Magyarország, 1944. július (51. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

1944 július 1, szombat MAGYARORSZÁG A halott Henriot az élő Berlinről Berlini újságíró beszámolója az agyonlőtt francia miniszter legutolsó németországi utazásáról és benyomásairólBerlin sohasem volt olyan nemzetközi, mint majd Philippe Henriotnak, a francia propaganda államtitkárnak a meggyilkolása ökölcsapásként hatott arra a francia közvéleményre, amely érzi és tudja, hogy csak az új Európa közösségében mentheti meg országát. A ravatalhoz hosszú sorban járulnak Párig lakói, hogy leróják kegyeletüket. S Hennát mintha a sírból üzenne, amikor egy berlini újságíró most beszámol arról, hogy mit beszélgetett a mártírhalált halt francia miniszter társaságában egy berlini autóskörúton. Henriot a német munkafront vezetőjének, dr. Leynek meghívására nemrég látogatást tett Németországban. Az újságíró elevenítő erejű riportjában így számol be berlini benyomásairól és Henriot nyilatkozatairól: Mindjobban közeledünk a főváros központja felé. Útvonalunktól jobbrabalra kiégett, rombadöntött városnegyedek, háztömbök maradnak vissza. Egyes bombakráterek elől ki kell térnünk és csak a francia államtitkár figyelmeztetésére vesszük észre, hogy a romhalmazokon, a föld- és törmelékdombokon virágok nőnek. A szép fű csaknem ékesíti a terror okozta rombolás képét.. Kocsink egy francus fogolycsapat mellett fut el. Kaki uniformisban haladva, az államtitkár megállítja a kocsit és odakiált honfitársainak. Csodálkozva hallja, hogy azok vasárnapi sétájukat végzik a birodalmi fővárosban. Uton vannak, hogy egy városi moziba menjenek, végignézzék heti előadásukat, majd utána egy zenés kávéházban szórakozzanak. Henriot mondja Tovább haladunk. Az államtitkár csodálkozik a berlini lakosság életakaratán, azon, hogy a berliniek minden terror ellenére egész lelkületükben mennyire pozitív beálításúak a mindennapi élettel szemben. Azt mondja: — A lakosságnak ez a daca a romhalmazok tetején végtelenül imponál. Nagyon imponál! Igazán bámulatos, hogy a berlniek nyugodtan ülnek a kávéházak terraszain és elvesik szabadidejüket, mintha mi sem történt volna, holott a kávéháztól jobbra-balra a kiégett paloták és összebombázott házak kormos falai meredeznek. Igaz, hogy azelőtt sohasem voltam Berlinben és nem ismerem a várost, egyet azonban máris megállapíthatok, hogy a bombaterror kezdete előtt ez a város igen szép lehetett. Az a tény, hogy még ma is ki lehet menni a lóversenyekre, hogy a berlini mozik naponta több előadást tartanak, sőt ezek a mozik az utolsó helyig tömve vannak, az, hogy ez mér most is lehetséges, leginkább jellemzi a berlinieket. Amiben a németek nagyok... _ Ha a város kibombázott, tönkrevert részei nem utalnának erre a háborúra, az ember szinte elfelejtené, hogy milyen korban élünk. Eszembe jutnak a mesés Havel-tavak, amelyeken a kajakok, a vitorlások százai hajóznak és vígan úszkálnak a kis kirándulóhajók. Fedélzetükön a kiránduló embertömegek vidáman énekelnek. Mindez csodálatos. Úgy halottam, hogy ezeken a kirándulásokon a külföldi munkások is részt vehetnek. El kell ismerni, hogy a németek e tekintetben igazán nagyok. Önök ilyen szempontból nem ismernek különbséget. Megengedik, hogy nemcsak a francia, hanem a többi külföldiek is szabadon járkálhassanak a városban. Idegenekkel találkozunk az I.-vonatban, az üzletekben, az éttermekben, kávéházakban, mozikban, mindenütt. Úgy hiszem, hogy Berlin sohasem volt olyan internacionális, mint jelenleg. Igen szép önöktől, hogy a külföldieknek átengedik még a sporttereket és a stadionokat is, hogy sportolhassanak. Sport és munkásság Részemre a város szegélyén egymás melett fekvő sportterek szimbolikus jellegűek. Az elsőn két német város, mégpedig Berlin és Stettin közti labdarúgó mérkőzést láttam, a másodikon külföldi munkások tartották meg sportünnepélyüket. Különösen a könynyű atlétikában értek el szép eredményeket. A szünetekben külföldi népcsoportok bemutatták