Magyarság, 1921. március (2. évfolyam, 48-67. szám)
1921-03-05 / 48. szám
2 Simons válasza Lloyd George beszédére Simons dr. birodalmi miniszter kijelentette, hogy most csak néhány szóval akar válaszolni. Igen tisztelt elnök úr, tisztelt uraim! A német küldöttség a legnagyobb figyelemmel fogja megvizsgálni Nagybritannia miniszterelnökének kijelentéseit, valamint azokat az okmányokat, melyeketnekünk átnyújtott és azokat, melyeket még átnyújtani fog. Küldöttségem válaszát hétfő előtt fogja közölni, de súlyt helyezek annak a kijelentésére, hogy az elnök úr a német kormány szándékát félreismerte és nézetünk szerint nem forog fenn semmi ok arra, hogy azokat a kényszerintézkedéseket életbe léptessük, melyeket nekünk kilátásba helyezett. Simons javaslóiáról az angol alsóháziján Lloyd George miniszterelnök csütörtök délután nyilatkozatot tett. Ugyanis Kenworthy azt kérdezte, hogy nem Lloyd George egyik vagy másik szava bátorította-e fel a németeket. Lloyd George a következőket válaszolta: Már többször kijelentettem, hogy a németekkel szemben támasztott követelések Németország fizetőképességének meg kell, hogy feleljenek. Simons dr. javaslatai azonban, nézetünk szerint, sokkal csekélyebbek, mondhatom : abszurd mértékben csekélyebbek Németország fizetőképességénél. Németország, amint azt már előbb is mondtam, még most sincs abban a mértékben megadóztatva, mint Franciaország és Angolország. Lehetetlen megengedni, hogy a győzők helyzete súlyosabb legyen, mint a legyőzötteké. A foitpoetamisgysze és izgalmas illése Berlinből táviratoztak. A birodalmi szülés mai ülésén napirend előtt Lecce elnök bejelentette, hogy Lloyd George beszédében a hivatalos szöveget nem közölhette még a Házzal, ennélfogva indítványozza, hogy térjenek a napirend elintézéséhez. Az elnök indítványa körül heves napirendi vita támadt, amelyben többen vettek részt, melynek folyamán Schiffer képviselő azt indítványozta, hogy a napirendre kitűzött hajózási javaslatot a Ház mostani hangulatára való tekintettel ne tárgyalják. Schiffer indítványát a birodalmi gyűlés elfogadta. Lpebe elnök: Ebben a pillanatban érkezett meg Lloyd George döntő jelentőségű szavainak fordítása. Ezeknek szövege a következő: Ha hétfőig nem fogjjik azt hallani, hogy Németország hajlandó vagy a párisi határozatokat elfogadni, vagy pedig azt a javaslatot tenni, hogy más, hasonló mértékben kielégítő úton akarja a versaillesi szerződésből eredő kötelezettségeit, a párisi javaslatokban tett engedmények figyelembevételével teljesíteni, akkor ettől az időponttól kezdve a békeszerződés alapján a következőleg fogunk eljárni. Itt az elnök ismertette a büntető rendszabály pontozatait. Ebben a házban bizonyára nincs senki, — folytatta az elnök, — aki ezeket a határozatokat a versaillesi békeszerződéssel összeegyeztetni képes (Viharos helyeslés és taps a Házban és a karzatokon, zaj a függetlenségieknél és a kommunistáknál, percekig tartó újabb viharos tetszés és taps. Eközben a szélső baloldalról többen szólásra jelentkeznek.) * • Hoffmann képviselő (kommunista) a szónoki emelvényre lép és meg akarja kezdeni beszédét. A jobboldalon nagy vihar tör ki. Felkiáltások: Ki vele! Ki vele ! Löwe, elnök: A házszabályokhoz az elnök saját belátása szerint adja meg a szót. Jin senkinek sem adtam meg a szót és nem is fogom megadni. (Élénk helyeslés jobbról, Hoffmann képviselő azt kiáltja: Követeljük az egész beszéd bemutatását.) Löwe elnök (folytatva): Hoffmann képviselő úr, önt nem illeti a szó. Azt akartam még mondani és Hoffmann képviselő úr lehetett volna oly udvarias, hogy megőrizze