Magyarország, 1939. december (46. évfolyam, 274-297. szám)

1939-12-19 / 288. szám

**** &***&* g fe dd ____________BUNYARORSZÁG____________ HÍREK A postaszolgálat a karácsonyi ü­nnepek alatt A posta vezérigazgatóság­ több in­tézkedést tett a karácsonyi és újévi rendkívüli postaforgalom­ zavartalan lebonyolítása ügyében. Mindenekelőtt a felvevő és kézbesítő szolgálat sza­bályozásáról intézkedett. December 24-én Budapesten délután 4 óráig, de­cember 26-án déli 12 óráig működnek a postahivatalok. December 25-én va­lamennyi postahivatalnál hivatali szünnap van, kivéve azokat a hiva­talokat, amelyek távíró, vagy Távbe­szélő szolgálatot tartanak. December 21-én, vasárnap a postaküldemények kézbesítése ugyanúgy történik, mint hétköznapon, 25-én az expresszkülde­­mények kivételével a kézbesítés szü­retel, 26-án ismét köznapi általános kézbesítést végeznek. December 31-én egyszeri postakézbesítés történik, ja­nuár 1-én pedig egyszeri köznapi ál­talános kézbesítést tartanak. — Gróf Révay István, akit nagy családi gyász ért, néhány napig a Felvidéki Egyesült Magyar Pártban senkit nem fogad. Az érdekeltek min­den megkereséssel forduljanak Ro­­ssinszky László országos pártigazga­tóhoz. — Egymásba rohant és felborult két autó Kispesten. A kispesti Határ útnál az Üllői úton a síkos úttesten megcsú­szott, egymásnak szaladt és felborult két autó. Az egyik autó utasai: Nagy István 32 éves építész és Winkler Vil­mos bőröndös 35 éves felesége, súlyos sérüléseket szenvedtek. A kispesti men­tők mindkettőjüket a Sport szanató­riumba szállították. A rendőrség meg­indította a vizsgálatot, hogy meg­állapítsa: kit terhel a felelősség. — Dr. Antal István államtitkár J­apán. A Magyar Élet Pártja Pápa városi szervezetének százötven tagú nagyválasztmánya vasárnap Kar­­csay Béla ny. ezredesnek, a párt­­szervezet elnökének vezetése alatt illést tartott. Az ülésen megjelent dr. Antal István igazságügyi állam­titkár, a kerület országgyűlési kép­viselője is, aki hosszabb beszédben ismertette a választmány tagjai előtt a kül- és a belpolitikai helyze­tet, a törvényhozás működését és a kormány jövő terveit. A tárgysoro­zat letárgyalása során felszólalások h­­angzottak el, amelyek élesen elítél­ték az egyik nyilas lapban meg­jelent azt a közleményt, amely a keresztény felekezeti iskolák meg­szüntetése és az állami oktatás ki­zárólagossága mellett tört lándzsát. A választmányi ülés egyhangú til­takozását fejezte ki az ilyen tervek­nek még csak a gondolata ellen is. A választmányi ülés táviratilag üd­vözölte gróf Teleki Pált, a Magyar Élet Pártja vezérét és báró Vay Lászlót, a párt országos elnökét. — Porgách Géza rádióelőadásai. A kas­sai rádióban »Felvidéki Pantheon” cím­mel érdekes előadássorozatot kezd For­­gách Géza, a Prágai Magyar Hírlap volt felelős szerkesztője. Az első előadás decem­ber 19-én, kedden délelőtt 11 óra 05 perc­kor kezdődik és Petrogalli Oszkárról szól. Az előadások mindegyike a húszéves ki­sebbségi élet egy-egy elhúnyt vezéralak­jának életét fogja méltatni.­­ A Magyar Vöröskereszt Egylet jubi­­láris közgyűlést tartott vasárnap. A Ma­gyar Vöröskereszt Egylet fennállásának 60 éves évfordulóját ünnepelte vasárnap országos rendkívüli közgyűlés keretében, amelyen megjelent József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony is.