Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
1021 február 11, Ledd MAGYARSÁG csfflí0rtnwsi issicii a ncmieMiCs >ücrészféimszottáSi&^h m&b nem HatórólleK — negeiMisérakai jósai A mbliára bevonott mezi Befejezéséhez közeledik a nemzetgyűlés szünete, csütörtökön összeül a Ház, hogy folytassaa munkáját A kormányzópárt bőrhelyseregében ma este"» helyzet objektív és belátásom mérlegelése kerekedett felül-; az eddigi izgalmak helyett, amit sokan annak tulajdonítanak, hogy a szenvedélyek hullámzására nem volt kellő levezető a csatorna és az a tizenöt-húsz képviselő, alá komolyabb elfoglaltság híján a fővárosban idézett, azzal akarta elkoptatott népszerűségét helyreállítani, hogy naponkint- újságnyilatkozatokban - kirakatba tette a nevét. Érdekes, hogy a nyilatkozókat éppen Bubinek Gyula korholta, élyről pedig köztudomású, hogy ■ a nyilvános szereplésnek legkevésbé ellensége. Miniszterek is voltak fenn a pártkörben és örömmel állapították meg a kedélyek lecsillapodását, amiallá,’vall,‘hogy nincsenek, tisztában • a kormányzópárt lelki hajlamaival, holott, a, párt, pillanatnyilag változtatja hangulatait és egy pohár vizban is képes vihart felkavarni. Azt megállapították az összes jelen voltort, hogy az ajtó egy nagy, ellenzéki alakulás számára változatlanul nyitva van s hogy a felmerült gondolatok és kezdeményezései:' ' kitermelése azoknak a'képeseteknek az elhatározásától .’függ, akik szünet alatt kerületükben tartózkodtak, a választókkal érintkeztek s nem- annak a tizenöt-húsz embernek a véleménye a döntő;-----aki'' most" ' megjuhászodott s a dolgot ott akarja folytatni, ahol a parlament elnapolásakorabbamaradt. A kormány építő munkájához s nemzetgyűlési többsége várakozást előlegez, de ez nem jelenti, hogy a kritika ■vele- szemben elnémul s h^ a v^a|pzás- ’sak a komány néni/'sttól meg; minden lehetőség megvan arrAhogy egy tomoly ellenzék irányitoan hallassáa szavát. g '/ «.y y- •••■// ..... -• Be$esiiis..£z úr®K esés,21 varja Észeledvén'a nemzetgyűlés megnyitása,' szniniszterek, mind sűrűbben ..és nagyobb számban keresik fel a kormányzópárt helyiségeit. Ma este fent'volt Ferdinándy Wisey-, Hegedűs pénzügy-*', nagyatádi Szabó földmivelésügyiminiszter, Rubinek Gyula, és még néhány képviselő. Rubinek optimista hangulatában olyanformán nyilatkozott, hogy a kormányzópártot képező frakciók egyedülinézeteltérése az, hogy az egyik jobban,szeretné támogatni a kormányt, mint a másik sebbosli igyekezetükben féltékenyek egymásra., Később Hegedűs pénzügyminiszter egy kisebb csoportnak rögtönzött pénzügyi előadást, ,de beszéde nyomán sok újat nem jegyezhettünk fel, mert ezeket elmondta már , előző..- beszédeiben és az újsághasábokon. •. , - • ■ , • . , , . . i 47 uj pénz megjelenése — úgymond — . idegessé teszi a piacot,--uj pénz mindig új akadály és innen magyarázható az egyre fokozódó tőzsdei lanyhaság. Amerika ferfit, olcsósági hullám csap Európa felé C- A.gép és térfaáruban óriási volt az áresés. Ezaz’olcsósági’ hullám közeledik felénk és én rajtaleszek,— mondta, — hogy a mi drágasági hullámunkat — a rét hullámtalálkozásáig —',megfelelő pénzügyiművelettel csonkítsam. Sok a pénzünk és értékét csakis pénzszűkitéssel ehet emelni. Ezt ' meg is teszi néhány mlliárdnak a forgalomból való bevonásnal.' De mikor és milyen módon akarja ezt, végrehajtani,' teljesen a helyzettől s az ő általa alkalmasnak talált időől függ. A bankkamatlábakat rendzetileg szabályozza és március elsejétől ■ezdve'a betétek, után három százalékot izzand:'a bankok. Beszéde végén az ősztráfc vagyonváltság módozatait bírálta és egy cseppet sem találja , szerencsés megadostnak az osztrák pénzügyi helyzet szempontjából. A pénzügyminiszter különben vasárnap este pénzügyi ötleteiről előadást tart az Otthon-körben. Gudrieu és Apponyi Apponyi Albert gróf hazaérkezésével természetesen újult erővel indultak el; célszerű irányaik felé azok a kombinációk, amelyek tudni vélik, hogy Apponyi nem hajlandó Andrássyval