Magyarország, 1939. március (46. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

ffiu­m 1. M­ont­gomer­y budapesti angol követ és neje estebédet adtak Magyaror­szág kormányzójának és hitve­sének tiszteletére. Az estélyre hi­vatalosak voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai kar, a kormány, a magas állami méltóságok tagjai, valamint gróf Bethlen István és neje is. 2. Percsei Zitától kaptunk Párizsból ér­tesítést, hogy másfélévi távollét után, most húsvétra hazalátogat Budapestre. Perccel Zitából ez alatt a másfél esztendő alatt valóságos francia színésznő lett. Első párizsi fellépte alkalmából még olyan szerepet játszott, amelyben idegen kiejtés­sel kellett beszélnie, de ma már kombat­­táns francia színésznőnek tekintik: a kri­tika legutóbb egyhangúlag megállapította róla, hogy francia kiejtése kifogástalan. 3. óriási sikere van egy Hollywoodban ki­adott könyvecskének, amelynek eíme: »Százötven tanács ahhoz, hogy valaki filmsztár lehessen«. A könyvből szemelvényeket közöl az egyik hollywoodi filmmagazin, ezek a tanácsok bizony nem sokat érnek, körülbelül annyi az értékük, mint egy ponyva alatt árult »szerelmi levelezők­nek. De a sok girl és boy veszi, mint a cukrot. Amerikában a bluff­nak még mindig sikere van. * Asszonyom! Elrontott haját felelősség­gel rendbehozza Misik Pál fodrászán ostor, Eskü út 6. Telefon: 188—530. 4. Valamelyik nap, Budán jártunkban, lát­tuk a Karát­sony­i-palotát. Már hó­napok óta bontogatják a diadalmas épü­­­etet, amelynek világhíres estélyein Fe­renc József királyunkon kívül többek kö­zött Alfonz spanyol király is megjelent ,a legutolsó ilyen nagy estélyen, amelyet annak idején J­urit­za Mária tiszteletére rendeztek a palotában, e sorok írója is je­len volt) s ma már az annak idején két és félmillió békekoronába került épületnek csak a négy fala mered­ezik pusztán az ég felé, mintha csak tűz­vész pusztította volna el a híres palotát. Mintha a járókelők is éreznék, hogy itt az idők kérlelhetetlen törvénye­itér valami szépségest halálra: megállnak a járdán a rácson innen és szótlanul nézik a törme­lékhordó munkások sürgését-forgását. A palota helyén óriási bérpalota fog majd épülni. Egyre szaporodnak a köpelgő tavasz hírnökei. Már egy héttel ezelőtt kitették a Buch­tw­ald-szé­keket a korzóra s ha süt egy kicsit a nap délelőtt,­a duna­­parti kávéházak elé ki-kitesznek egy-két kis gömbölyű asztalocskát, természetesen a plaidek rengetegeivel felszerelve s mondhatni, hogy valósággal versengenek a kora tavaszi korzózók, hogy leülhesse­nek a szabadba egy ilyen asztalka mellé, sütkérezni egy kicsit a zsenge napsugár­ban. Tegnap délután pedig­ már azt lát­tuk, hogy Pest egyik legj­ellegzetesebben tavaszi és nyári lokalitása előtt társzeke­rek állnak meg, téglapiros, sóderrel meg­rakodva s a munkások sü­ti­vé planirozzák a vadonat friss sóderrel a kertet... Észre se vesszük majd és egy­­szép napon már ott fogunk ülni a zöldészi gesztenyefák alatt... 6. Eddig a­ következő pesti színművésznők váltották meg jegyeiket a newyorki világ­kiállításra: Titkos Zlon­a, Muráti Lili, Szombathelyi Blanka, H­ont­h­y Hanna. Amint értesülünk, Bajor Gizinek is szándékában van átkruccanni a világ­kiállításra, de ő még ráimn határozott vég­érvényesen. * »Morleye Tropie kölnivel hódít. "A jónevű budapesti építész, mint any­­nyian mások,a tél elején külföldre ment szerencsét próbálni. Kiment Londonba. Ott eredmény nélkül lejárt a tartózko­dási engedélye, elhatározta, hogy Párizs­ban várja meg, amíg elintézik angol munkavállalási engedélyét. Elkeseredett hangulatban elment egyik este a párizsi magyar vendéglőbe, ahol telt ház volt. Üres asztal nem lévén, egy magányos úr asztalához ült le az építész. Bemutatkoz­tak, az is magyar volt, de nem értették meg egymás nevét. Az asztal­tulajdonos évek óta élt Párizsban, mégis pontosan volt I értesülve a pesti eseményekről, minden hírt megírtak neki rokonai. «Rengetegen­­ csináltak karriert az utóbbi időben kül­földön a pestiek közül...« mesélte a leg­újabb pesti hírt. Többek között egy épí­tész — és itt megemlítette az éppen vele szemben ülő építész nevét — csodába illő módon megismerkedett Londonban egy angol milliomossal, akinek egyik házában csinált egy tüneményes magyar vendég­lőt, kacsalábbal, búboskemencével. A pá­rizsi magyar úr még azt is tudta, hogy a magyar építész londoni vendéglőjének mennyezetére göncölszekér van festve, meg fiastyúk ... Így értesült szegény óriási karrierjéről. * Még szebb lesz, ha »Morley« púdert, rúzst és krémet használ... 