nyugalmát, amíg az elnök szavait befejezte, azt akartam még mondani, hogy azokkal az urakkal, akik a házszabályokhoz jelentkeztek, magánúton akartam értekezni. Hoffmann képviselő közbeszólásában azt a kívánságát fejezte ki, hogy mutassuk be a teljes beszédet. Ezt szívesen megtettem volna, ha a beszéd rendelkezésemre állana. Jó egyéb nem áll rendelkezésemre, mint azok a mondatok, amelyeket önök előtt felolvastam. (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon, zaj a jobboldalon, felkiáltások.' Takarodjék Franciaországba, hazaáruló !'. Felkiáltások biliről: Ti a nép árulói vagytok." Felkiáltások jobbról: Ti csak bábok vagytok! Az elnök a napirend következő tárgyára akar áttérni, de ekkor a szélsőbaloldalon ismét vihar támad. Cristien és Hoffmann képviselők a házszabályokhoz kérnek szót. Az elnök ezt a kérést megtagadja és nagy zajban felfüggeszti az illést fél négy óráig. A szünet alatt a Házban még sokáig nagy a zaj és a jobboldali és baloldali képviselők súlyos szidalmakkal illetik egymást. Mintegy kétórai várakozás után a kormány egyik képviselője bejelenti, hogy az ülést " ma már nem folytatják. fratteia elöftészISteteR a mtrsísxtSIlásra A Wiener Allgemeine Zeitung jelenti Parisból. A párisi estilapok jelentése szerint a francia flotta parancsnoka Londonból azt a távirati parancsot kapta, hogy a Paris és Britannic nevű cirkálókat, valamint a torpedónaszádokat kifutásra tartsa készen és megfelelő mennyiségű fűtőanyagot szerezzen be. A strass- turgi lapok azt jelentik Parisból, hogy Noch marsall parancsot adott ki, hogy a hadsereg katonáinak szabadságolását egyelőre szüntessék be és a szabadságon lévő tiszteket és legénységet táviratilag hívják be. Agglegények, ha találkoznak — Elmondja egy agglegény — Agglegény Barátom, aki azonban még jóval kevésbbé agg, mint legény, az ősszel valami csodálatos szerencse folytán bekerült nyugati pályaudvarbeli vagonlakásából albérlőnek a belvárosba egy úri családhoz. Ettől fogva Lajos, így hívják a barátomat, valósággal megfiatalodott. Idáig is vendéglőben, kávéházban töltötte az estéit, hanem az csak szomorú gunyngasztás volt azokhoz a vidám órákhoz képest, amik a szobauralkodástól fogva esteledtek ránk. Tarcsy Lajos, mióta rendes otthont, tisztára vetett ágyat mondhatott a magáénak, újra elkezdett örülni az életnek és esze ágában sem volt hazamenni a szép, tiszta, kényelmes szobába mindaddig, símig csak a szigorú záróra haza nem küldte. Szóval épp úgy tett a szobájával, mint akárhány haszontalan és ostoba férj, akinek szintén sohasem sürgős a hazamenetel, mert úgyis biztos benne, hogy otthon egy kedves, elhanyagolt és tüneményes asszonyka mindent megbocsátó, ölelő karja várja. Tarcsy barátunk így élte világát hónapokon keresztül, akárcsak mi, többi agglegények. Egyszer azonban, nyár vége felé, úgyszólván egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Este pontosan eljött vacsorázni a vendéglőnkbe, de borozgatás közben meg-megnézte az óráját és háromnegyed tízkor fizetett és elment. Hiába marasztottak, hasztalanul firtattuk, hova siet oly nagyon, és kárbaveszett volt minden élcelődés, hogy biztosan valami asszonya után szalad, — a mi Lajos barátunk több-kevesebb ügyességgel, de valahogy mindig kitért a megjegyzéseink éle elől és — ment föltárt,hatatlanul Mint az acéltoll, amit magához ragad valami láthatatlan mágnes. Egy délután véletlenül összekerültünk egy idegen kávéházban. És anélkül, hogy kukkot is kérdezősködtem volna felőle, az én Tarcsy barátom váratlanul elkezdett beszélni : — Mit szólsz rá, cimbora? Otthonülő lettem! Hja, a