Magyarság, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

a azt, ami nem életrevaló, félretapossa a mérkőzés nagy országútijáról. 7 Egyetemes nemzeti szempontból minden hibán és fogyatkozáson túl ott lüktet ebben a szervezkedésben, a korallépítkezésnek ebben a vízalatti munkájában az a valóság, hogy a magyarság az életet nemcsak politikának látja többé, hogy szembenéz legreálisabb feladataival s nevelni kezdi önmagát arra aivatásra, amelynek betöltése nélkül nincs számára éltető jövendő. Ha semmi egyebet nem hozott volna számunkra az elmúlt esztendő s ha semmi mást nem tudnánk az újba átmenteni, ez az eredmény és ez a tanulság a mienk. Többé soha senki el nem veheti tőlünk. S ha viszszanyerhetjük még egyszer mindazt, amit a politikán elvesztettünk, csak ezen az uton át inthet felénk. polifizassemteijei »Andrássy akciója« A budapesti sajtóban néhány nap óta jobbügyhöz való buzgalommal vitáznak és csatáznak Andrássy pártalakító akciójáról. Politikusokat szólaltatnak meg a tervezett akció mellett és ellen. Perbe szállnak az állítólag csatlakozottak száma és a párt iránya felett, egyes képviselők nyilatkoznak, hogy ők helyeslik, vagy ellenzik. Bottlik József pedig kijelentette egy radikális újság munkatársa előtt, hogy Apponyi minden akcióját szívesen támogatná, de Andrássy pártjába nemcsak hogy nem lép be, de egyenesen károsnak találja, hogy az annyira komplikált helyzetet ezzel is súlyosbítani akarják. Bottlik nyilván a liberalizmus szempontjából kevésbé megbízhatónak tartja Andrássyt, mint itupertet, ezt a politikai csodagyermeket, aki szinte szemünk előtt serdült homo novusból vezérpolitikussá. Jelzi.Hllemző kis cigányság rejlik Bottlik Józsefnek abban a suba alatti igyekezetében, amellyel éket akar verni Andrássy Gyula és Apponyi Albert között. De jellemző a pártban dühöngő politikai és világnézeti egységre, amelyet a keresztény melléknév tömegmozdító hatásán keresztül értékelnek, hogy pusztán annak az egyszerű ténynek bejelentése, hogy Andrássy a jövőben fokozott mértékben fog élni a bírálat jogával és kötelességével, mennyire felborzolta a kormánypárt altisztjeinek és szakaszparancsnokainak féltékenységét és hogy Andrássynak és Apponyinak megmozdulása mennyire megtöltötte őket félelmi képzetekkel. Mondanunk sem kell, hogy ezek a célszerű aggodalmak és eleve elhelyezett aknák egyelőre teljesen feleslegesek, mert Andrássy nem óhajt beavatkozni az ő kisded hatalmi becsvágyaik béka-egérharcába. Hegyeshalmy a szociáldemokrata szakszervezetek működéséről a keresztény-szocialista szakszervezetek lett szakosztálya, nevezetesen a Mávgépgyára és a Villamos-vasutak szervezett munkásai ma délben Szabó József nemzetgyűlési képviselő vezetésével küldöttségileg keresték föl Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi minisztert. A küldöttség azt kérte a minisztertől, hogy úgy a Máv gépgyárának munkásai, valamint a villamosvasúti alkalmazottak részére ugyanolyan munkabért állapíttasson meg, mint amivel a hasonló szakmabeli munkások magánvállalatoknál kapnak. Kérték továbbá azt, hogy rendeztesse a villamosvasutasok nyugdíját és kérték a villamosok szövetségének régi helyiségét és vagyonét. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter köszönetet mondott a munkásságnak a bizalomért s óva intette őket apolitizálástól. Mindig szeretettel karolta fel a munkásság érdekeit és a Máv gépgyári munkások mai kérését is azonnal megvizsgáltatja és orvosoltatni fogja. Megígérte, hogy a pénzügyminiszterrel karöltve tárgyalás alá veszi azt a kérdést is, miképen lehetne a gépgyári munkásokat állami alkalmazottakká minősíteni. A villamos-alkalmazottak nyugdíjára vonatkozólag máris kidolgoztatott egy ideiglenes nyugdíjszabályzatot, hogy míg a végleges rendezés elkészül, minden magyar és keresztény munkás megkaphassa nyugdíját. A volt felfüggesztett szociáldemokrata szakszervezetekre vonatkozólag egyelőre csak annyit jegyezhet meg, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben fog határozni erről a kérdésről és ha a volt szociáldemokrata szakszervezet tagjai a kommün után testületileg léptek be a keresztényszocialista, szakszervezetbe, úgy a keresztényszocialista szakszervezetnek, mint jogutódnak, a vagyont ki fogják adni. A lakásigényre vonatkozólag átiratlag intézkedett a lakáshivatalnál. A küldöttség a miniszter válaszát