Harsányi László: A kőszegi zsidók - A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 6. (Budapest, 1974)
V. fejezet. A kőszegi zsidók sorsa az első zsidó törvénytől a felszabadulásig, 1938-tól 1945-ig
mészárlást megelőzően korábban is gázosította két-három ízben a súlyos betegeket ugyanezen három főnyi német kommandó. Az elgázosításon kívül az akasztást, tarkónlövést is alkalmazták a németek. (A felszabadulás utáni exhumálások ez utóbbinak nyomait kétségtelenül mutatták.) Az aránylag könnyebb betegeket, azaz a gyaloglást nem vállalókat, vonaton Burgeisenbergig vitte Bauer. Itt újból felszólította őket: jelentkezzenek azok, kik gyalog tovább tudnak menni. Ezeket útbaindította Mauthausen felé, a többieket valósággal kidobálták, verték a vonatból. Ezek közül egyeseket mindjárt ott a sínek mellett agyonlőttek, többségüket a rohonci várban elhelyezett zsidó munkaszolgálatosokkal a rohonci erdőben előre megásott L-alakú árokhoz hajszolták. Itt meztelenre vetkőztetve, agyonlőtték őket, s az árokba dobálták. Március 26-án, azaz másnap reggel, újabb masszos csoporttal simára, nyomtalanná dolgoztatták el a tömegsírt. A körülbelül 250 főnyi áldozat között itt, ekkor és így vesztette életét Fenyő László, a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legjelesebb költője.®® Kezében szorongatta minden vagyonát, az I.G.E. (Írók Gazdasági Egyesülete) igazolványát és utolsó kéziratait. Az SS-ek ezt is elszedték és elpusztították. Ugyanezen reggel teherautókon elhagyta Kőszeget az a sörgyárban visszatartott hetvenkét munkaszolgálatos (konyhások, szerelők, sírásók), kiknek a barakkokat kellett volna széjjel szedni, így minden zsidó masszos elkerült a városból, kivéve azt a majdnem 2500 mártírt, kiket ekkor már a kőszegi tömegsírok zártak magukba. Az életben maradtak pedig rótták majdnem 600 kilométeres gyalogútjukat ellen, minden pihenő szálláshely nélkül, füvet, csalánt, csigát edegélve. Ebben a menetelésben is sokan pusztultak el közülük végelgyengülésben, így például Janovics András újságíró is.Ez keresztül haladt a kőszegi munkaszolgálatosok maradékainak ezen hajszolt serege, összekeveredve már máshonnan űzött sorstársaikkal, április 7-én, a steier hegyek között az ekkor hirhedtté vált Eisenerz vas és kohó gyárvároskán is. Itt egy német katona - minden ok és figyelmeztetés nélkül - géppisztolysorozatot bocsátott a békésen, rendben, zárt katonai oszlopban haladó deportáltakra. Pillanatok alatt mintegy 160 személy vesztette életét a teljesen önkényes merénylet következtében, köztük a kőszegi