függöny, a függöny, édes pajtikám ... — Átlátni rajta, mi? — kérdeztem, mindjárt fején találva a szöget — Biztosan valami szép vis-á- vis, de? Tarcsy rábólíntott. Igen. Szép vis-á-vis. A függöny ugyan nem átlátszó, mert nehéz sötétbordó bársony, hanem a vis-á-vis, az gyakran meg szokott jelenni a szárnyai alatt az ablakban. — És? — És semmi. Odaül az ablakba és olvas. Úgy tesz, mintha ügyet sem vetne rám, meg sem lát, hanem azért teljesen bizonyos, hogy az én kedvemért ül ki mindennap az ablakba. Gúnyosan sandítottam rá. — Honnan gondolod? — Tudom! — felelte határozottan. —• Mert már láttam, hogy az urának nem tetszik a dolog, és civakodott is vele miattam. És az angyal mégis mindennap az ablakban ül.— Jó. De azért még mindig nem értem, mert sietsz haza mindig háromnegyed tízkor. Nincs az ablakjukon redő? — Van. Eleinte az asszony húzta le, rézsútos rést hagyva rajta, de harmadnap óta már az ura rántja le mérgesen és úgy, hogy szorosan összecsukódik az egész. Csakhogy az egyik fedőrost lyukas áru és azon én nagyszerűen keresztül tudok látcsövezni az én sötét szobámból az ő kivilágított szobájukba. — Melyik szobájukba? —kérdeztem élénken. — Melyikbe ? szólt zsörtölődve Lajos. --Hát az ebédlőjükbe. Mondtam már, hogy azért kell tízre hazasietnem, mert mindennap tízkor jönnek haza vacsorázni és tizenegy után már átmennek a másik szobába aludni. — Ami nem lyukas az ablak- redő — nevettem kárörvendezőn. Tarcsy nem válaszolt. Én pedig elgondolkodva kérdeztem: — Szép? — Elragadó! — felelte átszellemülten a barátom. — Egyébiránt rögtön megláthatod szemtől-szembe. Tegnap délután ugyanis lapot olvasott az ablakban s előttem a lap utolsó oldalán egyre ennek a kávéháznak a hirdetésére böködött, csak úgy véletlenül az ujjával. Másik kezével pedig a hajában turkált, de csak egy ujjal; a többi négyet külön tartotta, hogy: négy órakor. Megnéztem az órámat. Tarcsy diadalmasan csípte meg a combomat. — Távozzál el diszkréten, kérlek. Most jött be, egyedül van! Önkéntelenül is az ajtó felé tekintettem. Rábámultam egy pillanatig az elhízott és kifestett, de azért még mindig szemrevaló nőre, mint borjú az újkapura, miközben csaknem elvakkantottam magamat, hogy: — Margit! ... Aztán hirtelen elbúcsúzván Lajostól, kerülővel kisiettem a kávéházból, mialatt titkon hálát rebegtem az agglegények Istenének, hogy bárha tíz évvel ezelőtt nagyon szerettem volna, de mégsem vettem feleségül az én Tarcsy barátom kacér visá-vis-ját. Mert így fest az, ha agglegények találkoznak. Zsoldos László MAGYARSÁG 1921 március 5. szombat Vita az állami rend védelméről A nemzetgyűlés ülése — A Magyarság tudósítójától — A nemzetgyűlés a nyomdássztrájk négy napja alatt letárgyalta és elfogadta az italmérési törvényjavaslatot azokkal a betoldásokkal és javításokkal, amelyeket az eredeti szövegen Schlachta Margit és egri Nagy János módosításai és igazításai végeztek. A krónika teljességéhez tartozik Hegedűs Lóránt és Ereky Károly páros viaskodnia a földgáz-szerződés körül, a Ház állandó derültsége között. Ma néhány mentelmi ügy letárgyalása után az állami rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat vitája indult meg Bernolák Nándor előadásában. Bernolák klasszikus fejtegetései, a politika és a modern büntetőjog egész területére kiterjeszkedő, pompás érvelései nagy és megérdemelt tetszést arattak, amelyet Bródy Ernő ellenvetései sem bírtak meggyengíteni. A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Makovszky István elnök. Harmadszori olvasásban elfogadták az állami italmérési illetékekről szóló javaslatot. Mentelmi