Magyarság, 1920. december (1. évfolyam, 1-14. szám)

1920-12-15 / 1. szám

1920 december 15, szerda MAGYA­AISAG Mayr osztrák kancellár a magyar-osztrák gazdasági tanácskozásról Bécs, deczember 14. (A Magyarság tudósítójától) Azok a kereskedelempolitikai tárgya­lások, amelyek most folynak Magyar­­ország és Ausztria között, annak a gon­dolatnak kifejezői, hogy bár az utóbbi két esztendő politikai eseményei sok zavart okoztak, mindkét állam tö­rekszik a másikkal való barátságos együttműködésre. A Magyarság tudósítója a tanácskozás problémai dolgában fölkereste Mayr dr. kancellárt, aki arra a kérdésre, hogy általában milyen most Ausztria helyzete, Mayr dr. a következőkben válaszolt: — Semmi értelme se volna, hogy eltit­koljuk azt, hogy Ausztria e pillanatban nehéz helyzetben van. Az összes utódál­lamok közül a békeszerződés határozatai­nak elfogadása talán Ausztriára nézve járt a legsúlyosabb következményekkel. Ez a tény annál inkább érezhető, mivel a szomszéd államokkal való normális gaz­dasági és kereskedelmi forgalom egyálta­lában nem indult meg, holott ez volna az egyedüli mód, amelyen a békeszerződés súlyos volta Ausztriára nézve némileg enyhülhetne. Ennek hiánya okozza első­sorban azokat a nagy nehézségeket, ame­lyeket az élelmezés kérdésében kell leküz­deni. Másrészről azonban ipari és for­galmi viszonyaink nagyban és egészben épségben vannak, úgy, hogyha szénnel, nyersanyaggal a kellő mértékben el vol­nánk látva, megindulhatna az a befelé és kifelé irányuló forgalom, amely kereske­delmi mérlegünket jelentékenyen javí­taná. Magától értetődik, hogy akkor a valuta­­problémát is könnyebben tudnánk megol­dani. Én még tovább is megyek és azt állítom, hogy ha ezeken az összekötteté­seinken javítani lehetne, belpolitikai ne­­hézségeinket még könnyebben tudnék le­­küzdeni. Az éhség mogorvává és vesze­­kedővé teszi az embereket és a hangula­tot olyan politikai kérdésekben is rendkí­vül kiélesítheti, amelyekben maga a vita tárgya egyáltalában nem indokolná meg a késhegyig menő harcot. Reméljük, hogy a külföld meg fogja érteni helyzetünket és a bécsi jóvátételi bizottság javaslatai alapján rendelkezésünkre fogja bocsájtani azokat az anyagi eszközöket, amelyek or­szágunk újjáépítéséhez segítenek. A nép­­szövetségben egyesült nemzeteknek Au­sztriával szemben tanúsított magatartása feljogosít bennün­ket arra, hogy bár pillanatnyilag szükséget szenvedünk, bi­zalommal tekintsünk a jövő elé. — Hogy ítéli meg a kancellár úr a Magyarország és Ausztria között folyó gazdasági tárgyalásokat ? — Örülök, hogy legalább a kezdés meg­történt arra, hogy az összeomlás óta megromlott gazdasági viszonyunkat meg­javítsuk. Mi mindenekelőtt egy, a legtöbb kedvezmény elvén alapuló ideiglenes szer­ződés létrejöttén fáradozunk. Ennek kere­tében elsősorban arra törekszünk, hogy mindkét részről szabályoztassék a határ­széli forgalom és általában megkönnyíti­es­sék a határátlépés. Ennek­­ eszközei a kö­vetkezők volnának : A vámhivatalok közös szabályozása, a vámvizsgálat enyhítése úgy, hogy lehetőleg a vonaton történjék, az útlevéllel kapcsolatos formaságok egy­szerűsítése, várókartell stb., a bélyeg- és védjegyoltalom tekintetében, valamint bi­zonyos pénzügyi kérdésekre vonatkozólag közös megállapodások, azonkívül több hasonló kérdás rendezése. A tárgyalások során igen lényeges, hogy a kontingens­­szerződés létrejöjjön, mert ettől reméljük azt, hogy mindkét fél kereskedelmi