8. Az egyik közismert pesti kávéházban valamelyik este nyolc órakor hirtelen rövidzárlat lett. Még láng is csapott ki a villanyórából, úgy hogy a zsúfolt ká­­véház közönsége, különösen a hölgyek, meg is ijedtek. Nem telt el két perc és a tulajdonos fürge intézkedésére minden vendég asztalán három gyertya rontotta­ a világosságot, úgy a kávéházban, mint a kávéházból nyíló és zsúfolásig meg­telt tágas bridsteremben. Míg azonban a kávéházban a gyertyák megjelenése általános megnyugvást keltett, addig a bridsteremben­­ ekkor tört ki a bot­rány. Kiderült pillanatok alatt, hogy pontosan iSO pengő tűnt el a kártyaasz­talokról a rövid sötétség alatt. 9. Irodalmi körökben fejcsóválással beszél­nek arról a különös előadásról, amelyet a hét első felében az egyik irodalmi társa­ságban egy fiatal magyar író tartott. Kez­dődött azzal, hogy az irodalmi est fiatal író előadója — nyakkendő nélkül lépett fel az emelvényre. Aztán leült és belekez­dett előadásába, majd váratlanul félbe­szakította önmagát és így szólt: Íogy látom, hogy a­z én kedves... barátom — és itt megnevezte az emelvényen mellette ülő elnököt — sokallja már az én beszé­demet ... Hát akkor lemászok ...« A nem túlságosan­­irodalmian« viselkedő és be­szélő fiatal író előadásának címe egyéb­ként: „Barokk az irodalombam volt. 10. Egy színpadon régen látott kitűnő szí­nésznőt láttunk tegnap délután teázni a pillanatnyilag legelőkelőbb belvárosi cuk­rászdában. Dús aranyhímzésű, hosszúujjú, barna ruhát viselt a művésznő, akinek fején fordított virágkosár alakú barna szalmakalap volt, a szalmakalapon elől ha­talmas barna szalag. A kalapot az állón keresztülkötött barna fátyol rögzítette fe­jéhez. A fej hátsó részét viszont, vagyis a művésznő haját, tűzpiros szalagcsokor élénkítette... * Derült időben, vagy borús napon egy­aránt­ a DURDILLY ORCHIDEA színű ajakrúzs a legüdébb szín. 7. . Súlyosan vétkeznek a nők önmaguk és családjuk ellen, ha a temesség és szopta­tás ideje alatt nem fordítanak kellő gon­dot életmódjukra és a helyes táplálko­zásra. A reggelire és uzsonnára elfogyasz­tott 1—2 csésze Ovomaktine erőt, egészsé­get ad az anyának és magzatának, a szoptató nő tejét jobbá, nemesebbé, sza­porábbá teák Dévényi László, a fiatal Ludas Matyi „LUDAS MATYI" Vidám, zenés játék írta Dékány András Verseit írta Liszt Nándor Zenéjét szerezte Laurisin Miklós , Jávor Pál, mint Ludas Matyi Főpróba a Nemzeti Színházban Az őserejű történet színpadon is el­lenállhatatlanul hat. Muszáj mulatni azon, hogy a szemünk előtt pálcád­nak m­eg háromszor egymás után egy lusta, nagyból®, konok haspókot, még akkor is, ha »nemzet­i úr«. A két egymással szembenálló főszerep: Lú­­das Matyi és Döbrögi Gábor, két kü­lön világ. És éppen mert karakterük oly határozott, kitűnően játszhatók. A darabban a szöveg, a zene és a versek kedves és vidám egyveleggé folynak össze. Az egész munkában van valami jókedvű, piros szín, mint az a cinóberposztó, amilyenből a nemzetes úr vitézkötéses nadrágja van szabva. Az előadás középpontjában Jávor Pál áll, az ő Ludas Matyija valóban az az indulatos, eszes, kedves paraszt­legény, amilyennek az ember ezt a figurát gyerekkorában elképzelte. A közönség jóformán minden mozdula­tát megtapsolta. Még az a valóságos, hamisítatlan liba is szemmel látható­­lag szerette és »ment utána«, amely az első felvonásban szerepelt kitűnő Abonyi Géza. Alakítása teli van hu­morral. Különösen abban a képben mulatságos, ahol mint beteg kerül az orvosnak maszkírozott Ludas Matyi körme közé. Remek Pethes Sándor és Makláry Zoltán. Kedves Malány An­tal. A női szerepek a darabban halvá­nyabban­­vannak mintázva, de így is minden dicséretet megérdemel: Lu­kács Margit, D. Ligeti Juliska, Berky Lili, Olty Magda és Arthy Erzsi. A darabot maga az igazgató, Németh Antal rendezte színes jókedvűséggel. Az érdekes díszleteket és jelmezeket Pékáry István tervezte A főpróbán határozott siker volt. A közönség sűrű tapssal és sok ne­vetéssel hálálta m­i a mulatságot, amelynek keretében a magyar iroda­lom egyik nevezetes alakjával talál­kozott ilyen vidám formában. —­ Jávor — Abonyi — Maklár­y Döbrögi harmadik megveretése. Abonyi Géza, mint: Döbrögi Gábor (Barna Elek rajzai) i Házasság. Freund Zsuzsa és Rényi Ist­ván, a t Deutseba úri divatcég üzletveze­tője március 5-én délben Vil órakor a Csáky utcai templomban házasságot köt­nek. szili­ Stein József és Steiner Biri házas­ságot kötöttek. J&iles &erry Annié Ducaux 3. het­e prolongálva BÉCSI

Next