éljenzéssel vette tudomásul. Wlassics Gyula az alkotmány- revízió ellen Egyik estilapban Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke nyilatkozik az alkotmányrevízióval kapcsolatos kérdésekről. Határozottan ellene van annak a tervnek, hogy mindenekelőtt meg kell csinálni az alkotmányrevíziót. Szerinte ezt a kérdést félretolják a gazdasági, pénzügyi és államháztartási problémák és várhatunk vele addig, amíg e kérdésre vonatkozólag korlátlanul és cenzúra nélkül nyilatkozhat meg az ország véleménye. A mai nemzetgyűlést, mihelyt elvégezte a forradalom utáni rendes törvényhozói szervezet reformját, fel kell oszlatni. Az alkotmányreform is a teljes országgyűlés feladatai közé tartozik. Megjegyezte még Wlassics Gyula báró, hogy a főrendek kellő érzékkel bírnak a korszerű reformok iránt és a főrendiház régi szerkezete ellenére sem fog akadályokat gördíteni a reformok elé. Nagyatádi Szabó és az alkotmányreform A Magyarság karácsonyi számában jelent meg Andrássy Gyula gróf óvása az alkotmányjogi reformok szükségtelen előretolása ellen. Ennek az óvásnak hatalmas visszhangja támadt a politikai életben s úgy látszik, hogy a kormány egyik legjózanabb és legtaktikusabb tagjában, nagyatádi Szabó Istvánban is megérlelték azt az elhatározást, hogy az alkotmányjogi reformok tárgyalásának ideje még nem érkezett el. Egy estilapban nagyatádi Szabó kijelenti, hogy az alkotmány revíziója nem, fog gyorsan menni és előbb a kormányon kívül parlamenti bizottság fogja tárgyalni a szobájára javaslatokat. Ugyanakkor Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter is nyilatkozik. Megállapítja, hogy az alkotmányrevízióra vonatkozólag semmiféle kész tervezetről még szó sincs, és mindössze annyi történt, hogy a kérdésekre vonatkozólag megkezdték az anyaggyűjtést A keresztényszocialisták nagygyűlést tartanak Az a nyugtalanság, amelyik a Szittyacsányi-Beniczky csoport kiválásával a keresztényszociális pártban keletkezett, napról-napra növekszik. Ezt bizonyítja az a tegnapi hírünk is, amely szerint a Bauer-csoport fő nemzetgyűlés február harmadika előtti összehívását kezdeményezi. Mivel azonban ez nagy nehézségbe ütközik, a keresztényszocialisták csoportja a parlament összeülése előtt mozgósít és tart seregszemlét A pártvezetőség január 16-ára összehívta a keresztény szocialista, munkásság nagygyűlését és a szakszervezeti tanács elhatározta, hogy a szakszervezeti agitációt a vidéken is megindítja karöltve a keresztényszocialista pártmozgalommal. A pártklubokban elterjedt hírek szerint az államtitkári állások megszüntetése még mindig személyi becsvágyakba ütközik. Eddig öt miniszter nyilatkozott nyíltan arról, hogy nincs szükségük politikai államtitkárokra. Hegedűs Lóránt, Beliska Sándor, Tomcsányi, Hegyeshalmy miniszterek, továbbá Teleki Pál gróf, mint miniszterelnök és külügyminiszter kijelentette, hogy nélkülözheti a politikai államtitkárt. Ezek szerint tehát csak a belügy- ben, a kultuszban és a földmivelésügyiben maradnak meg a politikai államtitkárok. Az adminisztratív államtitkári állást továbbra is fentartják, mint a tisztviselők előléptetési garanciáját. Újévi üdvözlések Teleki Pál miniszterelnököt az újév alkalmából a párt megbízásából Hermann Miksa fogja üdvözölni a délelőtt folyamán. Ugyancsak délelőtt üdvözlik Rubinek Gyulát és Haller Istvánt is, Rubineket Barla Szabó József, Hajlért pedig Bernolák Nándor. Nagyatádi Szabót, aki az újesztendőt otthonában tölti, táviratilag fogják üdvözölni. — De most ki a mellel, testvér! Topa legyintett. — Ha minden passzol, Szakáll Holttest lesz ma estére. 1 . III. Kovács kisasszonyéknál hangos társaság volte már együtt; ügyetlen a kedves fiatalok nagyrészt. Sőt a prepáktól három muzsikusgyerek is átnézett egy brácsával, egy flótával, maga a képezdei zenekar elnöke pedig a primhegedűt hozta el a hóna alatt. Topa fölényeskedve lépett be: — Csókolom a drága kisztihandját nagysádéknak. Gratulálok, Tilddácska, —s a szive is kalimpált, ahogy meghajolt a szerelmesszemű kislány előtt. — Tildácska, ne vegye bizalmaskodásnak, ha kijelentem, hogy a neve napján legalább is úgy fest, mint egy liliom. — Jaj, Topa, — nevetett föl a lány, — maga mindig javíthatatlanabb! Topa akkor már a harmadik lány előtt bolondozott, némi szellemmel. Ugyanakkor észrevette Szakáll segédtanár urat is, ki a zongorának dűlve