ér­dekei jobban fognak érvényesülni. — Mi kancellár úr felfogása a nyu­­gattmagyarországi kérdésben ? — Az a véleményem, hogy eblen a pontban jobié semmi körülmények közölt nem lehet kérdésről szó. Ausztria egész közvéleménye egységesen gondolkozik e tekintetben. Szerintünk a békeszerződés ebben a vonatkozásban a leghatározottab­ban és legtisztábban kinyilvánítja a mi jogunkat. Mi azt reméljük, hogy a magyar közvélemény is erre az álláspontra fog helyezkedni és nem hagyja magát a szen­vedélytől vezettetni, amely rossz tanács­adó. Senki sem gondolja Magyarországon azt, hogy bennünket más szempont vezet, mint létérdekünk szempontja. Az a párt, amely ma Ausztriában a legmérvadóbb, őszinte barátsággal viseltetik Magyaror­­szág iránt és semmit sem kíván inkább, mint igazi barátságos szomszédi viszonyt. Magyarszágnak a mai Középeurópában szüksége van ilyen barátra. Különböző más oldalakról még mindig történnek kí­sérletek abban az irányban, hogy ez a jó szomszédi viszony ne álljon be. Jó volna, ha a Bé­cs és Budapest közötti érintkezés szabadabb volna, hogy ezzel már előre is kilátástalanná váljék minden ilyen bom­lasztó kísérlet. Lovászy hazaárulása Szövetkezett a pécsi kommunistát tikett Lovászy Márton, a Károlyi-kor­­mány volt kultuszminisztere, az el­múlt napokban Kisköszegről Pécsre érkezett, ahol nyomban érintkezésbe lépett Linder Bélával, Hoffmann Ottó dr. volt függetlenségi képvise­lővel és a szociál­kommunista párt más vezérférfiaival. Tanácskozásai­nak eredményeképpen vasárnap, de­cember 12-én a pécsi Vigadó nagy­termében népgyűlést hívtak össze, amelyen a bécsi lapok jelentése sze­rint mintegy ezer főnyi közönség vett részt. A gyűlés szónokai Swá­­sey Márton, Hoffmann Ottó és Hajdú Gyula kemény szavakkal támadták Horthy Miklós kormány­zót és a keresztény kurzus kormá­nyát, majd határozatukig kimondot­­ták az „Egyesült szociális és polgári párt“ megalakulását. A határozati javaslatnak egy passzusa, a követke­zőképen szól: „Az egyesült szocia­lista és polgári párt, noha örömmel üdvözli a trianoni békeszerződés ama rendelkezését, amely Baranyát, Pécset és Baját Magyarországnak ítéli oda, mégis azt kénytelen kérni az antant hatodikaktól, hogy ezeken a terü­leteken a szerb megszállást tartsák fenn mindaddig, amíg Ma­gyarországon a normális viszonyok hely­reállanak. Eddig a bécsi lapok jelentése, amelyhez a magunk részéről a kö­vetkező megjegyzéseket fűzzük: Lo­­vászy úr, az októberi lázadás egyik vezére, már néhány nappal ezelőtt azzal fenyegetődzött Gábor Andor bécsi »magyar« újságjában, hogy le­megy Pécsre s a szerb megszállás alatt szervezkedő szociál­kommunista forradalommal szövetkezve, megdönti a »fehér rémuralom« kormányát. Akinek némi sejtelme van arról a nem is nagyon távoli és nem is na­gyon h­omályos összefüggésről, ame­lyet a múlt, a törekvések és az ér­zelmek közössége teremtett Lovászy Márton és budapesti elvbarátai kö­zött, annak nem lesz nehéz ama néma, szinte egyetlen vezényszóra mozduló rezgelődések közt bizonyos szolidaritást fölfedezni, amely a pécsi események s a magyar politikában zajló, hatásaiban kiszámíthatatlan kavargások között kétségtelenül lé­tezik. Ez az összefüggéss talán törté­nelmileg nem bizonyítható, mind­azonáltal különös véletlen, hogy mi­kor Budapesten felhős a látóhatár, akkor Pécsett zeng az is. A cseh kormány harca a bolsevistákkal Pella francia tábornokot Inzultálták A cseh kormányt már