együtt menni a »szélsőségek« felé. Mondanunk sa kell, hogy ezek a híresztelések nem annyira a valóság, forrásából, fakadnak, mint inkább abból a hővágyból, Apponyit visszatartsák olyan lépéstől, amely keresztezheti azokat az alattomos és nyílt célokat, amelyeket ők munkálnak. E pillanatban nem tudjuk, mire fogja magát elhatározni Apponyi, ha belpolitikai akcióba lép. Egy azonban bizonyosra vehető: az,, hogy Apponyit elhatározása és akciója nem állíthatja ellentétbe Andrássy Gyulával, akivel teljesen egyezik a legfontosabb és legaktuálisabb kérdések megítélésében. Itt említjük meg, hogy Apponyi tegnap délután három órakor hosszabb ideig tartó látogatást tett Andrássynál. A BardSSU SIUSMÜ107-t!i3 a pörthözlírai .Andrássy Gyula grófnak aMagyarság vasárnapi számábanmegjelent nyilatkozata egyik főtémája volt a keresztény pártkörben politizáló képviselőknek- Elismeréssel állapították meg,hogy "Andrássy —- akinek nevével kapcsolatos politikai mozgalom eddig oly különféle és gyakran ellentétes találgatások tárgya volt —' kétséget kizáró határozottsággal ’ állott’ki a nemzeti és keresztény irány fenntartásáért. Külölfösek nagy hatást' keltettek a ’nyilatkozatnak ama részei, amelyekben '' Andrássy;’;me^í®á|ltotta; * tőgy / neprtéti;. poliiku#'Szálvára“örcá'.má^"^t,*~m£tft'~a" magasabb színvonalra emelt és . reálisabb területre és megfoghatóbb célokra irányított keresztény megmozdulásba való bekapcsolódás. Az a’válaszút, amely elé a magyar politika állított, az tudniillik, hogy.vagy. biztosítják és guverneurentá lissá teszik az eddigi irányt, vagy átsodródunk a destruktív liberalizmus ösvényére. Andrássy nyilatkozata legfontosabb , következtetésének mondták, amelynek komoly intelme mellett, senki se mehet el mély benyomás nélkül. . Elissarau a hemzímpionaliste képviselőit átneheztető A holnapi értekezleten kellett, volna, dönteni a keresztény szocialista képviselőknek arról, hogy a kormányzópártból való kilépésük után — ami eddig hivatalos formában nem következett, elő— átcsoportosulásuk milyen irányban történjék. Voltak sokan, akik azt kívánták, hogy a párt térjen vissza eredeti programjához,Tegye fel az elejtett, zászlót és mint külön párt helyezkedjék el a nemzetgyűlésen.Egyes vezető emberek támogatást ajánlottak Telekinek, mások kifejezték készségüket,hogy bizonyosfeltételek mellett koalícióra, lépnek a kor’ mányzópárttal. A keddre bejelentett érte, kezletet el kellett halasztani,’ mert a párttagok nagyrésze vidéken időzik s így azt. ..csak a nemzetgyűlés megnyitása után tartják meg. . Egy verzió szerint. . a. .. pannonhalmi lelkigyakorlatokon részt vett közkatonákSernolák Nándor és Schandl Károly vezetése alatt mozgalmat indítottak, a kormányzópárt új átszervezése érdekében úgy, hogy abban a keresztényszocialisták is résztvennének. Ennek az akciónak a célja az lenne, hogy mindkét párt mérsékelt elemeit egy táborba tömörítsék s kirekesszék a szélsőséges elemeket, akiknek a keresztény párt válságba jutását tulajdonítják. Megkérdeztük Sokánái Károly képviselőt, akinek azesti lapok szerepet tulajdonítanak ebben a mozgalomban, hogy a megbeszéléseknek mi volt a célja ? — Pannonhalmán meg volt tiltva, minden politika, ott ilyen kérdésekről nem. beszéltünk itthon; folytak bizonyos mag* beszélitek, de nem atban az etzmikai..ben. mozogtak, amelyet.a* esti lapok em*. litettek. Nincs &zó olyan külön csoportosulásról, mely egyes fezérek ellen irányulna, a konstruktív erőket senki sem akarja elszigetelni. Célunk a kormánypárt erősítése s oly értelmű összetartása, hogy a nemzetgyűlés minden irányban dolgozni tudjon. Megbeszélésünknek személyi éle nem volt. , A htrűntftft’dÉSÍ il€!R SZNtHMt forredain?! özön megoldani! Apponyi Albert gróf cikket írt az Amerikai Népszavában a királykérdésről. Azillusztris szerzőnek az a felfogása,...hogy az élő és le nem mondott koronás király mellőzése forradalmi tény. A legitimisták sem akarják a múlt tapasztalatait mellőzni, ők is az