népviseleteiket, táncoltak és énekeltek. Ez utóbbi tetszett nekem a legjobban. Igen kedves és víg benyomást keltettek. A harmadik sporttéren két nagy német üzem munkásai egyéni és csoportversenyét nézhettem meg és csodálkoztam azon az igazán lovagias módon, ahogyan ezek a munkások küzdöttek. Bámulatos, hogy a Német Munkafront miként tudja ezeket az embereket a sportért lelkesíteni. Valószínű, hogy ezek azelőtt mint nézők szerepeltek. Ezentúl Franciaországban mi is hasonló módon cselekszünk majd! (KK) A Notre Dame székesegyházából temetik Henriot minisztert Paris, július 1. A meggyilkolt Henriot miniszter földi maradványait tegnap délután ravatalozták fel a városháza előtti téren. A holttestet innen a Notre Dame székesegyházba vitték át és onnan temetik el az állam költségén. (MTI) Henriot gyilkosai angol esőköpenyben voltak Páris, július 1. (NST) Henriot tájékoztatásügyi államtitkár gyilkosai után lázasam folyik a nyomozás. Az eddigi megállapítások szerint a merénylők szürkéskék esőköpenyt viseltek. Ilyen esőköpenyegeket az utóbbi időben tömegével dobtak le az angol repülőgépek egyes francia területek felett. Az angol esőköpeny formája és színe erősen hasonlít a francia milícia kékszínű köpenyéhez. A hathatósabb német-francia együttműködésről tárgyal Laval a birodalmi kormánnyal Berlin, július 1. (MTI ) Wilhelmstrassén megerősítették, hogy Laval és a német kormány között tárgyalások folynak a német-francia együttműködésről és a háborúhoz való francia hozzájárulás fokozásáról.A tárgyalások körülményeiről és részleteiről való tájékoztatás elől a Wilhelmstrassén elzárkóznak. Perugiánál kudarcba fulladt az angolok újabb áttörési kísérlete Berlin, július 1. (NST) Alfred von Olberg, ny. alezredes,az Europapress katonai munkatársa írja: " Az olaszországi arcvonalon a hadműveletek továbbra is a német hadvezetőség által kitűzött módra alakulnak. A német ellenálás most már a nyugati szakaszon is lényegesen fokozódott a Védelemre kedvezőbb hegyvidéken A tengerparti szakaszon is csak csekély térnyerést ért el az ellenség, noha heves tüzérségi tűzzel és csatarfu Morajokkal támogatta támadókomekeit. A Montieri — Chiusdino — Monticiano- Baafeaszon rendkívül heves küzdelem, fejlődött ki, amelynek során az ellenség csupán Brenna térséget foglalta el a Roccastrade—Siena közötti úttól keletre. A Trasmeno-tó két oldalán kevésbé hevesek voltak a harcok. Ezzel szemben Perugiánál az angolok ismét áttörést kíséreltek meg Piggione szakaszán. A németek heves ellentámadásokkal teljes sikert értek el, amennyiben a helyi betörést elért angol csapatokat körülzárták és megsemmisítették. Az umbriati Aperminekben visszavonuló német csapatok mozdulatait ezek a kemény harcok nem befolyásoltak. 3 A határozott jobboldali, fajvédő és mélyen szociális politikáról és a nemzeti egységről nyilatkozik munkatársunknak gróf Teleki Mihály, a MÉP új országos elnöke Munkatársunk felkereste vitéz Teleki Mihály grófot, a Magyar Élet Pártja országos elnökét,, nyugalmazott földművelésügyi minisztert és kérdést intézett hozzá arra nézve, hogy mint a MÉP újonnan megválasztott országos elnökének, mik a tervei és milyen célokat kíván megvalósítani a párt országos irányítása során. Jobboldal, fajvédelem, szocializmus — A párt irányításában — mondotta vitéz Teleki Mihály gróf — elsősorban a párt megalakulása óta vallott határozat jobboldali, fajvédelmi és mély szociális érzéstől átitatott poliikánját kívánom továbbra is érvényesíteni. Pártunk magatartását, mint mindenkor, úgy most is a gombosi politika alapelvei szabják meg. Másrészt a leghatározottabban és a legteljesebb hűséggel kívánjuk alátámasztani a jelenlegi kormány politikáját. A jobboldali egység — A párt új vezetőségének megválasztása után hogyan látja Elnök Úr a jobboldali egység kérdését? — Erre nézve a miniszterelnök úr szavát tartom irányadónak, aki pártértekezletünkön azt mondotta: »Az a tény, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy pártunk megválassza új tisztikarát, nem jelenti azt, hogy én helyeslem a nemzeti társadalom politikai tagolását.