utolérte a végzet, amely a jugoszláv kormányt még csak fenyegeti. A mesterségesen felhizlalt bolsevizm­us a fejére nőtt a prágai imperialistáknak s a Felföld ál­landó forrongása mellett újabb vesze­delmet zúdított rá. Most már nemcsak a tótok, magyarok és németek erősza­kos elnyomása érezteti súlyos követ­kezményeit a cseh kormányrendszer­rel, hanem összecsap fölötte a bolse­vista áradat is, amely a mostani pilla­natot arra akarja fölhasználni, hogy véglegesen fölborítsa a rendet és eu­rópai avant­garde-ja legyen a moszkvai szovjetnek. A prágai kormány súlyos helyzetét fokozza még az, hogy az antant, első­sorban Franciaország mindinkább el­veszti bizalmát hozzá, mert Benesnek párisi útja óta még mindig nem sike­rült beváltania azt az ígéretet, hogy véget vet a csehországi bolsevizmus garázdálkodásának és rendet teremt az országban. A kommunistákat, akiknek eddig úgyszólván szabad utjuk volt Orosz­országból Prágába, most tűzzel-vassal üldözi a cseh kormány s lehet, hogy ideiglenesen meg is fékezi őket, de erejüket megtörni nem tudja, mert az a rendszer, amely a bomlást fölidézte, önmagára is kimondta a halálos íté­letet. Jelentéseink a következők: A kommunisták diktálnak. Prágából jelentik. A nemzeti szocia­­lista fránya Cesko Slovo Írja: A cseh szociáldemokraták és kommunisták vég­­rehajtó bizottságának képviselői vasár­nap Masaryk elnöknél tisztelegtek, majd a miniszterelnöknek a következő kö­veteléseket terjesztették elő: 1. A Czerny-kormány lépjen vissza. 1. A tüntetések során történt túlkapások elkövetőinek kegyelmezzenek meg. 3. A munkabéreket 30 százalékkal emel­jék. 4. Karácsonyra fejenként ezer koro­nás pótlékot adjanak. 5. A lefoglalt üze­mek addig is, amíg parlamentáris úton veszi át az állam, a munkásság kezén maradnak. 6. Nyomban életbe léptetik az ellenőrzést valamennyi mezőgazda­­sági és ipari vállalatban, valamint a bankokban. Fellé tábornokot inzultálás Bécsből jelenti tudósítónk. A cse­heknek a németekkel szemben leg­utóbb Prágában elkövetett erőszakos­ságai alkalmával Pellé francia táborno­kot, a cseh vezérkar főnökét is megtá­madták és inzultálták a tüntetők. A prágai nemzetgyűlés legutóbbi költ­ségvetési vitája alkalmával pedig az egyik cseh szociáldemokrata képviselő hevesen megtámadta a tábor­nokot és visszahívását követelte azzal a megokolással, hogy a cseh hadsereg­ben elég olyan tiszt van, aki a vezér­kari főnök szerepét betöltheti. Ehhez nem szükséges francia tábornok, kü­lönösen akkor, ha nagyobb fizetést kell neki adni, mint a köztársaság elnöké­nek. Pellé tábornok a történtekből le­vonta a konzekvenciákat és elhagyta Prágát. Munát letartóztattál!. Bécs, december 14 A Neue Freie Presse jelenti Brívnnből. A Brü­nn városi villamosárammal ellátó el­ektromos mű­­vek ü­zemét délig a katonaság tartotta fönn. Délben a katonák a kommunisták kény­szere miatt kénytelenek voltak elvonulni és azóta az üzem megállóit. Valamennyi középületet katonaság szállotta meg. A vasutasok sztrákja következtében a villa­mos sem jár. A központi bizottságok per­­manenciában vannak. Oslawanban letar­tóztattak négy kommunistát, köztük Muna ismert kommunistavezért is. Egyes kerü­letekben kihirdették az ostromállapotot. A német szocialisták a cseh bolsevisták ellen. Prágából jelentik: A német szociál­demokrata párt vezetősége vasárnap Aussigban ülést tartott, amelyen foglal­kozott a sztrájk ügyével és alapos meg­vitatás után határozatot