgettek. 3 az idegenek szclánszóriása ellen . Csak sajnálni tudom, hogy 1867- től mostanáig ilyen intézkedés nem történt, mert akkor sokkal könnyebb és egyszerűbb volna ennek a kérdésnek fajvédő szellemben való megoldása is. De ha a törvényhozás 72 esztendő alatt nem szánta rá magát arra, hogy ilyen korlátozó intézkedéseket tegyen, kérdem, mi az oka annak, hogy viszont most sincs ilyen rendelkezés a törvényben. Makkai Jáos előadó: Ott van a harmadik szakasz. Eckhardt Tibor: A harmadik szakasz nem tiltja el a zsidó bevándorlást, csak a honosítást nem engedimeg. Márpedig teljesen más dolog a honosítás megszüntetése, vagy a bevándorlás megtiltása. Nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az oka ennek, mert igenis az idegeneknek az országból való kirekesztése, az idegen elemeknek az országból való kiszorítása az az elvi álláspont, amit az egész világ megért. Az egész* világvédekezik az idegenek beözönlése ellen. Amerika védekezik a* japán bevándorlás ellen. A védekezés mindenütt faji alapon történik. — Én tehát ott kezdeném a törvényalkotást, hogy a jövőre nézve és talán nemcsak a zsidókat illetőleg, hanem általában az idegeneket illetőleg, nagyon alacsony létszámhoz kötött foglalkozásonként megállapítandó kvótához kötném az idegenek bevándorlását, úgy, ahogy azt nálunk sokkal hatalmasabb és boldogabb országok is megtették és megteszik, így nem volna mód arra, hogy az történjék, ami történik. Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útleveleket kapnak ebben az országban. És ha az ajtón kidobjuk őket, visszajönnek az ablakon. Kérdem: törvényalkotás-e az, amely ilyen egyszerű és természetes intézkedést elmulaszt, ugyanakkor pedig keresztény családok egységét is felborítja úgynevezett zsidóüldözés, vagy a zsidókérdés megoldása rímén. Hát legyünk logikusak és védekezzünk az idegenek beáramlása ellen. Ezek ellen azonban komoly preventív intézkedés nincs a javaslatban. Igazolási kényszer szakad mindenkire Magyarországon . Tovább megyek. A második zsidótörvényjavaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Lett volna idő arra, hogy az országban pontosan összeírják mindazokat az egyéneket, illetőleg családokat, akik zsidóknak minősülnek, hogy összeírják mindazokat a tárgyi szemtoatokat és adatokat amelyek ennek a kérdésnek elbírálását, foglalkozási áganként való lemérését lehetővé teszik. Nagyon sok felesleges vita, nagyon sok légüres térben mozgó és, sajnos, minden tárgyi alapot kényszerűleg nélkülöző izgalom nem lenne, ha pontos zsidókataszter alapján tárgyilagos képet festhetnénk magunknak arról, hogy a törvényjavaslatnak milyen jelentősége van, milyen következményekkel jár az egyes foglalkozási ágakban. Már csak azért is szükség volna erre, mert hiszen a zsidótörvényjavaslat rendelkezései alapján olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsidókra, hanem kataszter hiányában egész Magyarországon mindenkire, aminek megfelelni úgyszólván lehetetlenség, mert nagyon nehéz egy nagymamának a kikutatása is, — mondotta nagy derültséget keltve Eckhardt. — Hát akkor tessék elképzelni, hogy az egész országban mindenkinek el kell végeznie a család- FORUM MA PREMIER! YVONNE PRINTEMPS briliáns hármas alakítása OSCARSTRAUSS eredeti kísérőzenéje. VAGYAK VALCERE HÁROM KERINGŐ TROISVALLES * FRANCIA FILMREMEK