cigarettázott egykedvűen. Szakáll hidegen nézett el Topa fölött, Topának viszont egyet dobbant (de egy nagyot dobbant !) a szive, mert a segédtanár vadonatúj zsakettben mégiázgatott. De azért uralkodott magán Topa Péter s könnyedén biccentett a zongora felé: — Szeavasz, érezsem ! ’élóra múlva, mint mondani szokás, fesztelen volt a hangulat. A kislányok nevetgéltek, a segédtanár úr olykor-olykor egy-egy szakszerű megjegyzést tett, különben zárkózott maradt a viselkedése, Topa viszont el-elhullajtott egy ódivatú élcet s olykor rögtönzött valamit, de csak módjával. A szomszéd szobában uzsonnához kezdtek teríteni.. Matild kisasszony mamája beszólt egy pillanatra : — Gyerekek, segítsen ki valaki pár percre. A lányok elindultak, de Topa elibük toppant. • — Csókolom a kisztikandját, nagyságos asszony! Kegyeskedjék rendel,kezni velem! Ezen aztán megint nevettek. Hogy milyen javíthatatlan ez a Topa!A szomszéd szobában aztán azt tette Topa Péter, hogy egy őrizetlen pillanatban, amikor magára maradt, szemével végigszaladt a megrakott asztalon s hirtelen fölkapott — ne méltóztassanak megütközni rajta! — hirtelen fölkapott egy darab palacsintát s a zsebébe gyömöszölte. Mikor aztán uzsonnához ültek valamennyien, Topa Péter minden erejével azon volt, hogy Szakáll mellé kerülhessen. Szakáll mellett aztán addig erőlködött, míg a palacsintát át nem sülyesztette a zsebébe. De észrevették, Kern ,a Topa felháborító eljárását vették észre, (melyre emberi fogalmak szerint nincs mentség!) hanem, hogy. .egy palacsinta hiányzik. Meg is jegyezte a mama: — Semmi az, gyerekek. Talán rosszul számolták meg a konyhában. Topa Péter pedig nyugodtan iszogatta a kávéját. Isten ments, mintha magyarázni akarnám minősíthetetlen lépését! Csak lapszélen, vetem ide, hogy a palacsintát véletlen és villámszerű ötlet hatása alatt vágta zsebre. Terve volt ugyan, de nem kimondottan palacsintával. Zsebrevághatott volna ép úgy lekvárt, datolyát, vagy egy darab derelyét. IV. A segédtanár tragikus végét úgyis sejti már mindenki, tehát csak futó külsőségekre szorítkozom ezentúl. Újabb félóra múlva vége volt az ozsonnának s természetesen táncolni kezdtek a szomszéd szobában. A három tanítójelölt szolgáltatta a zenét s elsőnek a Topa nótájára frittyentettek rá: Leégett a petraliói subiekgyár, Az én kedves kisangyalom odajár... Topa Péter persze Tilda kisasszonyt kapta fl a sorból, aki ránevetett lenvirágszinü szemével, amire Topa féloldalba vágta a fejét, úgy cifrázott. A kisasszony fájdalmas boldogsággal lihegett, de ez a körülmény nem kapatta el Topát. Ahelyett óvatos lett, nagyon óvatos, hogy a gyanú legkisebb árnyéka se . . . — ahogy mondani szokás. Nem is maradt sokáig, mert attól tartott, hogy Szakáll közbe kiránthatja a zsebkendőjét. Borzongott a háta, ha erre gondolt! Egyszerre csak nem birt az izgatottsággal s szabadkozni kezdett, hogy most már mennie kell: — Holnap lesz március Idusa s én fogom szavalni az,ünnepi ódát. Hatásos költemény Ábrányitól. De még nem tudom hibátlanul. Fekete magyarban lépek ki majd a dobogóra s Bunkó kollégám tárogatóval fogja aláfesteni az egyes strófákat. . . . Mit mondjak még? . . . Újabb félóra múlva már Szakáll cifrázta a házikisasszonnyal s a többiek is teljes lélekkel adták át magukat a földi örömöknek, ki andalogva, ki lelkesen. És Szakáll Döme próbaidőre beosztott gimnáziumi segédtanár, miközben a helyzet legtetején cifrázta a csárdást, hirtelen a zsebkendője után kapott, hogy megtörölje izzadt halántékát. Ki is kapta a zsebkendőt, meg is törülte magát, de nem a zsebkendővel. Tilda kisasszony, ahogy odanézett a zavartól vonagló Szakállra, ijedtében fölsikoltott... A tánc persze megakadt . . . Szakáll hebegni akart valamit... Valamit, de hang nem jött a száján . . . S akkor, kínjában,, mosolyogni próbált... Leírhatatlan pillanat következett. Mindenki tisztában volt már vele, hogy Szakáll otthon akarta elfogyasztani a palacsintát. MAGYARSAG 1021 Január 1, szombat Elmúlt a földszerzés láza Ús virágzásnak indult a háziipar Egyre több a kendertermelő Szabad forgalmat kíván a falu — A Magyarság tudósítójától. — Divat ma a faluval foglalkozni, de a divatnak hódolók egy közös hibában szenvednek : csak ünnepi köntösben látják a falut. Pedig a helyzetet csak az tudja helyesen megítélni, aki a munka szürke hétköznapjain sem sajnálja a fáradságot.