ország teljes függetlenségét vallják, minden közjogi kapcsolatot elvetnek más országokkal,és ők is csak úgy akarják átadni a koronás királynak, a tényleges hatalmat, ha tőle a királyi hatalom, gyakorlásának módjára és a trónörökösödésre uj,megegyezés jö létre. ,Ma csakugyan idegen nyomás nehezedik az országra, a nemzet méltósága tiltja tehát,hogy ilyen — akárcsak negatív — presszió alatt határozzon". Ha ez így áll, fenn kell tartanunk a provizóriumot, s csak akkor lehet határoznunk, amikor függetlenül tehetjük. A királykérdés : forradalmi elintézése a legnagyobb veszedelem, a forradalmi 'király' helyzete ingatag lenne, ha m ilyet nem akarunk, akkor inkább köztársasági elnököt válasszunk,akit felfordulás, nélkül ki lehet cserélni A királykérdést ne tegyük aktuálissá, ehelyett a jogrend tökéletes helyre-, állítására, a pénzügyi,gazdasági és szociális problémák megoldására fordítsuk egész erőnket. ...... .. . sessamoo Hermann Miksa dr. nemzetgyűlési képviselő,a disszidens csoport egyik tagja vasárnap , Sajószentpéteren c - beszámolót tartott. Főleg pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. "Hegedűs terveit helyesli, de a szabadkereskedelem e tárgyéban nincsvele egy véleményén, mert az ellátatlanok szomorú helyzetbe jutnak. Sokat vár a vagyonváltság tejetbelenteté-sétól. A királykérdés kitolását 'fölt’etlenül. ’Szükségesnek.tartja. ; ; ' l. rélvidéki ídíoh a • caeus!!Hidíitós ellen /; / Vasárnapra régi 1 képviselő,házban a:Fel-. vidékről, kipteritette tótok, mintegy;, ezerfölezázap, gyülésk tartottak... G Bumdtön* a tótok elnyomatásáról s a Felvidék helyzetéről tartott hatásos beszédet. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el a trömeni ítélkezési jog tárgyában. . . --1 Itilítptni s isgimnisztus előtt alángyét — A Magyarság tudósítójától’'.— ' •Két hete, hogy szót emeltünk' a, magánalkalmazottak igazságtalan megadóztatása ellen s akciónknak már megvan az az eredménye,, hogy ,illetékes helyen ,szabályozni fogják ezt a rendkívül fontos kérdést. Belátták végre, hogy a mai állapotot lehetetlenség fenntartani, hogy a megélhetés mai rettenetes nehézségei mellett nem lehet a magánalkalmazottak fizetésének sokszor egyharmadát is elvenni negyedosztályú kereseti adó." címén: A Magyarság cikke nyomán, amelyben példákkal mutattunk ráaz adókivetés lehetetlenségeire, összeült a Téké, azonkívül a budapesti kereskedelmi, és iparkamarai tanácskozásuk eredménye az volt, hogy kellően megokolt beadvánnyal fordultak a pénzügyminiszterhez. Azt kérték, hogy az úgynevezett háborús pótlékot ne adóztassál meg, azonkívül egységesítsék:az,adókiürítő,eljárást, úgy, hogy az összes fizetési pótlékok, adómentesek legyenek. A beadvány a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályába került, ahol a magánalkalmazottak , sulyorg helyzetét méltányolják, s ilyen értelemben foglalkoznak az üggyel. Mint értesülünk, a háborús drágasági pótlékok és- segítségek - adómentessége -elvileg a jövőre is biztosítva van, viszont egyöntetűen rendezni akarják azt akérdést, hogy a magánalkalmazott fizetésének hány százaléka lehet pótlék ? Itt az a kifogás merül fel az eddigi bejelentésekkel szemben, hogy egyesmunkaadók nagyon kicsi összeget jelentenek be, mint alkalmazottaik fizetését, ellenben annál több pótlékot, mert így akarják az adómentességet elérni. A negyedosztályú kereseb" adó kivetésénekszabályozására a legközelebb rendelet fog megjelenni, amely pontosan meg fogja állapítani, hogy a magánalkalmazottak összes'járandóságából mekkora részt foglalhatnak el'a pótlakok. . ..... - 3 Cionista-oláh testvériség Erdélyben Adatok a zsidó-nemzeti szervezkedésről — A Magyarság tudósítójától — ’ Az Erdélyből érkező lapokból, főképp ■pedig az Uj Edlét cimű kolozsvári »zsidó ■ politikai napilap«-ból az adatok egész halmázával állapítható meg, hogy Erdély zsidósága egyszerűen szeparálta magát a megpróbáltatott, üldözött magyarságtól, amellyel most közösséget vállalni nem jövedelmes