ügyek Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság javaslatait ismertette. Elsőnek Zákány Gyula mentelmi ügyét referálta, akit egy parlamenti felszólalása miatt Hüttner alezredes rágalmazásért feljelentett. A mentelmi bizottság zaklatást látott a feljelentésben és nem adta ki Zákányt. Újvári Gézát sem adták ki, szintén becsületsértés vétsége miatt. Jirgedy Győzőt rágalmazás miatt kiadták. Nem adták ki Vértes Vilmos Istvánt sem. Sziráky Pált az ügyészség izgatással vádolta, amelyet a választások alatt követett el. Több felszólalás után a nemzetgyűlés Sziráky mentelmi jogát nem függesztené fel. Törvény az állami rend biztosításáról Bernolák Nádor előadó ismertette és ajánlotta elfogadásra ezután az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot. A javaslat kiemeli a magyar nemzet jogos várakozását abban az irányban, hogy a megindult országépes folyamatot setikbcé zavarja. Külföldi tényezők mindent elkövetnek a belső rend megzavarására, az állam elleni rágalmak ma sem szűntek meg. Büntető törvényeink e cselekmények ellen nem nyújtanak kellő védelmet. El kell fojtani a hadseregellenes propagandát, büntető kódexünkben eddig nem volt büntetés azok ellen, akik a hadsereg fegyelmét meglazítani akarják, sem azok ellen, akik az országot a külföld előtt rágalmazzák. A felforgatók ellen az állam teljes hatalmával kell eljárni. A sajtó legyen szabad, de legyen felelős is. A javaslatban lényeges újítás az, hogy a külföldi rágalmazók ellen is megindítják az eljárást, nyilvános tárgyaláson megállapítják a tényállást s mindössze az ítélet marad el. A szabadságot felforgatásra, a nemzeti hadsereg gyalázására és az igazság elferdítésére nem lehet felhasználni. Ilyen értelemben ajánlotta elfogadásra a törvénytervezetet. (Éljenzés és taps kp Az internáláson ellen Bródy Ernő szólt elsőnek a javaslathoz. A felforgatásnak nem szabad teret engedni, elég volt a forradalmakból Magyarországon többé csak fantaszták és kalandorok gondolhatnak arra, hogy itt még egyszer bolsevizmus lehetne. A magyar állam törvényei az alkotmány erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményeket eddig is büntették. Szterényi József: Október 31-ike még nincs megtorolva. Bródy Ernő: Kéri az igazságügy-minisztert, hogy javaslatát bizonyos értelemben módosítsa, nehogy alkalmat adjanak arra, hogy ártatlan emberek a vádlottak padjára kerüljenek. Kérdezi, hogy a nemzeti hadseregben miért van ma is érvényben a régi osztrák katonai büntetőtörvénykönyv. Elítéli a külföldi lapokban terjesztett rágalmakat, minden eszközt megfelelőnek tart a rágalmazók ellen, de vigyázni kell, nehogy megbénítsuk a becsületes külföldi sajtószolgálatot. A külföldi laptudósítók szindikátusa kijelentette, hogy ha a javaslat, ilyen formában törvény lesz, nem tudják tovább munkásságukat kifejteni. Helyesli, hogy a miniszter a gyorsított eljárásról lemondott, mindenütt, ahol személyes szabadságról és erkölcsi javakról van szó, szintén törölni kell a gyorsított eljárást. Az internálások módját is meg kell változtatni. Pető Sándor: Már újrakezdik az internálást. Aki lakásra pályázik, az internáltatja a lakót. (Nagy zaj.) Bródy Ernő : Az internálások legtöbbje nemtelen gyűlölségből fakadó feljelentések alapján történik. Beszédét azzal végezte: szabadságot, jogot és igazságot kérünk! Ezután Huszár Károly állott szólásra s indítványára a nemzetgyűlés a hivatalbalépő amerikai elnököt üdvözölte. Erről lapunk más helyén közlünk tudósítást. ZÁLOGHÁZBAN Iff*fi g lévő ■“ fe je 1 3 M ÉKSZEREST 3F*?I S EGYÜTTESEN KIVÁLTJUK *fS!i.| ' «JSWEBSinBBSBnBfflSESeaHS«»r Va