­­ Radocsay László igazságügyminiszter a kormányt képviselte. A közgyűlést báró Radvánszky Albert helyettes elnök nyi­totta meg, javaslataira a közgyűlés hódoló táviratban üdvözölte Magyarország kor­mányzóját. Verebély Tibor egyetemi tanár mondott ezután nagy érdeklődéssel kísért emlékbeszédet, amelyben ismertette a Vö­röskereszt keletkezését és működését. Báró Radvánszky Albert bejelentette ezután, hogy a honvédelmi minisztertől leirat ér­kezett, amelyben meleghangú elismerését fejezi ki az egyesület működése iránt. A jubileumi közgyűlés a Himnusz eléneklé­­sével ért véget. László Lola budapesti színésznő megdöbbentő tragédiája Lezuhant egy newyorki felhőkarcoló kilencedik emeletéről és szörnyethalt Fiatal magyar színésznő tragikus haláláról érkezett hír Newyorkból. László Aladár ismert színpadi szer­zőnek nevelt lánya, László Lola, egy newyorki felhőkarcoló kilencedik emeletéről lezuhant és szörnyethalt. A törekvő és tehetséges fiatal lány négy évvel ezelőtt került színpadra, előbb László Aladár színdarabjaiban lépett fel, majd mint szubrett, hatá­sos táncaival tűnt ki. Később László Aladárt Amerikába szerződtették, ahová körülbelül tíz hónappal ez­előtt követte felesége és lánya is. László­­Lola az első héten szerződést kapott s a szórakozóhelyek birodal­mában nemsokára már a csárdás­­királynőt néven emlegették. A 22 éves színésznő jókedvűen készült a karácsonyi ünnepekre. László Lola szombat délután meg­jelent báró Oppenheim Frigyes, az ismert nevű volt kölni bankár laká­sán, néhány percig beszélgetett a báróval, majd az ablakhoz lépett és­­ a kilencedik emeletről az utcára zuhant. Az amerikai újságok ön­­gyilkosságként tüntetik fel az esetet, László Aladár azonban nyilatkoza­tot tett, amelyben határozottan meg­cáfolta ezt a feltevést. — Lola életének utolsó öt perce — mondotta megtörtén az író — olyan szomorú rejtvény, amelyről csak báró Oppenheim Frigyes adhat felvilágo­sítást; ő mondhatja el, mi történt utolsó négyszemközti beszélgetésük alatt és hogyan folyt le a borzalmas tragédia. Arról a találgatásról, hogy a fiatal színésznő budapesti vőlegénye, dr. Wolfinger András beleszeretett volna báró Oppenheim lányába és ez lenne a rejtélyes haláleset háttere, László Aladár kijelentette, hogy ez sem felel meg a valóságnak. A szép jövő előtt álló fiatal magyar színésznő tragikus halálának híre a newyorki magyarság körében és a budapesti társaságban egyaránt mély­­ részvétet keltett. — Horthy Miklós kormányzó fele­sége a TÉBE karácsonyfai ünnepén. A Takarékpénztárak és Bankok Egye­sülete vasárnap rendezte meg gyer­­mekfelruházó karácsonyi ünnepséget. Budapest legszegényebb gyermekei, összesen 2203, kaptak ez évben is ajándékokat, télikabátot, cipőt, kötött kabátot és cukorcsomagocskát. Az ün­nepsége­n résztvett nagybányai vitéz Horthy Miklósné, a kormányzó neje is. Hegedűs Lóránt dr, a TÉBE el­nöke fehér szegfűcsokrot adott át Ma­gyarország első asszonyának, akit hódoló szavakkal üdvözölt. A főméltó­ságú asszony körüljárta a kiosztó he­lyeket, ahol a pénzintézetek vezetői­nek feleségei és családtagjai az utal­ványok alapján átadták a­ gyerme­keknek a már előre elkészített aján­dékokat. — A Gyakorló Gyorsírók Társaságának közgyűlése. A Gyakorló Gyorsírók Társa­sága az Országgyűlési Múzeum előadói termében közgyűlést tartott. Dr. Téglás Géza elnök beszéde után dr. Traeger Ernő kormánybiztos tartott stagnl azárnyalású beszédet, méltatva Az írás volt szerkesz­tőinek és munkatársainak érdemeit. El­nökké újból dr. Téglás Gézát, alelnökökké: dr. Márki-Zay Lajost és dr. Hazay Árpá­dot választották, főtitkárrá Kalmár End­rét, titkárrá dr. Kappa