dolog és mint külön nemzetiség szervezi a maga egységét Cion jegyében. November végén volt az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség négynapos konferenciája, amely nemcsak az új szervezeti szabályokat alkotta meg, hanem megalkotta az erdélyi zsidó nemzeti bankot is, megalapozta a »Tarbut«-ot, az erdélyi zsidó iskolaszervezetet is . elhatározta, hogy a meglevő cionista napilap mellett rövidesen tudományos és szépirodalmi folyóiratot, diáklapot és könyvsorozatot is indít. »Felejthetetlen pillanat volt a kon* ferencián,— ujjongja az Uj Kelet, —a mikor a londoni kiküldött minden szerve* zett zsidótól összes vagyonának tíz százalékát követelte, mint egyszeri hozzá* járulást és évi jövedelmének tiz százalék, hát öt esztendőn keresztül Zsidóország fölépítésére. Százötven ember viharos, . szent" lelkesedéssel ajánlotta meg a maga. . és választókerülete nevében a nemzeti adót. Még ugyanazon a napon a konfa*rencia százötven delegátusa minden különösebb emóció nélkül harmincezer leit .tett le más, szervezeti célra.« Hogy mi,Ilyen apparátussal dolgozik az E. Zs. N. Sz., arra jellemző ,az a tény, hogy csupán a központi ’iroda működésére százezer lett’ . irányozott elő, a szövetség alszervezetét pedig, a Talbut, a Nemzeti Alap, a sajtó, az ifjúsági, a testnevelő és egyéb intézzetek költségvetésére ■ több milió lett. Az erdélyi zsidóság tehát mindazt az anyagi bőséget, amelyet az összeomlott magyar utalom liberalizmusának köszönhet első-sorban (s a másodszor az oláh malom példátlan korrupciójának), egész világszolidaritását' és összeköttetéseinek hálózatátnem a magyar 'igazság szolgálatában, nem ;a magyar fölszabadulás kiharcolásában .használja fel, hanem azoknak a külön zsidó nemzeti céloknak az érdekében, amelyeket'itthon,’nyomban megtagad, mihelyt MOH nemzetiségnek nevezik vagy .kétségbő aléj-ikj vónpi/ hogy nem olyan Ijjfc hazafi/ intí .'akármelyik, magyar ember. A zsidó nemzeti szervezkedés lélektanába élesen, belevilágit az a tény, hogy a szervezkedésben nagyobb szerepet játszó zsidók közt ,nagy számmal vannak olyanok, akik egészen magyaros, sőt tipikusan erdélyi neveket vettek föl, mint: Márton Béla, Harsányi Jenő, Pálfi Márton, Székely Imre, Szarvas Jakab stb. Jeléül annak, hogy nevük megmagyarosittása mennyire csak külsőség maradt. Az E. Zs. N. Sz. különben nemcsak zsidó pénzen dolgozik, mert az Új Kelet című napilapról nyílt titok, hogy cionista ét oláh pénzen, adják ki. Az Uj Keletről és - laptársairól -éppen a budapesti Keletmagyar ország legutóbbi száma írja mi, hogy »egyházi átokkal« és kitagadással fenyeget meg mindenkit, aki nem »szervezkedik«. S ugyanez a zsidó férfiú állapítja meg a következőket is. »A Zs. N. Sz. mozgalma a mai politikai viszonyok mellett kapóra jött az oláh kormánynak, mert a magyarság létszámát támadja meg. A zsidó cionista szervezet sajtója ferdítéseiben nem ismer szemérmet." Nap-nap után olyan híreket tálal olvasóinak, amilyeneket csak az oláh Kormányzat találhat ki, hogy megdögítse a magyar uralom visszatérésébe vetett általános bizalmat.« Mindezekből kiderül, hogy az erdélyi zsidóság szervezkedése nemcsak közvetve, árt a tragikus sorsú magyarságnak és nemcsak külön zsidó érdekeket szolgál, hanem közvetlenül is eszközévé adja magát a hazaárulásnak és kezére játszik az oláh kormányzatnak. A fentebb ismertetett adatok után pedig nehéz elhinni azt az információt, hogy a Zs. N. Sz. csak az erdélyi zsidók »elenyésző töredékét« jelenti, mert a lesek százezrei és milliói a különféle, de egy célra szervezett egyesületek száma (amely januárban a héber nyelv érdekében megalakult »rvmaegyesülettel is emelkedett) egészen más arányokra vall. I «www»M»aiMwe«»awM»ai>»»MM >*®ae» MOST JELENT MEG! | Mmimm •Irta jAt*LOVICZKY LAJOS oki. gépészmírnök, 1» a budapesti áll. fersei ipariskola tanára. 206 ábra. 5 iá.348 'oldal. —: A legkitűnőbb és legmodernebb g # szakkonyv a gázmotorokról. — Az Athenaeum «I ‘árrajv--.•«..242 v korona. ^ |