« Én sem helyeslem a poltikai erők szétforgácsoását, mert az csak a nemzet életérdekeinek rovására mehet. Mindent el fogok követni, hogy azt az egységet, amelyet a közvélemény olyan türelmetlenül kíván s amelynek megvalósításától a nemzet történelmi helytállásának érdekei függnek, pártunk önzetlen közreműködésével mielőbb megvalósítsuk. Ennek az egységnek azonban tartalmaznia kell mindazokat az értékeket is, amelyeket a mi táborunk személyi és elvi vonatkozásban jelent, mert meggyőződésem az, hogy ezeket az értékeket az ország éppen ezekben az időkben nem nélkülözheti. — Nem helyeslem a pártharcodat — folytatta tovább nyilatkozatát vitéz Teleki Mihály — s ebben a gondolatban meggyőződésem szerint velem érez az egész magyar társadalom. A nemzet élet-halál harcának idején a hatalmi vetélkedéseket, személyi és elvi súrlódásokat minden erővel el kell kerülni, mert ilyen időkben a szó csak a fegyvereké és munkáé lehet. Országos elnöki működésemmel ilyen irányba kívánom terelni a Magyar Élet Pártjának a munkáját. A nemzeti egység gondolatával hívta életre ezt a tábort tizenegy esztendővel ezelőtt Gömbös Gyula. Mi ennek a partizán két letéteményesei vagyunk s ma is a nemzeti egységért dolgozunk fegyelmezetten az ország nagy érdekeinek hűséges szolgálatával. Zemplén és Zala a nemzeti egységért Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának nyári közgyűlésén a kormányt egyhangú lelkesedéssel a megye teljes bizalmáról biztosították. A közgyűlés feliratot intézett a kormányhoz a nemzeti egység megteremése és szükség esetén az egypártrendszer bevezetése érdekében. Hasonlóan foglalt állást közgyűlésén Zala vármegye is, amely határozatilag arra kéri a kormányt, hogy szüntesse meg a társadalmi és pártpolitikai széttagoltságot. Vitéz Imrédy Béla nyilatkozik a tegnapi bombázás helyszíni tapasztalatairól A Magyarország jelentette, hogy vitéz Imrédy Béla tárcanélküli közgazdasági miniszter tegnap megjelent a bombatámadások színhelyén. Az ott szerzett benyomásairól a miniszter a következő nyilatkozatot adta: — A most folyó háború során újból és újból megrendítő eseményekkel kapcsolatban igazolódik be, milyen példaadó módon, miyen férfieseménységgel és elszántsággal viseli a megpróbáltatásokat a magyar munkásság. — Az eddigi támadások alatt vitathatatlanul az ő lakótelepeik, otthonaik szenvedtek a legtöbbet, ők azok, akik pillanatok alatt fosztódtak meg egy egész élet szorgalmas munkája árán megszerzett vagyontárgytól, kis háztól, kerttől, bútortól. S mégis ők azok, akik a legnagyobb fegyelmezettséggel és igazán tiszteletet és elismerést kiváltó módon állanak helyt a segítésben és a munkában egyaránt. — Saját szememmel győződtem meg ezeknek a derék férfiaknak megfeszített igyekezetéről, — folytatta a miniszter. — Körútjaim alatt számtalan olyan helyzetben találtam őket, amikor önkéntesen, felszóltás nékül, még a támadás adt hozzáláttak a mentéshez. — mire az ellenséges gépek elhagyták a főváros légiterét, sok helyen ki is szabadították a földszintes házak lakóit szorongatott helyzetükből. — A magyar munkás éppen azokban, a pillanatokban mutatja meg, hogy számíthat reá a nemzeti köztésséa, amikor a legsúlyosabb a helyzet. A más gyár társadalom most ismeri meg, annyi ferde beállítás és tévhit szertefoszlása után a magyar dolgozó igazi arcát. Mindnyájunk legfőbb és egyetlen kötelessége, hogy erejének és tudásának legjavával siessen a csapásoktól sújtott amúgy isnehéz helyzetben lévő munkásság segítségére. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy szemtanúja volt egy elfogott amerikai pilóta bekísérésének. Halálos csend támadt mindenfelé, amerre a kis csoport elhaladt. Mit szólnának várjon az ellenség propagandaforrásai, ha egyszer a valóságban is látnák a pilóta látására okolt beszoruló kezeket, hogy milyen rokonszenvvel fogadják a kibombázottak e »felszabadító« ellenséges pilótákat.