Györgyöt, főjegy­zővé dr. László Jánost. — Alakuló ülést tartott Ung tör­vényhatósági bizottságának kisgyű­lése. Ung vármegye törvényhatósági bizottságának kisgyűlése hétfőn tar­totta alakuló ülését.. Siménfalvy Ár­pád dr. főispán megnyitójában meg­emlékezett a szegedi ellenforradalom huszadik évfordulójáról és hangoz­tatta, hogy a Mindenható a magyar nemzetnek történelme mélypontján adta vezérül a kormányzót, aki mel­lett az ország legjobbjai csoportosul­tak. Indítványára egyhangú lelkese­déssel elhatározták, hogy a kormány­zót feliratban hódolattal üdvözlik s a felszabadítás első évfordulója alkal­mából köszöntik gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt és a kormányt, bizto­sítva őket a vármegye bizalmáról. — Az első Levente-otthon a Csallóköz­ben. Komáromból jelentik: Csicsó község­ben most avatták fel a Levente-otthont, amely egyúttal az első nagy Levente-ott­hon is a Csallóközben. A megnyitót Beszé­des Lajos körjegyző mondta s átadta az otthont rendeltetésének. Kapitány Gyula körzeti parancsnok vetítettképes előadást tartott, majd a csicsói leventék szerepeltek.­­ Fogadalmi templomot szenteltek Kassán. Kassa halhatatlan emlékű, nagy püspöke, Fischer-C­olbrie Ágos­ton halála előtt ismételten azon óha­jának adott kifejezést, hogy a háború borzalmainak elkerülésére a Béke Királynőjének tiszteletére egy új templomot építsen Kassa katolikus társadalma. 1925-ben, a halálát követő gyászünnepségen Kassa katolikus magyarsága Tost Barna prelátus-plé­­bános kezdeményezésére fogadalmat tett, hogy ezt a templomot a püspök emlékére mielőbb felépíti. A kétezer hivő befogadására alkalmas, modern stílusú, 40 méter hosszú és 27 méter széles új templom a felszabadulás első évfordulójára el is készült. Teg­nap szentelte fel ünnepélyesen dr. Madarász István megyéspüspök. A szentelés után a püspök fényes papi segédlettel ünnepélyes nagymisét ce­lebrált s mélyenszántó szentbeszéd­ben méltatta az új templom jelentő­ségét. — Halálozás. Vitéz lécfalvi Bodor Sán­dor ezredes, a 7. határvadász dandár pa­rancsnoka, a Magyar Érdemrend tiszti ke­resztjének tulajdonosa, a III. osztályú Vas­­korona rend lovagja hétfőn Beregszászon meghalt. Temetése szerdán délután lesz Beregszászon. A komáromi Gyermekvédő Egye­sület csatlakozik az Országos Ligá­hoz. Komáromban a cseh megszállás utolsó éveiben kitűnően működött a Magyar Gyermekvédő Egyesület. Az egyesület országos elnöke annak ide­jén Jaross Andorné volt, a komáromi helyi szervezetet Bartos Frigyesné és Schwartzer Károlyné vezették. A Gyermekvédő Egyesület tette lehe­tővé, hogy nyáron magyar szegény gyermekek is nyaralhattak Selmec­bánya környékén, tekintettel arra, hogy a csehszlovák intézmények ke­veset törődtek a magyar gyermekek­kel. A komáromi Gyermekvédő Egye­sület most tartotta gyűlését Schwar­tzer Károlyné elnökletével s kimon­dotta, hogy csatlakozik az Országos Gyermekvédő Ligához. — Házasság. Ifj. Szász Károly dr., Szász Károly és néhai felesége, Bibó Ida fia és dr. Gillemot Katalin, néhai Gillemot Fe­renc és dr. Schweitzer Brunóné, Sugár Olga leánya december 25-én, hétfőn este 18 órakor tartják esküvőjüket a Kálvin­­téri református templomban. Bányai dr. Sóldos Béla, Gömör és Kis­hont vármegye főispánjának és feleségé­nek, márkus- és batizfalvi Máriássy Li­linek fia, ifj. runyai dr. Sóldos Béla, a tornaljai járás szolgabírája, e. e. huszár­hadnagy, báró I Weissenbach Iván és fele­sége, pásztélyi Pásztély-Kovách Ilona leányával, báró