fogadott el, amely a többi közt ezeket mondja: Megállapít­juk, hogy a cseh szakszervezeti bizott­sággal nem történt megegyezés, úgy hogy a cseh akció a baloldali szocialisták külön akciója. Ilyen körülmények közt a párt­­vezetőség nem járulhat hozzá ehhez a küzdelemhez, amelynek következményei beláthatatlanok. Követeljük, hogy azonnal üljön össze a proletárok kongresszusa, amelyet a német szociáldemokrata mun­kásság a karlsbadi pártkongresszus óta már ismételten követelt a cseh szociál­demokrata pártoknál. A törvényszék munkában, Prágából jelentik: A Prager Tagblatt a sSztrájkhelyzetről ezt írja : A munka­beszüntetés és a nagybirtokoknak és gyá­raknak eltulajdonítása a kormányt oly in­tézkedések megtételére késztette, amelyen Prága néhány külvárosában és egynémely vidéki körletben a rendőrség hatáskörét jelentékenyen kiterjesztik. A prágai hely­őrség és csendőrség szigorú készültségben van. A készültségit automobilokon csopor­tosan viszik Prága környékének veszélyez­­tetett pontjaira. A vidéki mozgalmak le­tartóztatott vezetőit tegnap éjjel automo­bilokon hozták a­ prágai törvényszékre. Teg­nap éjjel a'kiadnál és selüsai­­ letartózta­tottak' két további szállítmányát hozták Prágáiba.­ A törvényerőkön összesen 15 sze­mély­­van letartóztatásban. Még további 125 főnyi szállítmányt vártak. Az inter-, urban távbeszélő vonalon magánbeszélge­tést folytatni tilos, táviratokat azonban további énk - 3 Tissilisek­ és spor férfiak tateltji el a teát — A Magyarság tudósítójától. — Egy-két napi szünet után ma reggel új­ból havazni kezdett. Szerencse a mai vi­szonyok között, hogy az eddig leesett hó nem olyan nagy mennyiség, mint az első decemberi havazásé. Balla Ede, a főváros köztisztasági hivatalának vezetője, az ed­digi eredményről a következőket mon­dotta a Magyarság tudósítójának: — Az első havazás eltakarításával nagy­jából végeztünk, az összegyűjtött hó­­kupacok jelentékeny részét már el is hordtuk a nagyobb forgalmú vonalakról. Nappal átlagosan 60—70, éjjel pedig 200 munkás jelentkezett, ami, sajnos, kevés ahhoz a gyors munkához, amelyet a hó­­eltakarítás megkövetel.­­ A mai hó a látszat szerint nem okoz nagyobb zavart,hacsak reggel felé nem lesz nagyobb hvazás. A hó eltakarítása a fővá­ros költségvetését eddig körülbelül ötszáz- ötvenezer koronával terheli meg. (Törlés.) A fiatalabb tisztviselőket és a sportegyesületek tagjait fogjuk felkérni segédkezésre és reméljük, hogy itt meg­értésre találunk. Erre különben már van is precedens. Napokon keresztül dolgozott a legkitartóbban egy aktív postatanácsos, kinek a munkája többet ért, mint egy egész munkáscsoport munkája. Ezt csak azért említem, hogy munkára serkentsem azo­kat az intellektueleket, kik megmagya­rázhatatlan és megokolatlan szégyenérzet­­ből tartják távol magukat a mi munka­körünktől. Talán foganatja lesz ennek a dicséretes példának, mely nem áll egyedül „KÉVE" Ruházat Aruház Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth Lajos­ u. 20. Szenny gyermekek felruházására alkalmas t ílnöltönyök feltűnő olcsó arb&c­­s ErSs S3t3js­arry?asbea3—4—5—6—*­­SfcFi - sek részére áss* K ISO.— Vastag téki anyagból« 514 *•?­.« éves részére............................K 200 ~ L 4— 5 éves részér«....... K 210.— CL 5— 0 éves részér ................ K 220.— lej 6— 7 éves részére.................. K 240.— m 7— 8 éves részére ......­ K 280.— tí­ 9 éves részére......»................... K 280.­ j§|

Next