Weissenbach Ilonával csütörtökön tartotta esküvőjét a budapes­ti Kálvin-téri ref. templomban. Szabó Ilonka (Rákosliget) és Matusek István (Bük, Sopron vármegye) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Horváth Ilonka és vértesdobozi Szabó Dobozy Imre Érden házasságot kötöttek. A karácsonyi szünet előtt a takarékos gázhasználatot bemutató két utolsó előadást 19-én kedden és 22-én pénteken délután 5 órakor tartja a Gázművek a VI., Vil­mos császár­ út 3. Sz. 1. emeleti előadótermeiben- Belépés, ruhatár díjtalan. 9 A PÁPA KARÁCSONYKOR BESZÉDET MOND Vatikánváros, december 18. (Havas) XII. Pius pápa a karácsonyi fogadá­sok alkalmával beszédet mond, ame­­lyet vatikáni körökben nagy érdeklő­déssel várnak. (MTI.) ÚJ KÖNYVEK Gyalui Farkas: Gróf Teleki Sándor regényes élete A legszebb és legkalandosabb ma­­gyar élet Hőse erdélyi főnemesi család sarja, rokona Mátyás király, anyjának, Szilágyi Erzsébetnek is. Teleki Sándor gróf életének rugója a szabadságszeretet és a férfias ka­landvágy. Petőfi barátja, Bem segéd­tisztje. Garibaldi katonája, hazafi és bujdosó. A hosszú száműzetésből hazatérve, élete alkonyán följegyezte emlékeit a hősi időkből. Utolsó éveit Költőn élte, abban a kastélyban, ahol feledhetetlen időket töltött Pe­tőfi Sándorral. Saját kívánságára, a költői parkban temették el, Petőfi öreg somfája alatt. Gyalui Farkas, a kitűnő erdélyi elbeszélő, most életre keltette a kalandos Teleki grófot s regényes életrajzával pompásan meg­írt könyvet (Franklin-kiadás) ad az ifjúság kezébe. Marais: A fehér hangya élete A legizgalmasabb társadalmi regény ■ a legérdekesebb lélekrajzi regény a ter­meszállam berendezéséről, a fehér han­gyák ismeretlen világáról. Eugene N. Ma­rais, délafrikai búr író, évtizedes meg­figyeléseit gyűjtötte egybe a könyvében (Franklin-kiadás), regényszerű, de min­den regénynél elevenebb, lenyűgözőbb iro­dalmi formában, önkéntes remeteként sokáig élt a Waterberg vadonéban, az ős­­i­erdő és sivatag állatai között. Elsősorban az állatok közösségi élete és lélektana érdekelte, barátságot kötött egy pávián­­falkával s hónapokon át figyelte az életét. Elmélete, amely szerint a termesz­közös­séget egységes, öntevékeny organizmus­nak, önálló élőlénynek tekinti — évekkel megelőzte Maeterlinck hasonló megálla­pításait a méhek és hangyák életéről. Bölcs könyvét Nagypál István fordította magyarra. Feliczián Vilmos: Csodálatos természet Szürke leple alatt izgalmas, érdek­feszítő eseményekkel vesz körül ben­nünket a mindennapi élet. Ezt a szürke takarót lebbenti fel ez a könyv (Singer és Wolfner-kiadás) és meg­mutatja a világ ezer rejtett szépsé­gét, amelyről tulajdonképpen nincs tudomásunk. Feliczián Vilmos könyve levisz a föld alá, a tűzhányó kráterén keresztül, elkalauzol a levegő, a kö­vek, a vizek, növények, állatok biro­dalmába, eddig rejtett területeket vetít az olvasó elé és minden fejeze­tében a legújabb kutatások eredmé­nyeit ismerteti: a legnagyobb titkot, az életet. Truskovszky Dezső: Pozsonyi séták A legújabb Officina-könyv Pozsonyt idézi szemünk elé, omladozó várfalaival, időtlen időkbe merengő dómjával, barokk palotáival, kanyargó uccaival és a jövőbe figyelő Mihály-toronnyal. Rövidke séta, de közben századok mélységébe pillanthat be az ember és örökre szívébe zárja az ősi várost. Truskovszky Dezső halkszavú mon­datai az egész múlton végigkalauzolnak és bármerre visz a sétánk, mindenütt a magyar történelem nyomait őrzik a drágás öreg kövek.

Next